2017. 12. 12. Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnapja van. Pontos idő: 09:39
OEE Bajai Helyi Csoport

Elnök: Keller József

E-mail:gemker[kukac]gemenczrt[pont]hu

Titkár: Kaitz Zoltán

E-mail:kaitzzoltan[kukac]gemenczrt[pont]hu


Országos Erdészeti Egyesület

Bajai Helyi Csoport

 

1. Alapítás

1950-től az Országos Erdészeti Egyesület felvállalta, hogy az erdőgazdálkodás, erdészetek átszervezése miatt többnyire megszűnt vidéki csoportjait újra megteremti és elősegíti a kapcsolattartást, sikeres együttműködést. A bajai helyi csoportot a helyi csoportok nagyobb részével egy időben, 1955. szeptember 26-án alakította meg egyesületünk vezetősége a Nyári Pál utca 5. V. 1. sz. akkori OEE egyesületi központba összehívott megbeszélésen. A helyi csoport elnöke a gazdaság igazgatója lett. A titkári kijelölés az igazgatók véleménye alapján történt. A tagság létszáma a mintegy 40-50 fő régi tagból 1956-ra 80-ra, 1957. végére 114-re, 1958-ra 129 főre nőtt. 1960-tól a helyi csoportnak 140-150 körüli létszáma volt. A ’70-es évek második felében 122 főre csökkent, míg a ’80-as években 152 főre nőtt, a ’90-es, 2000-es években pedig 160-180 fő között volt a tagság.

 A Bajai Helyi Csoport taglétszáma jelenleg 115 fő.

 Ebből 28 fő nyugdíjas, a többi aktív kereső.

Gemenc Zrt. dolgozója

78

Erdőfelügyelőség

3

Nemzeti Park Igazgatóság

1

Vállalkozó

5

 
2. Tisztségviselők és Kitüntetettek

Elnök

 

Erdélyi János

1955-1972

Dr. Tóth Imre

1972-1978

Papp László

1978-1990

Szoták Ferenc

1990-1994

Pettkó-Szandtner Aladár

1994-1998

Rádi József

1998-2006

Keller József

2006-

 

Titkár

 

Dr. Tóth Imre

1955-1972

Petz Lajos

1972-1978

Dr. Tóth Imre

1978-1990

Kovács József

1990-1994

Dudás Pál

1994-2010

Ferencz László

2010-2014

Kaitz Zoltán

2014-

A Helyi Csoport Elnökeinek rövid élettörténete

 Erdélyi János

(1908-1985)

 A Tolna megyei Decsen született 1908. április 4-én. Itt végezte elemi iskoláit, majd 1925-27-ig a bátaszéki királyi közalapítvány erdőhivatala alá tartozó kövesdi erdőőri védkerületben lett erdőgazdasági gyakornok. 1927-28-as királyhalmi m.kir. erdőőri- és vadőri szakiskolai tanulmányait követően 1929-39-ig a Kisszállási Uradalom Részvénytársaságnál kapta első szakmai megbízásait: „…mely idő alatt ugy a vadak gondozásánál /:megőrzésénél és tenyésztésénél:/, mint az erdőgazdaságban hasznos tevékenységet fejtett ki, nagy hozzáértéssel és szorgalommal vett részt az erdőtelepítési és fakitermelési munkálatokban…”  1940-ben rövid ideig Rédén szolgált, mint védkerület vezető. 1941-50-ig Tompára került. 1943-ban a királyhalmi m.kir. alerdész-szakiskolán szerzett szakbizonyítványt. 1950-ben nevezték ki a Jánoshalmai Állami Erdőgazdaság igazgatójává. 1953-ban a soproni Erdőmérnöki Főiskola, Erdészeti Akadémiája levelező tagozatán lett „Okleveles erdőgazda”. 1953-1968-ig – nyugdíjba vonulásáig – az akkori nevén Bajai Állami Erdőgazdaság igazgatójaként dolgozott. Kitartását, szorgalmát több kitüntetéssel elismerték („Munka Érdemrend”, „Árvízvédelemért”). Mindene volt az erdő és a vadállomány, rajongott a vadászatért. Ahogy egy korabeli bizonyítványban írták róla: „…nálunk eltöltött szolgálati ideje alatt megbízható, szorgalmas munkaerőnek és erélyes munkafelügyelőnek ismertünk meg, akit bárhová nyugodt lelkiismerettel ajánlhatunk.”

 Dr. Tóth Imre

 1923. április 16-án született Baján. Kitüntetéssel érettségizett 1941-ben Kalocsán. Kitűnő erdőmérnöki oklevelet szerzett Sopronban 1946-ban, ahol másfél évig – Modrovich Ferenc tanszékvezető professzor mellett – tanársegédként is szolgált.

1947. szeptemberében „Az ártéri erdőművelés egyéb kérdései” témájú V.K.M. ösztöndíjjal kezdte meg állami erdészeti szolgálatát Baján.

1952-ben segített a kanadai nyárak helyes elnevezésének tisztázásában, fajtáik azonosításában. Ugyanekkor Koltay György irányításával a nyárak és füzek szelektálásos nemesítését is megkezdte.

A Duna vízjárásához, elöntési időtartamához, az öntéstalajok minőségéhez viszonyítva rendezte az ártéri fafajok termőhelytípusait és az ezekhez tartozó növényzettel jellemezte.

Az 1956. szeptemberi nemzetközi nyárkonferencián ismertette az ártéri erdőtípus rendszerét. Erről írt dolgozata az Erdészeti Kutatások 1958. évi évkönyvében jelent meg. Ezzel az ártéri erdők elismert szakértője lett.

Az Erdészeti Tudományos Intézettel külső munkatársi kapcsolatot tartott. Munkáját 1973-ban az ERTI, Vadas Jenő emlékéremmel honorálta.

Bács-Kiskun Megye Természetvédelmi Bizottságában is tevékenykedett több védetté jelölési javaslattal. Erdész-botanikus munkásságát az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága 1976-ban, az alkalmazott botanikai és természetvédelmi munkabizottságaiba megválasztotta.

A szelektálásos fehérfűz nemesítési, nyár honosítási, valamint a fűz génanyag megőrzést szolgáló klóngyűjtemény kialakító munkáját az MTA MÉM Erdészeti Nemesítési Munkabizottsága 1981-ben munkabizottságba választással ismerte el.

A Szegedi Akadémiai Bizottság erdészeti munkabizottsága 1981-ben ugyancsak tagjává választotta.

 1955-ben – társadalmi munkaként – részt vett az Országos Erdészeti Egyesület Bajai Helyi Csoportjának megalakításában, és annak 1990-ig folyamatosan titkára volt. 1972-1978 kivételével, amikor annak elnöki tisztét töltötte be. Szakmai és társadalmi munkáját az OEE, 1983-ban Bedő Albert Díjjal tüntette ki.

1983.december 31-vel nyugdíjba vonult. Az Erdészeti- és Faipari Egyetem 1989. végén tett kezdeményezésére, összefoglalta az ártéri erdőgazdasággal kapcsolatos szakirodalmi eredményeit, valamint a nyomtatásban meg nem jelent szakvéleményeit, tanulmányait és a le nem írt lényeges szakmai tapasztalatait.

„Az ártéri erdőkről és erdőgazdálkodásról” című doktori disszertációját 1983. áprilisában Summa Cum Laude megvédve egyetemi doktorátust szerzett.

A 2002. évi vándorgyűlés alkalmára írta meg – Dr. Szodfridt István professor emeritus ajánlásával – A gemenci erdők története című könyvét, mely kiadvány részét képezte a vándorgyűlésen részt vevők információs csomagjának.

 

Papp László

(1931–2006)

 Szekszárdon született 1931. szeptember 15-én. A helyben végzett gimnáziumi tanulmányokat követően jöttek a felejthetetlen soproni évek. Az Erdőmérnöki Főiskola erdőgazda szakán 1954-ben diplomázott, mint okleveles erdőmérnök. A szülőföldön működő Szekszárdi Erdőgazdaságnál helyezkedett el. A pörbölyi erdészethez kapta meg első kinevezését. 1955. január 2-től lett erdészetvezető-helyettes, később erdőművelési műszaki vezető. 1960-tól szakfelügyelő, majd rövid ideig termelési osztályvezető. 1969-től erdészetvezető a Bátaszéki Erdészetnél, 1973-tól a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság főmérnöke, 1974-től megbízott, 1975-től kinevezett igazgatója.

Kezdeményezésére alakították ki a Gemenci Tájvédelmi Körzetet. A kisvasutat 5 km-rel meghosszabbította a gazdaság, az idegenforgalom érdekében, és így Gemenc bemutatása lehetségessé vált. Ebben az időszakban került kialakításra az Erdei Iskola, a Vadaskert, a lőtér Érsekcsanádon. A dolgozók magas szintű szakorvosi ellátása érdekében foglalkozás-egészségügyi rendelőt létesített.

Az „Erdészet kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetésben háromszor részesült, „Országfásítási Emlékéremmel”, az 1965-ös árvízvédekezésért „Árvízvédelemért” éremmel jutalmazták.

 

Szoták Ferenc

(1936–2012)

 Sajóládon született 1936. április 18-án. Katonai középiskolában érettségizett. A tiszti iskola elvégzése és a szolgálati idő leteltével szerel le a határőrségtől. A katonai évek után, 1959-ben kezdte meg erdészeti pályafutását. Segéderdész a bükki Kékmezőn, majd ugyanez év nyarán sikeres felvételt nyer a Soproni Erdőmérnöki Főiskolára. 1964-ben, a főiskola elvégzése után a Keletbükki Erdőgazdaság, szendrői Fásító Erdészetnél gyakornok. Egy évvel később áthelyezik a Szini Erdészethez erdőművelési műszaki vezetőnek. 1966-ban a Délsomogyi Erdőgazdaságnál magasépítési művezető. 1968. tavaszán áthelyezik a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdasághoz, ahol 1969-ben a Szekszárdi Erdészet vezetőjének, 1976-ban az erdőgazdaság főmérnökének, 1977-ben termelési igazgatóhelyettesének, majd 1990. november 1-től a GÁEV igazgatójának nevezik ki.

Munkája során mindig nagy hangsúlyt fektetett a csemetetermesztés, az erdőművelés, a fahasználat és a szállítás műszaki színvonalának fejlesztésére. Ebben az időszakban gépesítették az uszályrakodást, illetve korszerű uszályrakodót építettek ki Baján.

Az „Erdészet kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetésben részesült, „Kiváló Dolgozó”, „Kiváló Munkáért”, a „Munka Érdemrend Bronz Fokozata” kitüntetéssel jutalmazták.

 

Pettkó-Szandtner Aladár

 1943-ban született Budapesten. Általános iskolai tanulmányait Komáromban végezte. A gimnáziumi érettségit 1961-ben tette le Győrben, a Czuczor Gergely bencés gimnáziumban jeles eredménnyel. 1963-ban felvételt nyert Sopronba, az Erdészeti és Faipari Egyetemre. A felvétel előtt két évig a Vértesi Erdőgazdaságnál dolgozott fizikai munkásként. 1968-ban – az erdőmérnöki diploma megszerzése után – a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságnál áll munkába, mint magasépítési műszaki vezető, majd építésvezető. 1970-ben a Bajai Erdészethez kerül. 1970-1975 között fahasználati-, 1975-1983 között erdőművelési műszaki vezető. 1980-ban erdészeti növényvédelmi szakmérnöki diplomát szerez. 1983-ban erdőművelési, környezet- és tájvédelmi osztályvezetőnek, 1991-ben pedig környezet- és természetvédelmi osztályvezetőnek nevezik ki. 1993-1996 között a részvénytársaság vezérigazgatója, majd 1996. október 9-től természet- és környezetvédelmi főmunkatársa. 1997-től – 2004. január 1-ig nyugdíjba vonulásáig a Kaposvári Erdőfelügyelőség erdőfelügyelője.

 

Rádi József

 Tanyasi 1-8 osztályos – egy tanítós – iskolából jutott el a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre, ahol erdőmérnöki diplomát szerzett. Szakmai életútját a bajai székhelyű Dunaártéri Erdőgazdaságnál kezdte gyakornokként és ott is maradt nyugdíjazásáig. Valójában három cégnél dolgozott (Dunaártéri Állami Erdőgazdaság, Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, Gemenc Rt.) anélkül, hogy munkahelyet váltott volna. Két évi erdőrendezői, illetve műszaki vezetői munka után 1968-tól 1993-ig erdészetvezetőként tevékenykedett az erdőgazdaság bajai erdészeténél. Vezetése alatt korszerű parkettagyártó üzemmé vált az érsekcsanádi fűrészüzem és ekkor jött létre az országos hírű lenesi fácántelep. 1994-ben nevezték ki az erdőgazdaság termelési vezérigazgató helyettesévé és ebből a beosztásából ment nyugdíjba.

Nyugdíjba vonulása után is szoros kapcsolatban maradt a Gemenc Zrt-vel, részt vett a karapancsai kis kastély múzeummá alakításában. Pályafutása alatt az ártér és a Duna megszállott szerelmesévé vált, ezért kezdte kutatni annak múltját. Négy év levéltári munka után megírta a „Kalocsán Gemencről” című tanulmányát, amely hézagpótló mű a gemenci erdők történetének megismerésében. 2002-ben – az erdőgazdaság árvízvédelmi tevékenységének irányításáért – „Árvízvédelemért” éremmel jutalmazták.

 

Keller József

 1965-ben született Pécsett. A Baranya megyei Erdősmecskén nevelkedett bátyjával együtt, ahol szülei, nagyszülei az erdő megismerésére, tiszteletére tanította őket.

Bátyját követve jelentkezett felvételre Sopronba a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolába. Tanárai nevelő munkája egyenes utat mutatott számára az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Egyetemi évei alatt, 1987-ben kötött tanulmányi szerződést a Gemenci Állami Erdő-és Vadgazdasággal. Diplomamunkájának témáját is itt dolgozta ki.

1989. augusztus 1-én a Bajai Erdészetnél állt munkába. Fél éves gyakornoki idejét követően fahasználati műszaki vezetői beosztást kapott. 1993. szeptember 1-től – a vállalat július 1-i részvénytársasággá alakulását követően – kinevezték fahasználati és kereskedelmi osztályvezetőnek. Ezt a beosztást 2003. júliusáig töltötte be, majd 2011. április 30-ig a részvénytársaság termelési vezérigazgató-helyettese volt. 2011. május 1-től kereskedelmi és vállalkozási igazgatóként dolgozik a Gemenci Erdő-és Vadgazdaság Zrt-nél.

 

A Bajai HCS tagjainak szerepvállalása az OEE Elnökségében és egyéb szerveiben

2014-

Kovácsné Schulteisz Margit

Ellenőrző Bizottság, Tag

 A Bajai HCS tagjainak szerepvállalása az OEE Szakosztályaiban

2006-

Barabás Tibor

Erdei Vasutak Szakosztály, Elnök

2000-

Csonka Tibor

Vadgazdálkodási Szakosztály, Elnök

1998-1999

Kovácsné Schulteisz Margit

Gazdaságtani Szakosztály, Elnök

 

A Bajai Helyi Csoport kitüntetettjei

1961.

Kis-Tóth Tamás

Bedő Albert Emlékérem

1967.

Hessz Ferenc

Bedő Albert Emlékérem

1983.

Dr. Tóth Imre

Bedő Albert Emlékérem

2002.

Rádi József

Bedő Albert Emlékérem

2015.

Dudás Pál

Bedő Albert Emlékérem

 

2002.

Papp László

Kaán Károly Emlékérem

 

1982.

Dr. Tóth Imre

Elismerő Oklevél

1995.

Lakatos István

Elismerő Oklevél

1997.

Varga Tibor

Elismerő Oklevél

1998.

Sztárcsevity Ervin

Elismerő Oklevél

2001.

Turóczy Ferenc

Elismerő Oklevél

2002.

Id. Somlai Dénes

Elismerő Oklevél

2012.

Dudás Pál

Elismerő Oklevél

2016.

Birck László

Elismerő Oklevél

2016.

Turóczy Ferenc

Elismerő Oklevél

 

3. Nevezetes, kiemelt rendezvények a Bajai HCS életében

Az OEE Vándorgyűlései Baján

 

„Erdőn, mezőn több nyárfát!”

 

 

 

 

 


1961.                                                             

1866-ban az erdőbirtokosok és erdőtisztjeik által alapított Országos Erdészeti Egyesület (OEE) évente közgyűlést tartott és tart ma is. A közgyűlés megtartására és erdőgazdálkodásának bemutatására időnként egy-egy nagy erdőbirtokos meghívta az egyesületet. Így a közgyűlés vándorgyűléssé alakult. Az erdők államosítása után a szakiskolás, vagy szakvizsgázott erdészekkel bővült a tagság és az OEE központ irányításával egy-egy állami erdőgazdaság és ennek egyesületi helyi csoportja volt a vándorgyűlés szervező házigazdája.

A bajai székhelyű Dunaártéri Állami Erdőgazdaság 1961-ben szervezte az OEE azévi közgyűlését, bajai vándorgyűlését. Az 1961. július 7. és 8-i programhoz 6-án délután és este érkezett a mintegy négyszáz fő vendég. Elszállásolásuk a leány-, fiú-, tanárképző kollégiumban és a Béke Szállóban történt.

7-én a reggeli és ebéd a volt Központi Szálló Dózsa termében, a közgyűlés a Tiszti Klubban volt. Az egyesület főtitkárának beszámolója, majd az évenként háromfőnyi kitüntetettnek az egyesület megtisztelő szakmai díjának, a „Bedő Albert díj”-nak a kiosztása történt. Az egyik kitűntetett az erdőgazdaság Tolna-szigeti csemetekertjének vezetője, Kis-Tóth Tamás erdész volt.

Ezután a gazdaság adottságait, nemesnyárasainak létesítését, erdőművelésének helyzetét és az ország hámozható nyárfarönk és papírfa ellátásában betöltött szerepét ismertető előadásokat hallhatták a résztvevők. Ebéd után a gemenci szarvas, majd a sekélyvízi hajózás és egyéb szállítási kérdések ismertetése történt, majd szakmai vitával és összefoglaló értékeléssel zárult a közgyűlés.

Városnézés volt a következő program.

Másnap, 8-án tanulmányút következett. Az erdőgazdaság akkori kettő vontatóhajójával (Kiss Ferenc és Vadas Jenő nevű kishajók) vontatott uszályokban lópokróccal letakart fapadokból létesített ülőhelyeken szállította a résztvevőket. Az első kikötési helyen, Alsópörbölyön, volt egy rövid körséta két témával, majd a másodikon, a Pandúr-szigeten, volt egy hosszabb séta öt témával. Itt a kiszálláskor tízórai csomagot kaptak a résztvevők. A jó két kilométeres séta utáni beszálló helyre átálltak a hajók. Beszálláskor kapták a lacipecsenyével, rétessel az ebédes szatyrot a résztvevők, amit a délutáni programhelyig, a csertai rakodóig tartó utazás közben fogyasztották el. A háromtémás körséta után a „KISZ Tábor”-nál, a Türr István emlékmű közelében kötöttek ki a hajók, ahol nagy sátrakban ácsolt asztalokhoz szolgálták fel a bajai halászlé vacsorát.

A vándorgyűlésre érkezéskor egy-egy ajándék csomagot kaptak a vendégek, benne egy 28 oldalas Utiprogram – Tájékoztató-val, a szállás-, étkező- és programhelyek, valamint a tanulmányút térképvázlataival. Kisebb ajándékok is voltak a csomagban. A gyufagyár gyufásdobozokat, irattárcába való gyufát, a vándorgyűlésre készült gyufacímkéket adott. Az egyesület adta a vándorgyűlés művészi emlékérmét korainyár leveles gally és papírtekercs ábrával díszítve. A helyi csoport az étkezések papírszalvétáit nyomtattatta a Türr István emlékmű színes képével. Emlékbélyeget nem vállalt a Posta, de a küldött üdvözletek bélyegeit emlékbélyegzővel nyomta felül.

 

A vándorgyűlés papírszalvétája

 dr. Tóth Imre

 

 

„Jövőnk záloga:

a Természet az Ember szolgálatában,

az Ember a Természet szolgálatában!”

 

 

 


2002.

 Második alkalommal házigazdája Baja városa és a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. az Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlésének. A régóta várt esemény 2002. június 28-29-én került megrendezésre.

28-án délelőtt érkezett a közel 700 fős vendégsereg Bajára. A regisztráció után a résztvevők megkapták az ajándék „matróz-zsákokat” – megtöltve programfüzettel, Baja turista térképével, kitűzővel, esőkabáttal, törülközővel, szúnyogirtóval, paprikával és halászlé recepttel, illetve Bartucz Ferenc és dr. Tóth Imre tollából származó két könyvvel – majd mindenki elfoglalta szálláshelyét. Ezután a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjában tartott ebéd után vették kezdetét a szakmai és kulturális programok. A szakmai programok indulási helyszíneire autóbuszokkal szállították a vendégeket. A kulturális program helyszíneit kellemes séta keretében, idegenvezető kíséretében keresték fel a résztvevők.

A vendégek az alábbi programok közül választhattak:

  1. számú program: Erdei vasúttal az ártéren
  2. számú program: Hajóval Veránka-szigetre
  3. számú program: Busszal a Lenesi erdészkerületbe
  4. számú program: Séta a városban

A terepi programok után következett a baráti találkozó, melynek helyszínére szabadon, vagy a rendezők kalauzolásával gyalogosan érkeztek a vendégek. A baráti találkozó a Petőfi-szigeten felépített sátorrendszerben került megrendezésre. A vacsora után a rendezők jelezték, hogy érdemes kimenni a sátrak mögé, mert nem mindennapi tűzijáték következik. S valóban, egymás után kúsztak az ég felé a különböző töltetű petárdák, hogy odafönn milliónyi apró fénycsóvára robbanva világítsák be Baja egét. Mindenesetre azok a bajaiak, akik nem tudták addig, hogy az erdészek tartják Vándorgyűlésüket, most megtudhatták, mert valóban átlagon felüli volt a tűziparádé. Az erdészcsillagot formáló görögtűz kihunyása után nem sokkal a sátrak alkotta tér közepén hatalmas tábortűz gyulladt. Aztán a sátrak félkaréjában itt is, ott is felhangzott egy-egy nóta. A fáradtabbak nyugovóra tértek.

29-én, a reggeli és a szálláshelyekről történő kijelentkezés után kezdetét vette a Tisztújító Küldöttközgyűlés, melynek helyszínéül a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja adott otthont.

Az Erdészhimnusz után Káldy József, az OEE Elnöke, majd a házigazda Gemenc Rt. vezérigazgatója, Csonka Tibor, végül Széll Péter Baja város polgármestere köszöntötte a küldöttközgyűlésen megjelenteket. Ezután Dr. Mészáros Károly, a Nyugat-Magyarországi Egyetem dékánja szólt a Nemzeti Erdőstratégia készültségéről, melyet Ormos Balázs főtitkár Egyesületi beszámolója követett.

Ezt követően kerületek átadásra az egyesületi kitűntetések. A kitüntetettek között ünnepelhettük a Bajai Helyi Csoport Elnökeit, Rádi Józsefet és Papp Lászlót. A kitűntetések átadása után ismertetésre került a Tisztújító Küldöttközgyűlésen megtartott vezetőválasztás eredménye, mely szerint Cserép János lett az OEE új elnöke. Az új elnök köszöntője után Csonka Tibor, a Gemenc Rt. vezérigazgatója átadta a vándorgyűlés zászlaját Jung László, az Egererdő Rt. vezérigazgatójának, a 2003. évi vándorgyűlés házigazdájának.

 

-------------------------------

 

A Helyi Csoport – tagjainak és vezetőségének kezdeményezésére – többször szervezett gyógy- és iskolaszer adománygyűjtést Székelyföldi rászorulók részére. A Magyar Vöröskereszttel együttműködve évente véradást rendez. A bokodi úti parkerdőben 1987-óta – az erdőgazdaság üzemi balesetben elhunyt dolgozói emlékére felállított emlékhelynél – halottak napja alkalmából megemlékezést tart.  

Fotó: Varga András

 A derékba tört fatörzs jelképezi azokat az emberi sorsokat, amelyek üzemi baleset következtében szakadtak félbe a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság területén.

 A Bajai Helyi Csoport megalapítása óta számos külföldi szakmai utat szervezett, melyek során bejárta a környező országokat, és számtalan szakmai kiránduláson vett részt más Helyi Csoportok meghívására, illetve volt házigazdája Helyi Csoportok szakmai látogatásainak.

  Baja, 2016. április 30.

 Kaitz Zoltán

titkár




<< vissza
Hajdu Tibor erdőmérnökre emlékeztek Szentgyörgyvölgyön - képgaléria!

Hajdu Tibor erdőmérnökre emlékeztek Szentgyörgyvölgyön - képgaléria! | 2017-11-28

Az Erdőrendezési Szakosztály és a Zalaegerszegi HCs közös rendezvénye


Visszanézhetőek a Kaán Károly emlékkonferencia előadásai

Visszanézhetőek a Kaán Károly emlékkonferencia előadásai | 2017-11-22

A szakképzéstől a szakigazgatásig


A virágos kőris az Év fája 2018-ban!

A virágos kőris az Év fája 2018-ban! | 2017-11-19

Felértékelődő ökológiai szerep a klímaváltozás tükrében


Átadták a Karcagi Parkerdő lombkorona sétányát - képgaléria!

Átadták a Karcagi Parkerdő lombkorona sétányát - képgaléria! | 2017-12-08

A NEFAG Zrt. közjóléti fejlesztése a fátlan Hortobágy szélén


Fellendült a természetjárás 2010 óta

Fellendült a természetjárás 2010 óta | 2017-12-07

Kiemelt szerepet töltenek be a fejlesztésekben az állami erdőgazdaságok



Imperial22 futárszolgálat