gróf Széchenyi Bertalan
(Sopron, 1866. okt. 24.–Budapest, 1943. jún. 3.)
A Főrendiház tagja, jegyzője, a Felsőház elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató- tanácsának tagja, a Széchenyi Tudományos Társaság elnöke, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Érdemrend nagykeresztjének kitüntetettje, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke 1922-1925 között, annak tiszteleti tagja 1940-től.
Rövid életrajz:
1866-ban született Sopronban, mint Széchenyi Sándor grófnak, az egykori Főrendiház elnökének a fia. Középiskoláit Pozsonyban végezte, s a budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányai után a magyaróvári gazdasági akadémián szerzett oklevelet. A király 1893-ban nevezte ki a Főrendiház tagjává, amelynek 1901-1912-ig jegyzője, azután a Felsőháznak 1935-ig alelnöke és 1935-től elnöke volt. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia igazgató- tanácsának, tiszteletbeli tanácstagja a Magyar Nemzeti Múzeumnak és elnöke a Széchenyi Tudományos Társaságnak. Valóságos belső titkos tanácsos 1916-ban, a Magyar Érdemrend nagykeresztjének kitüntetettje 1931-ben.
Az összeomlást követő legnehezebb időkben vállalta az Országos Erdészeti Egyesület elnöki tisztét és jelentős szerepe volt az 1923-25. években elért egyesületi eredményekben. Elnöksége után sem feledkezett meg az erdészetről, hanem befolyását latba vetve igyekezett annak céljait támogatni. Kiváló érdemeit és munkásságát kívánta az Országos Erdészeti Egyesület méltányolni akkor is, amikor az 1940. év január hó 25-én tartott közgyűlésén egyhangú döntéssel tiszteleti tagjává választotta.
Fénykép, festmény, szoborábrázolás, emlékének megőrzése:
Segesden az általa 1901-ben építtetett kastély őrzi emlékét.
Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):
gróf Széchenyi Bertalan síremléke a nagycenki temető Széchenyi sírkápolnájában található
9485 Nagycenk, Széchenyi tér (temető) Földrajzi koord.: É 47° 21' 53.60" , K 16° 24' 52.67"
