Kaán Károly
(Nagykanizsa 1867. júl. 12. – Budapest, 1940.január 28.)
Erdőmérnök, gazdaságpolitikus, az MTA levelező tagja, az erdőgazdálkodás újjászervezője, az Alföldfásítási program és a korszerű, első természetvédelmi törvénynek is tekinthető 1935-ös erdőtörvény fő előkészítője, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke, később tiszteletbeli tagja.
Rövid életrajz:
Középiskoláit Nagykanizsán végezte. 1885–1889 között a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia hallgatója volt, 1889-ben a besztercebányai erdőigazgatáshoz osztották be. 1901-ben főerdészi, 1907-ben erdőmesteri kinevezést kapott. 1908-ban áthelyezték a földművelésügyi minisztérium kincstári erdőket felügyelő I/B. főosztályára. 1912-től mint főerdőtanácsos a kincstári erdők gazdasági és igazgatási ügyeiért felelős osztály munkáját vezette. 1914-től természetvédelmi kormánybiztos volt, 1916-ban pedig a kincstári erdők főosztályának vezetője lett. 1918-ban az erdőigazgatás országos vezetőjévé nevezték ki, 1919-ben az erdő- és faügyek kormánybiztosa lett 1924-ig helyettes államtitkári, 1924–1925-ben címzetes államtitkári címmel. Fáradozásainak köszönhetően 1923-ban született meg az Alföld-fásítási törvény (1923. évi XIX. tc.), s a törvényben foglaltak alapján megindultak a munkálatok. Kaán ezen túl egyik előharcosa volt a modern szemléletű természetvédelemnek, erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló törvény (1935. évi IV. tc.), amely elrendelte a védelem alatt álló növény- és állatfajok körét, valamint a természeti értékek védelmében lehetővé tette a kármegelőző állami kisajátítást is. 1920–1923 között az Országos Erdészeti Egyesület alelnöki tisztét töltötte be, 1940-től pedig az Egyesület tiszteleti tagja volt. Tiszteletére az Országos Erdészeti Egyesület 1984-ben Kaán Károly-emlékérmet alapított, amellyel az erdőgazdálkodásban és természetvédelemben kiemelkedő munkásságú személyeket jutalmazzák Főbb munkái: Nemzeti akczió és erdőgazdaság, in: Erdészeti Lapok, 1902. 4. sz., A természeti emlékek fenntartása, Budapest, 1909., A természetvédelem és a természeti emlékek fenntartásának kérdéseihez, Budapest, 1914., Erdőt az Alföldre! In: Köztelek 1920., A magyar Alföld: Gazdaságpolitikai tanulmány, Budapest, 1927., A Magyar Tudományos Akadémia és az erdőgazdasági tudományok, Budapest, 1928., Természetvédelem és a természeti emlékek, Budapest, 1931.
Fénykép, festmény, szoborábrázolás:
Nevét viseli a Nagy-Hárs-hegy (Budapest) csúcsán álló Kaán Károly-kilátó
Kaán Károly emléktábla (Budapest, XII. ker. Szilágyi Erzsébet fasor 10. sz.)
Sztélé Nagykanizsa, Zalaerdő Zrt. székház
Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):
Kaán Károly sírja, Budapest, Farkasréti temető 6/4-es parcella, 1. sor 150. sírhely
