2018. 06. 17. Ma Laura, Alida, Alina, Szabolcs, Adolf, Bató névnapja van. Pontos idő: 23:51
Illyés Károly

Illyés Károly  
(Budapest, 1889. november 17. - Pécs, 1956. augusztus 30.)

Illyés Károly erdőmérnök, a háború előtt Erdélyben a kolozsvári, majd a jósikafalvai állami erdőgondnokságokon dolgozott, illetve ez utóbbit vezette is. 1920-tól a csörötnek-szentgotthárdi erdőgondnokságot vezette, majd 1941-től ismét a kolozsvári Állami Erdőigazgatósághoz helyezték. 1945 után a pécsi városi erdők erdőmestere, majd a baranya megyei állami erdők kezelésében dolgozott.

Rövid életrajz:


Illyés KárolyA Selmecbányai Főiskolát 1908-12 között államsegélyesként végezte el. Nyári gyakorlatokon a gyalui, görgényi és fogarasi havasokban végzett elsősorban erdőrendezési munkákat. Végzése után 1912. augusztus 1-ével a kolozsvári állami erdőigazgatóságnál gyakornokoskodott.1914-18 között a jósikafalvai állami erdőgondnokság vezetője volt. A 36.000 k. holdnyi erdőterületen megkezdte az út- és ösvény hálózat kialakítását. Az erdőhasználatban előtérbe helyezte a természetes felújításokat. Istállók, lakóbarakkok és műhelyek létesítésével megteremtette a „házi kezelés” feltételeit.
1918 novemberében Jósikafalváról menekülnie kellett. 1918-20 között a budapesti állami faraktárban vett részt a közintézmények és a lakosság tűzifa ellátásának megszervezésében, majd rövid ideig a kalocsai érsekség gemenci üzemében dolgozott.1920-ban Békefi Remig, zirci Apát a csörötnek-szentgotthárdi és pásztói összevont erdőgondnokság vezetésével bízta meg. Elvárása volt a törvények szerinti, szakszerű, jövedelmező erdőgazdálkodás megvalósítása. Két évtizedes gyakorlati tevékenysége erdőgazdálkodásunk két háború közti korszerűsítési törekvéseinek egyik példája. Az első években a háborús túltermelések következményeit számolta fel. Már a kezdetektől a csoportos felújítóvágás szerint gazdálkodásra törekedett. Az 1925-ös ideiglenes, majd az 1933-as húszéves üzemtervében már erdőrészletenként határozta meg a szálalásra való áttérés feladatait.E célok szolgálatában magpergetőt, hat csemetekertet létesített. Bükk- és fenyő- magvetésekkel segítette a vágásterületek felújítását. Bevezette a rendszeres tisztításokat és nevelővágásokat. A környékbeli munkaerőre alapozva kialakította állandó munkások állományát, melyet szükség szerint idénymunkásokkal egészített ki. A belterjesebb erdőgazdálkodás érdekében 53 km-es profilírozott és javított földút hálózatot létesített. Saját fogatgazdasággal biztosította az alapvető szállítási feladatok biztonságos teljesítését.A korábbi lábon történő értékesítés helyett bevezette a házilagos fakitermelést. A legmagasabb szerfakihozatallal előállított választékok kedvező piaci értékesítésével rövid idő alatt jövedelmező lett a gondnokság tevékenysége. Ezt a célt szolgálta a fél év alatt, 1933/34-ben létrehozott alsórönöki fűrészüzem is.
Korszerű, jövedelmező vadgazdálkodás alapjait is megteremtette. A Huszászi-majornál vadászati bázist létesített vendégházzal, fácántenyésztéssel és vérebállománnyal. Vadászház, cserkelő utak, magaslesek hálózatával belföldi és külföldi – elsősorban német és svájci - vendégek bérvadásztatásának feltételeit is kialakította. Elindította a vadhús értékesítését is.
1941 augusztusában a kolozsvári Állami Erdőigazgatósághoz helyezték. Itt fatermelési és tűzifaforgalmi előadóként belső Erdély fatermelési, közelítési, szállítási és tűzifa közellátási ügyeit intézte 1943 ig.
1943. november 4-ével megbízták a Baranya megyei erdők erdőfelügyeleti ügyeinek intézésével. 1945-ben a pécsi városi erdők kezelését vette át és erdőmesterként irányította a munkákat az államosításig.
A gyakori átszervezések hatására a Mecsekerdő Zrt jogelődjeinél elsősorban fakitermelési és értékesítési munkák szervezésével foglalkozott. 1953-ban áthelyezték az Erdőrendezőséghez és ott dolgozott  haláláig.
Illyés Károly tipikus XX. századi életpályájából 20 évet töltött a Csörötneki Erdőgondnokságnál. Családja együtt élt a lakossággal, a leszármazottakat e vidékhez kötötte később is a táj szeretete és az ott élő emberek megbecsülése. Szerepe volt a helyi Tűzoltó Egylet sikeres szereplésében, a színjátszó és Levente Egyesület támogatásában. Megszervezte soproni egyetemisták tanulmányútjait, cserkészcsapatok és a vasmegyei Táj- és Népkutatók, valamint a budapesti szegény gyermekek táborozásait. Segítette neves botanikusok tevékenységét (pl. Csapody V., Horváth A. E., Pauer A., Jeanplong J.) az Őrség környékén. Része volt abban, hogy a két háború között évente 20-25 család nyaralt Csörötneken az „ősi falusi turizmus” keretében. A szentgotthárdi Dalosegyesületnek 12 éven keresztül volt az alelnöke. A dalárda nemcsak belföldön, Grácban és Kolozsvárott is sikereket ért el és a környék kulturális életében jelentős szerepet vállalt. Illyés Károly tagja volt az Országos Erdészeti Egyesületnek.


Emlékhely:

Kopjafa Őrségi Erdészek Csörötnek községhatár (Csikólegelő)
Illyés Károly sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található: Parcella 46-4 1. sor 3. sír.



<< vissza
Dr. Király Pál búcsúztatása

Dr. Király Pál búcsúztatása | 2018-06-06

Gödöllőn helyezik nyugalomra Egyesületünk tiszteletbeli tagját


Elhunyt dr. Király Pál

Elhunyt dr. Király Pál | 2018-06-05

Gyászhír


Családi napot tartott az OEE Szombathelyi Csoportja - videó!

Családi napot tartott az OEE Szombathelyi Csoportja - videó! | 2018-06-04

Tíz éve szervezik a rendezvényt



Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője

Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője | 2018-06-13

Szakmai napot tartott a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.


A Dráva-sík katedrálisai

A Dráva-sík katedrálisai | 2018-06-12

Interaktív erdészeti túra Szentegáton


Imperial22 futárszolgálat