2017. 12. 11. Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnapja van. Pontos idő: 08:25
OEE Miskolci Helyi Csoport

Elnök: Zay Adorján

Titkár: Bányai Péter

E-mail: banyai.peter[kukac]eszakerdo[pont]hu


Országos Erdészeti Egyesület
Miskolci Helyi Csoportja

1.    A OEE Miskolci Helyi csoport alapítása

Miskolc városa régen ad otthont erdészeti egyesületnek, mert nemcsak 1954 óta székhelye az OEE Miskolci Helyi Csoportjának, már 1905-ben itt alakult meg a Borsod-Gömör-Heves Vármegyék Erdészeti Egyesülete.
Az egyesületi tevékenység főként a jelentős erdész-szakembert foglalkoztató erdőgazdaságokhoz kötődött és kötődik ma is.
Az észak-magyarországi állami erdőterületek kezelésére 1924-ben hozták létre a Miskolci Erdőigazgatóságot, aminek jogutódja a ma is működő állami erdőgazdaság. Még ugyanabban az évben a Borsod-Gömör-Heves Vármegyék Erdészeti Egyesülete, közgyűlésén a nevét Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete-re változtatta, és Waldbott Kelement választották elnöknek. Az egyesületnek 1928-ban már 179 tagja volt.

Az állami erdőgazdaságok 1950-es évekbeli átszervezései nem kedveztek az egyesületi életnek. 1949-ben a Miskolci Erdőigazgatóságot Miskolci és Sátoraljaújhelyi Erdőgazdasági Nemzeti Vállalatra osztották. 1950-ben a Miskolci Nemzeti Vállalatot tovább osztották négy önálló erdőgazdaságra: Bükki- (Miskolc), Dél-borsodi-, Sajóvölgyi-, és a Bódvavölgyi Állami Erdőgazdaságra.
Rövid három év múlva, 1953-ban a Bükki- és a Délborsodi Erdőgazdaság összevonásával létrehozták Miskolci Erdőgazdaságot, majd a Sajóvölgyi Erdőgazdaság hozzácsatolásával 1955-ben a Keletbükki Állami Erdőgazdaságot. A Bódvavölgyi Erdőgazdaságot 1957-ben szintén beolvasztották a Keletbükki Állami Erdőgazdaságba.
1970. január 1-jén alakult meg  Keletbükki- és a Zemplénhegységi Állami Erdőgazdaságok és az Északfűrészek egy részének összevonásával a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (BEFAG), ami 1994-től ÉSZAKERDŐ Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt, napjainkban ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt néven működik. Az erdőgazdálkodásban röpke időnek számító 20 év átszervezéseit követően vissza tértek az 1924-ben kialakított szervezet működési határához, a kezelt terület azonban jelentősen nőtt az államosítások következtében.
Az erdőgazdaságok helyi csoportjai 1953/54-ben alakultak, és az összevonások során csatlakoztak egymáshoz.

Az Országos Erdészeti Egyesület Miskolci Helyi Csoportja 1954-ben már ilyen néven működött, amit igazol az Erdő 1954. évi 4. számában megjelent hír: „Miskolc küldöttjei útján beszámolt munkájáról, problémáiról, kívánságairól.”

2.    Az eddigi tisztségviselők


Az  erdőgazdaságok székhelyén szerveződtek az egyesületi  helyi csoportok,  és általában négyévenként tartott választáson egy elnökből és titkárból álló vezetőséget választottak:

Erdőgazdasági              elnök                                   titkár                                 taglétszám
helyi csoportok
Bükki-Miskolci         id. Csermely László               Somogyi István                         46 fő
Délborsodi            
Sajóvölgyi                 Kuthy István                    Mikevári Tivadar                          41 fő
Bódvavölgyi              Jankó János                     Simon Zoltán                              39 fő
                                                                   Kühne Gábor
Miskolci, Keletbükki,        
    (1955-1957)         Kuthy István                   Horváth Lajos                             175 fő    (1957)          

                             id. Csermely László              Sitkey János
                             Bedő Tibor (1957-1969)    Tar László (1957-1958)              185 fő    (1960)                                        
                                                                   Várfalvi József (1959-1970)

                                                          
BEFG - ÉSZAKERDŐ Zrt.
(1970-tól napjainkig) Pataky Pál (1970-1972)    Várfalvi József (1970-1990)       326 fő    (1971)
                              Csermely László (1972-1985)                                          392 fő    (1980)
                              Cserép János (1986-től)    Bak Julianna (1990-től)
A taglétszám 1970-ben lényegesen emelkedett, mert az erdőgazdaság minden dolgozója a miskolci helyi csoporthoz tartozott. Cserép János vezérigazgató kinevezése után változott a szemlélet, és 1986-tól az erdőgazdaság Zempléni-hegység területén lévő erdészeteinél dolgozó egyesületi tagok fokozatosan a sárospataki csoporthoz igazoltak át.

A taglétszám összetételének alakulása:
           tag   fiatal      nyugdíjas    nő    (fő)
1996    211    24            54         18
2001    224    14            54         17
2005    211    24            68         21
2008    199    14            60         17

A miskolci csoport tagjai az OEE Elnökségében és egyéb szerveiben


Cserép János    2002-2006. az Országos Erdészeti Egyesület elnöke
                       1996-1998. az OEE elnökségének tagja, régióképviselő
Steiner József    1994-1998. az OEE magánerdős alelnöke
Bak Julianna     2006-tól az OEE Ellenőrző Bizottságának tagja
                      2001-től az OEE Erdészcsillag Alapítvány kuratóriumi tagja
                      1998-2000. az OEE elnökségének tagja, régióképviselő
Zelena István    1970-1975. az OEE Szociálpolitikai Bizottságában albizottság vezető
Dr. Járási Lőrinc    az Erdő, illetve az Erdészeti lapok Szerkesztő Bizottságának tagja, több ciklusban.

A miskolci csoport kitüntetettjei


A helyi csoportban, illetve egyesület keretében végzett eredményes munkájuk elismeréseként kitüntetésben részesült tagjaink:
Bedő Albert emlékérem                                 Kaán Károly emlékérem
Id. Csermely László     1961                      Kisházi Zoltán    1995
Zathureczky Lajos    1968
Sztupák János    1979
Dr. Járási Lőrinc    1988
Steiner József    1994
Cserép János    2008

Elismerő oklevél:
Várfalvi József (1995); Török József (1998); Krójer Antal (1999); Kapronczy Józsefné (2000);
Mező Imre (2002); Dózsa Lajos (2007); Tátrai Tibor (2009).

3.    Nevezetes, kiemelt rendezvények az OEE Miskolci helyi Csoport életében

A miskolci csoport szakmai rendezvényei 1954-1969
Az egyesület társadalmi vitafórum, tolmácsolója és formálója a szakmai közvéleménynek. Fő feladata a szakmai ismeretek terjesztése, a szakemberek tájékoztatása, továbbképzése.
A helyi csoport vezetői minden időszakban helyesen ismerték fel az aktuális feladatokat, és azoknak megfelelően szervezték a rendezvényeket.

Ebben az időben kiemelt feladat volt ország-fásítás, az erdőművelés, erdőhasználat terén az új eljárások bevezetése, a hegyvidéki erdőterületek feltárásának megoldása. Az egyesület helyi csoportja évente több ismeretterjesztő szakmai bemutató szerveztek a szakmai elismert, tudós képviselőinek előadásával.
Baranyai József a rontotterdők átalakításáról, Fekete Gyula az országfásítás jelentőségéről tartott előadást. A bódvavölgyi csoport 32 szakembere vállalta 62 község patronálását a fásítási munkákban. Mezőkövesd térségében Kuthy István és Bisztika Géza tartott előadást 450 résztvevőnek.
Országosan is kiemelt jelentőségű volt 1958-ban a Rakaca-völgy 21 községet érintő fásítása, aminek feladatait Mikevári Tivadar ismertette. Kozma Béla vezetésével lillafüredi helyszíneken vitatták meg az erdőművelés új elszámolási rendjével kapcsolatos kérdéseket, Gál János a mezővédő erdősávokról tájékoztatta a résztvevőket.
Danszky István vitaindítója alapján tárgyalta a csoport az erdőtipológiai alapokra helyezett erdőművelési eljárások jelentőségét és gyakorlati alkalmazását, Zathureczky Lajos és Várfalvi József vezetésével a Bükk-fennsíkon tanulmányozták a legjellegzetesebb erdő- és termőhely típusokat és megvitatták azok felújítására vonatkozó kérdéseket.
Tóth Béla a Tisza-menti nyártermesztésről, Huszár Endre az erdőművelés és a fahasználat üzemtervi összehangolásáról tartott előadást.
A miskolci csoport 1962-ben a Nyírségben, 1964-ben a Dunaártéren és a Balatonfelvidéken tanulmányozta az erdőtelepítés és fásítás, erdőfelújítás ártéri fakitermelés kérdéseit. 1967-ben Zempléni-hegység tipológiája és a fenyvesítés volt a tanulmányút programja.
Az évenként rendezett fásítási hónap keretében nemcsak előadásokat, filmvetítéseket tartottak a zöldövezeti, ipartelepi, út, utca, vasút, tanya, major, legelő, kopár stb. fásítás jelentőségéről, hanem intézkedtek pl. a művelési ágváltozás, a csemeteellátás, a tűz- és árvízkárok stb. kérdéseiben is.

Lámfalussy Sándor a fahasználati kérdéseket és szabvány-ésszerűsítést, Szász Tibor a fagyártmánytermelő üzemek tevékenységét elemezte. 1967-ben Madas András az új gazdaság-irányítási rendszer néhány lényeges vonását, Rakonczay Zoltán a fahasználat időszerű kérdéseit, Halász Aladár a faanyag-gazdálkodás helyzetét, Somkúti Elemér a faipari fejlesztés kérdéseit ismertette.

Király Lajos a Bükk-hegység feltárási problémáit elemezte, Beély Miklós a motorfűrészekkel szemben támasztott műszaki követelményeket ismertette. Lillafüreden bemutatták a komplex fakitermelő brigádok munkáját, Palócz József az erdőgazdasági termelés műszaki fejlesztéséről tartott előadást.
1964-ben a Csanyikban mutatta be Huszár Endre a közelítő kerékpárok és az Unimog használatát, 30 fő tanulmányozta a Zempléni-hegységben a korszerű közelítést és szállítást, a fagyártmány termelést, majd Szilvásváradon ugyanezt és a gépi kérgezést. A sárospataki csoporttal közös rendezvényen Járási Lőrinc a feltárás és a szállító berendezések kapcsolatát és fejlesztési lehetőségeit elemezte Pálházán.

Mikevári Tivadar és Horváth Lajos előadása az államerdészeti kezelés és üzemeltetés időszerű kérdéseiről, az 1961. évi erdőtörvény és a földvédelmi rendelkezések végrehajtásáról tájékoztatta a tagságot.
Az 1960-as években a miskolci helyi csoport és a Herman Ottó Gimnázium közötti kapcsolat alapján az iskola erdészeti politechnikai osztályaiban a csoport tagjai tartották a szakmai órákat. Viszonzásul a gimnázium tanárai az egyesületi klubdélutánokon tartottak előadásokat.

Az OEE vándorgyűlése Miskolc 1968.
A mintegy 400 résztvevő megismerte a Keletbükki Állami Erdőgazdaság gazdálkodási viszonyait, a gazdálkodás műszaki feltételeit, közgazdasági problémáit, az erdőművelés új irányelveit.
Bedő Tibor előadásában kiemelte, hogy az évi 300 ezer m3 üzemtervi előírás közel fele a Borsodi Dombvidékre esik, ahol gondot jelent a kitermelt fa feldolgozása, a vágásterületek felújítása. Szükségesnek tartotta, hogy az üzemtervek készítésénél a gazdálkodásra ható tényezőket is vegyék figyelembe, meg kell oldani a gazdasági ösztönzők felülvizsgálatát és átalakítását, a nagyüzemi fafeldolgozást, a szervezeti korszerűsítést.
Csermely László az erdőgazdálkodás műszaki feltételeit elemezve összefoglalta a lillafüredi erdészetnél folytatott ERTI kísérletek eredményeit és azok bevezetésével kapcsolatos feladatokat.
Beély Miklós az erdőgazdaság közgazdasági problémáiról, Zathureczky Lajos az új erdőművelési irányelvekről, Huszár Endre a gazdálkodási eredmény megállapításának kérdéseiről tartott előadást.
A résztvevők a lillafüredi erdészet területén tanulmányozták a bükkösök vágástéri feltárással vezetett vonalas felújítás eredményeit és Kurtabércen felavatták a Beély Miklós és társai tervei alapján készült emlékművet „Azok emlékére, akik az erdőgazdálkodásért végzett munka közben életüket vesztették.”

A miskolci csoport rendezvényei 1970-től napjainkig
1972-ben a VII. Erdészeti Világkongresszus az erdők alapfunkcióit a termelési, környezetvédelmi és szociális-üdülési funkcióban határozta meg. Az 1971. évi erdőrendezési utasítás előírta az erdők elsődleges rendeltetés szerinti osztályozását, a természetvédelmi jogszabályok, a tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok kijelölése jelentős változásokat eredményeztek az erdőgazdaság és így miskolci csoportjának munkájában.
Az egyesület rendezvényei tovább folytatódtak az erdőgazdálkodás időszerű kérdéseiről.
Bondor Antal: Erdőművelésünk helyzete és fejlesztésének lehetőségei, Majer Antal: Új irányzatok az erdőművelésben, Solymos Rezső: A fenyvesek fatermesztése és nevelése címmel, Szappanos András a tölgy és bükk makktermő állományokról, Csesznák Elemér-Szappanos András a gyertyános tölgyesek felújítási és erdőnevelési problémáiról, Solymos Rezső az erdőfelújítások alakulásáról és az ezzel kapcsolatos feladatokról tartott előadást.
A két csoport közös rendezvényeként 80 fő vett részt Parasznya térségében a cseres tölgyesek felújítása, mesterséges átalakítása és a bükkfelújítások optimális idejének meghatározása címen tartott terepi bemutatón.
Az OMMI és a BNP szakembereinek közreműködésével a két csoport Telkibányán elemezte a szaporítóanyag-termelés és a védett területen ültethető fafajok kérdéseit, a szálaló gazdálkodás bevezetésének lehetőségeit.
A Borsodi Műszaki Hetek keretében Sali Emil: A hazai fakitermelés lehetőségiről, Lonkay János fafeldolgozásunk helyzetéről, Zágoni István a fafeldolgozás és az erdőgazdálkodás kapcsolatának új irányzatairól, a pálházi közös rendezvényen Cziráki József a korszerű fahasznosítás és fatakarékosság kérdéseiről, Herpay Imre a kíméletes fakitermelés és a fahasználat eredményessége közötti összefüggésekről osztotta meg gondolatait.

Fila József az erdőgazdaság szervezési kérdéseit, Járási Lőrinc a miskolci fafeldolgozó üzem gravitációs térségének komplex fejlesztési tervét ismertette. Gáspár-Hantos Géza az erdőrendezés fejlesztéséről és a korszerűsített üzemtervről mondta el gondolatait. Madas András az európai fagazdálkodás helyzetét és alakulását elemezte, Horváth István az üzemtervek szerepét, Fekete Gyula az erdőtörvény és a gyakorlat kapcsolatát, Bondor Antal a fagazdálkodás fejlesztési kérdéseit, Király László az üzemtervezés ökonómiai megalapozását, Cornidesz György az erdészeti tervezés korszerűsítésének lehetőségeit ismertette.

Az 1970. évi II. törvény előírta, hogy növelni kell az erdők közjóléti szerepét. Területünkön régi hagyománya van az erdők hármas funkció szerinti osztályozásának, már 1890-ben 475 hold üdülőerdőt jelöltek ki a lillafüredi nyaralótelepen. 1922-ben természeti emlékként üzemterveztek 150 éves tölgyes, 130 éves bükkös erdőrészeket, a jávorkúti lucfenyvest. 1974-re elkészült Miskolc és Sárospatak városok parkerdő fejlesztési terve a helyi csoport tagjainak közreműködésével, 1978-ban a több ezer példányban megjelent Ubitz Gyula-Kelemen Zoltán: Borsodi parkerdők c. ismertetője.
A botkői 35 hektáros parkerdő avatásán Madas András: A Zempléni-hegység múltja, jelene és jövője címen tartott előadást. Varga Tibor mutatta be a parkerdőt, a Király-hegyi séta után este hatalmas tábortüzek „és a tárogató hangja…a Rákóczi-kor emlékének hangulatát varázsolta a fák közé” – írta a Magyar Nemzet.
1978-ban létrejött a Bükki Nemzeti Park. Az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összehangolásának kérdései előtérbe kerültek a helyi csoport rendezvényein is.
Bartucz Ferenc Miskolcon az erdő hármas funkciójának szerepe és jelentősége Borsodban, Szendrőn a jóléti erdőgazdálkodás célja és feladatai címen tartott előadást.
A védelmi funkció keretében Stregova Sándor a Bükki Nemzeti Park céljait és feladatait, Mészöly Győző az erdő környezetvédelmi jelentőségét, Király László-Fadgyas Kálmán-Zemlényi Árpád az erőgazdálkodás és a természetvédelem összehangolásának kérdéseit ismertették. A miskolci csoport szervezte 1997-ben azt a tanácskozás is, ahol az Aggteleki Nemzeti Park és a Tornai Karszton dolgozó erdészeti szervek szakemberei egyeztették a feladatokat.
Az egyesület helyi csoportja és az ÉSZAKERDŐ Zrt közösen 1998-tól minden évben megrendezi tavasszal a Madarak és Fák Napja, ősszel az Erdők Hete természetismereti-erdészetismereti versenyt fiatalok részére. Az ifjúság érdeklődését jelzi, hogy pl. 2002 májusában 150 óvodás és 235 általános iskolás, októberben 120 óvodás és 220 általános iskolás vett részt a Madarak és Fák Napja 3 napos rendezvénysorozatán érdeklődve és fegyelmezetten.
Az ifjúságon keresztül szólnak az erdészek a felnőttekhez, az ÉSZAKERDŐ Zrt. által is jelmondatul választott gondolat szellemében: „Az erdő unokáink öröksége!”

Az 1970-es évektől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősödő erdőgazdálkodásában dolgozó szakemberek is a helyi csoport tagjai lettek, több rendezvény foglalkozott az ott folyó erdőgazdálkodás helyzetével és fejlesztésének feladataival.

A IX. Országos Termelőszövetkezeti Erdészeti Napot, a helyi csoport rendezte ahol Faragó Károly Borsod megye erdőgazdálkodásáról, Rada Antal az erdőművelés helyzetéről, a tölgyesek pusztulásáról, a növekvő vadkárról tájékoztatta a hallgatókat és a Bükkábrányi Béke tsz sikeres erdőtelepítéseinek bemutatása történt.
Az 1990-es években, a kárpótlás után a magánerdő-gazdálkodás is megerősödött a térségben. A helyi csoport célul tűzte ki, hogy a magánerdőben dolgozó erdészeket és szakmai kérdéseiket is képviselje. Cserép János a vállalati gazdálkodás és az egyesületi munka összefüggéseit elemezte, a miskolci és sárospataki csoport Háromhutai rendezvényén erdészek, polgármesterek, birtokossági elnökök, magánerdő tulajdonosok hallgatták és vitatták meg Steiner József előadását a magántulajdonon alapuló erdőgazdálkodás lehetőségeiről.

A helyi csoport évente 1-2 szakmai rendezvényt tart a működési területén lévő állami, illetve magánerdőkben az aktuális szakmai és szakmapolitikai kérdések előtérbe helyezésével.

      
Szakmai program a Kelet-bükkben 2008

Szakmai tanulmányutakon a környező erdőgazdaságok tevékenységével ismerkedik: Ipolyerdő 1995; Nyírerdő 1997; Egererdő 1999; Kecskemét 2002.

Számos Szakosztály és helyi csoport viszontlátogatást szervezete meg a Bükk és a Zemplén erőterületeinek, az erdőgazdálkodás sajátosságainak bemutatásával.

Bányász-Kohász-Erdész barátság
Napjainkra országos rendezvénnyé bővült bányász-kohász-erdész találkozó 1974-ben kezdődött Telkibányán az OEE Sárospataki, Miskolci és az OMBKE Rudabányai Helyi Csoportjai által szervezett baráti találkozóként. A találkozón szakestély is megrendezésre került, megnyitottuk  az Ipartörténeti Gyűjteményben az erdészettörténeti kiállítást, és Királykúton felavattuk az Erdész-Bányász Barátság pihenőt és az emléktárót.
1982-ben a kohászok bevonásával a Hámori múzeumban,1987-ben ismét Telkibányán volt a találkozó, aminek keretében és Királykúton felavattuk az erdész-bányász emlékoszlopot.
1996-ban az országos bányász-kohász-erdész találkozó millecentenáriumi rendezvény volt. Tudományos konferencia és szakestély a miskolci egyetemen..
2005 nyarán Fónagyságon rendeztük a SZÉN HELYETT FÁT ÉGETŐ erdész-bányász szakestélyt. 2004. Országos Bányász-Kohász-Erdész találkozó Miskolc
2006. Bányász-Kohász-Erdész hagyományápoló találkozó
2007. I Fazola napok Miskolc-ómassa
2008. II Fazola napok Miskolc-újmassa

II Fazola napok Miskolc-újmassa 2008.

Külföldi kapcsolatok:
A környező országok erdészeti egyesületeivel is tart kapcsolatot a helyi csoport:1973-ban a Dobsina-Betlér-Igló térségében; 1985-ben a Keleti-Beszkidek hegyein ismerkedtünk a hasonló körülmények között dolgozó erdőgazdálkodással; 2001-ben a Szobránc székhelyű Keletszlovákiai Erdőgazdaságnál tanulmányoztuk a hegyvidéki erdőgazdálkodást a Vihorlát-hegységben. A Kárpátaljai erdőgazdaságnál a Tisza forrásvidékét kerestük fel 2005-ben, a Munkács-Ungvár környéki erdőgazdaságokat 2007-ben. Horvátországban 2006-ban jártunk. A külföldi kollégák részére viszont tanulmányutakat szervezett a helyi csoport: a kárpátaljai erdészeknek 2006-ban és 2008-ban, a szlovákiai kollégáknak 2006-ban.

        
Kárpátalja tanulmányút 2007

Országos rendezvények:
1992-ben az OEE Vándorgyűlését a Miskolci, a Sárospataki Helyi Csoport és a BEFAG közösen rendezte meg Sárospatakon. A Vándorgyűlés jelmondata: „..óh természet, óh dicső természet!” volt, a természetszerű erdőgazdálkodás nagyszerűségére utalva. Az ország erdészei nagy érdeklődést mutattak, több mint hatszáz résztvevője volt, a Zemplén-hegység természetszerű erdőgazdálkodását és történelmi nevezetességeit bemutató vándorgyűlésnek

2001-ben Nemzetközi Erdőpedagógiai szemináriumnak adott otthont a helyi csoport, ami az induló erdészeti erdei iskolák pedagógiájának és oktatási anyagainak kidolgozását volt hivatott segíteni.


Erdőpedagógiai szeminárium 2001.

2005-ben az Erdők Hete rendezvények országos megnyitóját a Miskolc-Csanyikvölgyi Csemete Erdei Iskola átadásával egybekötve tartották.
    

Erdők Hete 2005.  rendezvények országos megnyitója

2008-ban az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett Erdésznők Országos Találkozójának a helyi csoport adott otthont.
       
Erdésznők Országos Találkozója 2008.

Befejezés


Az Országos Erdészeti Egyesület Miskolci Helyi Csoportja az alapszabályban  vállaltaknak megfelelően: fórumot teremt, építeti és fejleszteti tagjai között a szakmai, baráti összetartozást, előmozdítja a tagság szakmai egyetértését; figyelemmel kíséri különösen az idős tagjai és hozzátartozóik élethelyzetét és az Erdészcsillag Alapítványon keresztül segíti a nehéz helyzetbe kerülteket; az erdészeti ismeretek széles körű, főleg fiatalok körében való terjesztésével a szakma társadalmi megbecsülésének emelésére törekszik.

Miskolc, 2009. szeptember 25.

    Cserép János
    OEE Miskolci Helyi csoport
    elnöke

 

Az Országos Erdészeti Egyesület Miskolci Helyi Csoportjának története képekkel, ide kattintva letölthető.



<< vissza
Hajdu Tibor erdőmérnökre emlékeztek Szentgyörgyvölgyön - képgaléria!

Hajdu Tibor erdőmérnökre emlékeztek Szentgyörgyvölgyön - képgaléria! | 2017-11-28

Az Erdőrendezési Szakosztály és a Zalaegerszegi HCs közös rendezvénye


Visszanézhetőek a Kaán Károly emlékkonferencia előadásai

Visszanézhetőek a Kaán Károly emlékkonferencia előadásai | 2017-11-22

A szakképzéstől a szakigazgatásig


A virágos kőris az Év fája 2018-ban!

A virágos kőris az Év fája 2018-ban! | 2017-11-19

Felértékelődő ökológiai szerep a klímaváltozás tükrében


Átadták a Karcagi Parkerdő lombkorona sétányát - képgaléria!

Átadták a Karcagi Parkerdő lombkorona sétányát - képgaléria! | 2017-12-08

A NEFAG Zrt. közjóléti fejlesztése a fátlan Hortobágy szélén


Fellendült a természetjárás 2010 óta

Fellendült a természetjárás 2010 óta | 2017-12-07

Kiemelt szerepet töltenek be a fejlesztésekben az állami erdőgazdaságok



Imperial22 futárszolgálat