2017. 12. 11. Ma Árpád, Árpádina, Damazusz névnapja van. Pontos idő: 08:36
OEE Veszprém VM Helyi Csoport

Elnök: Major László

E-mail:majorl[kukac]nebih.gov[pont]hu

Titkár: Nagy Frigyes Vince

E-mail:NagyFr[kukac]nebih.gov[pont]hu

 

1.    A Veszprémi FVM Helyi Csoport alapítása

A Veszprémi FVM helyi csoport megalakulása
    A helyi csoportok 1955-ben, az akkori erdőgazdasági központokban alakultak meg. Veszprém központtal 1955-1967 között a Balatonfelvidéki Állami Erdőgazdaság működött, melynek utóda az MN Veszprémi Erdőgazdaság (majd a HM Veszprémi Erdőgazdaság) lett. Az erdőgazdaságnál megalakult helyi csoport összefogta a Veszprém megye déli, középső, keleti részén tevékenykedő szakembereket (erdőgazdaság szakszemélyzetet, Erdő-és Fagazdasági Egyesülés munkatársait, erdőrendezőket, erdőfelügyelőket). Az erdőrendezőségek megalakulása (1968) után a termelőszövetkezeti, állami gazdasági erdők szakirányítói, az erdőrendezőség munkatársai kiváltak az erdőgazdasági csoportból és önálló csoport alakult, melynek neve a főhatóság nevének változásával módosult: Veszprémi MÉM HCS, Veszprémi FVM HCS.

1979-ben átszervezés miatt a kis erdőgazdaságok és az erdőrendezőségek, ezzel a kis erdőfelügyelőségek is megszűntek. Így Pápán már nem maradt sem erdőgazdaság, sem erdőfelügyelőség. Ezért 1980 körül a Pápai HCS-t az egyesületi központi felszólításra meg kellett szüntetni és tagjai a Veszprémi MÉM HCS-ba léptek át. Az utolsó pápai elnök Erdősi Dezső, korábbi ottani erdőfelügyelőség vezető volt.

2.    Az eddigi tisztségviselők

Szükséges megjegyezni, hogy a választott tisztségviselők a ciklusidőt tisztességgel ledolgozták, „menetközbeni” váltásra csak a titkároknál került sor, ott is munkahelyi áthelyezés miatt.

ELNÖK:
Nagy Miklós    1970-1993     (A Veszprémi Erdőrendezőség, majd nyugállományba vonulásáig     a Veszprémi Erdőfelügyelőség vezetője)
dr. Péti Miklós    1994-1998    (Bedő Albert díjas, nyugállományba vonulásáig a veszprémi Erdő-    tervezési Iroda vezetője)
Vaspöri Ferenc    1998-    (Az ÁESZ Veszprémi Igazgatóság, majd a Veszprém Megyei     MgSzH Erdészeti Igazgatóság igazgatója.)

TITKÁROK:
    Iharos Frigyes        1968-1971
    Moór Gyula        1971-1978
    Dr. Szikra Dezső        1979-1984
    Kolep Alajos        1984-1985
    Dr. Péti Miklós        1985-1989
    Nagy Attila        1990-1993
    Tasnády Péter        1994-1998
    Tóth Sándor        1998-1999
    Fábián Tamás        1999-1999
    Nagy Frigyes Vince    1999-

GAZDASÁGI FELELŐSÖK:
    Varga Miklósné        1977
    Tóth Imréné        1980
    Matyasovszky András    1989
    Nagy Frigyes Vince    1999
    Ecseginé Tima Katalin    2000

3.    Nevezetes, kiemelt rendezvények, események a Veszprémi MÉM/FVM helyi csoport életében

Taglétszám alakulása:
    1994    76 fő
    1996    81 fő
    2009    94 fő

Kitüntetések, elismerések
    Az egyén számára adományozott elismerés munkájának visszajelzése, de bizonyos mértékben összefüggésben van a csoport érdekében végzett munkásságával. Illendő tehát szólni arról, hogy a helyi csoport tagjai közül kik, milyen elismerésben részesültek.
Bedő Albert emlékérmet kaptak:

    1963    NAGYKANIZSA    Rott Ferenc
    1974    EGER    Dr. Héder Sándor
    1976    BALATONFÜRED    Iharos Frigyes
    2000    SZÉKESFEHÉPRVÁR    Dr. Szikra Dezső
    2003    MÁTRAFÜRED    Bús Mária
    2004    KAPUVÁR    Mészáros Gyula
    2006    PÁPA    Dr. Péti Miklós
Nyugdíjazása után lett helyi csoportunk tagja a korábban, 1987-ben Bedő Albert emlékérmet kapott Csötönyi József.

Decrett József emlékérmet kapott:

    2008    DEBRECEN    Matyasovszky Andás

Elismerő oklevelet kaptak:

    1983    SOPRON    Dr. Héder Sándor
    1994    DOBOGÓKŐ    Nagy Attila
    1997    BALASSAGYARMAT    Posgay Attila
    1998    NAGYKANIZSA    Matyasovszky András
    2000    SZÉKESFEHÉRVÁR    Antal János
    2003    MÁTRAFÜRED    Fuják József
    2009    SELMECBÁNYA-VÁC    Fülöp Tibor

Szakmai továbbképzés
    A múlt század közepén még az a nóta járta, hogy a diploma 10 év múlva elavul. Sokat veszít értékéből, fel kell frissíteni! Ez a társadalom által elfogadott intervallum fokozatosan – folyamatosan – csökkent, s nem túlzás, hogy ma már a diploma ünnepélyes átvételekor lehet gondolkodni azon, milyen továbbképzésen, sőt talán átképzésen kellene részt venni. Az okleveles erdészek (közép- és felsőfokú egyaránt) ilyen gondjainak enyhítésében sokat segített és reméljük, hogy a továbbiakban is segíthet az egyesület.

A szakmai továbbképzés leggyakoribb formái:
a)    egyesületi rendezvények, előadások
b)    helyszíni bemutatók
c)    országhatáron túli tanulmányutak

Lássunk ezekre néhány példát az elmúlt négy évtizedből!

a)    Egyesületi rendezvények

A meghívott előadók az adott korszak erdészeti problémáját ismertették, tettek javaslatot azok megoldására. Egy jól irányított helyi csoport múltját elemezve némi fantáziával csak az előadások címét összeolvasva meg lehetne írni az elmúlt néhány évtized erdészet történelmét. A felsorolásból látható, hogy elsősorban a nem állami erdők kezelésének gondjaival, az erdőrendezés fejlesztésével foglakoztak az előadások.

Szolgáljon ennek szemléltetésére néhány témakör felsorolása:

1973    Dr. Madas András: a környezetvédelem időszerű feladatai
    Gáspár-Hantos Géza: Az üzemtervszerű gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatai
1974    Fekete Gyula: A termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás Magyarországon
1975    Dr. Májer Antal: Az erdőtipológia felhasználása a termőhelyfeltárás, valamint a célállomány megállapítása során
    Dr. Sali Emil: Az V. ötéves terv erdőgazdálkodási irányelvei
1976    Dr. Szodfridt István: Az erdészet helyzete és a termőhelyfeltárás módszerei Angliában
1977    Dr. Kiss Rezső: Főbb állományalkotó lombos fafajaink erdőnevelési modellje
1978    Magas László: Fatömegmérések fejlesztési lehetőségei Dr. Speer Norbert: A hazai faanyaggazdálkodás és fakereskedelem helyzete, kilátásai az V. ötéves tervidőszakban
1979    Király László: Az erdőállomány-gazdálkodás alapkérdései
    Járó Zoltán: Termőhelyértékelés-földértékelés
    Rada Antal: Az integráció lehetőségei az erdőgazdálkodásban
    Dr. Igmándy Zoltán: Erdővédelmünk helyzete és fejlesztésének lehetőségei
1980    Ott János: Az 1980. évi szabályozórendszer és a VI. 5 éves terv célkitűzéseinek összefüggései az erdőgazdálkodásban
    Dr. Májer Antal: A fafaj megválasztás problematikája
    Dr. Csontos Gyula: Erdőrendezés az erdőgazdálkodás szolgálatában
    Gáspár-Hantos Géza: Az erdők fafajösszetételének változása az utóbbi félévszázadban
1981    Rada Antal: Tájékoztatás az erdőgazdálkodás helyzetéről
    Dr. Kovács Mátyás: Fotogrammetria a környezet és természetvédelem szolgálatában
1982    Dr. Gál János: Nyárfa-termesztésünk helyzete, fejlesztése
1983    S. Nagy László: Tájvédelem, tájgondozás, tájértékelés
    Dr. Igmándy Zoltán: A kocsánytalan tölgy erdővédelmi problémái
    Dr. Solymos Rezső: Erdőművelésünk úton az ezredforduló felé
1984    Dr. Váradi Géza: A fagazdaság helyzete és feladatai
1985    Dr. Kőhalmy Tamás: A hazai vaddisznókertek üzemelési tapasztalata
1987    Dr. Király László: Erdőállomány prognózis és hozadékszabályozás
1988    Csóka Péter: Az erdőállomány adattár aktualizálás és az erdőtervezés, erdőfelügyelet számítástechnikai kapcsolatrendszere
1989    Ormos Balázs: Fenyőtisztítások racionális módszerei és gépesítési lehetősége
1990    Barátosy Gábor: Tájékoztató az új erdőtörvény előkészítéséről
1993    Szabados János: Az Állami Vagyonkezelő Rt. működése, az erdőgazdaságok átalakítása, jövője
1994    Dr. Kollwentz Ödön: Az erdészeti igazgatás és az erdőbirtokosságok története
1995    Dr. Merkel Gábor: Az erdőfenntartási Alap jelene és jövője
1996    Wisnovszky Károly: A szakmai ismeretterjesztés támogatási lehetőségei
2000    Koltay András: Hazai fenyőállományok egészségi állapota
2001    Varga Béla: Pro Silva erdőgazdálkodás
2002    Wisnovszky Károly: Erdészeti igazgatás differenciált fejlesztése a technikai korszerűsítés és jogharmonizáció jegyében
    Bartha Pál: A magán erdőgazdálkodás fejlesztési lehetőségei
2007    Führer Ernő: A klímaváltozás és az erdőgazdálkodás összefüggései

    Az előadók neveit olvasva jólesik megállapítani, hogy a METESZ egyesületei közül egyediként szakmánk „nagyemberei” (egyetemi tanár, kutatóintézeti főmunkatárs, intézmények, hatóságok vezetői stb.) nem tartották rangon alulinak egy aránylag kis létszámú vidéki csoport tagjainak előadást tartani.

b)    Helyszíni bemutatók

Nem vitás, hogy az elméleti tudást gyakorlati ismeretekkel kell ötvözni, csak így leszünk eredményesek. Ezt a cél szolgálják a különböző tanulmányutak, helyszíni bemutatók. Kellenek ezek, hiszen többszörös haszonnal jár megrendezésük: ismerkedünk a tereppel, hasznosítjuk mások tapasztalatait, és nem utolsó sorban ápoljuk az erdész-barátságot.


Merre is jártunk az elmúlt néhány évtizedben?Néhány fontosabb állomás:

1976    Látogatás a Kiskunsági Nemzeti Parkban
1977    Tanulmányút a Kaposvári Erdőrendezőség területén (Tókai parkerdő, Zselicségi tájvédelmi körzet, Barcs ősborókás stb.)
    Koloskavölgy természetvédelmi terület bejárása
Zirci    „Bakony” Mg.Tsz fűrészüzemeinek látogatása
1978    Nemesvámos „Csopaktája” Mg.Tsz. erdőgazdálkodásának tanulmányozása, különös tekintettel a felújításokra
1979    Tapolcai tanulmányút: Ódörögdpusztai pisztrángnevelő telep, Zalahalápi parkettagyár, Szentgyörgy-hegyi természetvédelmi terület
1980    Csót: „Vörös Hajnal” Mg.Tsz. erdőgazdálkodásának és fafeldolgozásának tanulmányozása. Terepi bejárás: Nagygyimót, erdei fenyő
    Tanulmányút a Vértesi EFAG területén
1981    Mencshely: „Balaton-felvidék” Mg.Tsz. erdőgazdálkodásának tanulmányozása, az ott dolgozó szakemberek helyzete
1982    Erdőfeltárási bejárás a Bakony hegységben. Az erdészeti burkolt úthálózat 2000 km-nek ünnepélyes átadása Bakonyoszlopon
    „Váralja” Mg.Tsz. erdőgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységének tanulmányozása (Bakonyszentkirály)
1983    Pilisi Parkerdő Gazdaság: az erdő- és vadgazdálkodás és a turizmus összehangolása
1984    Nagyalácsony „Táncsics” Mg.Tsz. nemesített akácfajták szaporítása és köztermesztésbe vonása
    Budavidéki ÁEVG: erdő és vadgazdálkodás összehangolása
    Káli medence erdőgazdálkodásának, természeti és néprajzi értékeinek megismerése
1985    Somogyi EFAG: Bőszénfa fafeldolgozó üzem, Zselic tájvédelmi körzet, Deseda parkerdő
1986    Bakonybél, Ugod: bükkös növedékfokozó gyérítések értékelése
    Zalai EFAG: bükkösök, erdei fenyvesek felújítása, állománygazdálkodásának áttekintése, Kisbalaton új vízvédelmi rendszere
    Kemenesszentpéter: „Petőfi Mg.Tsz. erdőgazdálkodása, különös tekintettel a meliorációs munkákra
1987    Kisalföldi EFAG: Szigetköz térségének erdészeti problémái, a nyárfagazdálkodás és csemetenevelés tapasztalatai
1988    MN. Budapesti EG. Süttői erdészet, Tardosbánya, Neszmélyi arborétum meglátogatása
1990    Franciavágás: Fűrészüzem és Falemezgyár megtekintése
1991    Rábaártér: ár- és hullámtéri erdőgazdálkodás
1993    Pilisi Parkerdő Gazdaság, Budakeszi erdészet: Természetes felújítás cseres állományokban, Budakeszi arborétum megtekintése
1994    Szegedi Erdőgazdaság: ártéri gazdálkodás tanulmányozása
1995    Fertő-Hanság Nemzeti Park: Fehér-tó, Észak-Dél-Hanság
1996    BEFAG: kíméletes közelítési módok tanulmányozása
    Ópusztaszer: Nemzeti Történeti Emlékpark
1998    Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Hegyestű geológiai bemutató, Salföldi kőtenger, Folly arborétum
1999    Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Kis-Balaton bemutatása
2000    Ismerkedés a Zánka-Monoszlói térség magánerdő-gazdálkodásával
    Budapest-Gödöllő: Az Országház meglátogatása. Gödöllői Királyi Kastélymúzeum, Gödöllői Kísérleti Állomás és Arborétum
    Bányászat, Természetvédelem, Erdőgazdálkodás: Séta a Fenyőfői-ősfenyves és az azt körülvevő természetvédelmi területen
2001    Tátika-Sarvaly Ősbükkös erdőrezervátum
2002    Zala megyei szakmai nap: Zalaszentiván mesterséges KST. Tornyiszentmiklós: ártéri bükk és tölgy gazdálkodás.
2003    Szentgáli Tiszafás és a Mátyás Király Vadaskert megtekintése
    Szatmár-Beregi tanulmányút: Baktalórántháza, Tákos, Csaroda, Túristvándi, Nyírláp, kocsányostölgy erdőtelepítések, akác tuskózás nélküli felújítása
2004    Bősi-vizierőmű. A Szigetköz víz- és erdőgazdálkodása
    Ajka, Bakonyi Hőerőmű, energiaerdő ültetvények tervei, Sárcsikúti tanösvény bejárása
2005    Kőszeg, Hétforrás-Óházi Árpádkori kilátó, Stájerházak, Novákfalva, Kámoni arborétum
2007    Somló. Mélyültetéses technológiával megvalósított nemesnyár-ültetvény (Fülöp Tibor integrátor), Kitaibel Pál tanösvény
    Zemplén, Füzér: magánerdészeti csemetekert, Nagymilic Naturpark.
    Pálháza: erdészeti-vadászati kiállítás

c)    Országhatáron túli tanulmányutak

    A „felszabadulásnak” nevezett nagy változás után a hermetikusan lezárt országból külföldre jutni csak kiváltságos szervezeteknek, illetve kivételezett egyéneknek lehetett. Az OEE és tagsága nem tartozott ebbe a kategóriába. A hatvanas-hetvenes években mutatkozó lazítás (3 évenkénti nyugati út) kevés volt egy-egy külföldi, csoportos utazás megszervezéséhez, így aztán határokat átlépő tanulmányutak szervezésének lehetősége csak a rendszerváltás után merült fel.

1989    JUGOSZLÁVIA Szlavonia. szlavontölgyes gazdálkodás tanulmányozása a
    Vinkovci Erdőgazdaság területén. (Egy napos út autóbusszal)

1990    AUSZTRIA Eisenstadt. A Pinkafeldi Erdészterület látogatása, fenyőerdők természetes felújítása magas tölgy eleggyel, törzsszámszabályozás, vadkárproblémák, erdőfeltárás. (Egy napos út autóbusszal.

1991    CSEHSZLOVÁKIA Malacky: Erdeifenyő gazdálkodás tanulmányozása, városnézés (Egy napos út, autóbusszal)

1992    UKRAJNA Kárpátalja. Munkács - Latorca völgye - Vereckei-hágó Podpolczi erdészet – Schönbrunn - Rahó-Tatár hágó - Felső-Tiszavidéke – Nagydobronyi erdészet (4 napos út, autóbusszal)

1996    AUSZTRIA Dunai Nemzeti Park és az Eckartsaui kastály (egy napos út, autóbusszal)

1999    SZLOVÁKIA Selmecbánya (Stiavnica) Zólyom, Dobroci őserdő, Erdészeti Akadémia, volt Erdészeti Kísérleti Állomány, Fekete Lajos professzorunk sírjának felkeresése, Leányvár, Kálvária (Két napos út, autóbusszal)

2001    SZLOVÉNIA Triglavi Nemzeti Park: szálaló erdőgazdálkodás, Isonzó völgye, Kobaridi I. világháborús emlékmúzeum (3 napos út, autóbusszal)

2004    SZLOVÁKIA Bősi Erőmű: a vízlépcső környékének szlovák oldal felőli erdőgazdálkodása. Hajókirándulás a víztározón (Utazás az egy napos kiránduláson autóbusszal)

2006    AUSZTRIA Heileigenkreutz: Erdőjárás az Apátság erdeiben
    Bécs: Schönbrunni kastélypark látogatása
    (Egy napos út, személygépkocsikkal)

2008    ROMÁNIA Körutazás Erdélyben: Királyhágó, Kolozsvár, Parajd, Gyegyói havasok, Békás szoros, Gyilkos tó, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Farkaslaka, Korond
    (4 napos út, személygépkocsikkal)


Az egyesületi élet csúcspontja egy-egy vándorgyűlés megrendezése. Térségünkben eddig az OEE felállása óta három alkalommal került sor vándorgyűlés megszervezésére (1967, 1976, 2006). Helyi csoportunk mindháromnak aktív szervezője volt a másik két erdőgazdasági csoporttal együtt.



Veszprém, 2009.

A Veszprémi FVM Helyi Csoport tagsága



<< vissza
Hajdu Tibor erdőmérnökre emlékeztek Szentgyörgyvölgyön - képgaléria!

Hajdu Tibor erdőmérnökre emlékeztek Szentgyörgyvölgyön - képgaléria! | 2017-11-28

Az Erdőrendezési Szakosztály és a Zalaegerszegi HCs közös rendezvénye


Visszanézhetőek a Kaán Károly emlékkonferencia előadásai

Visszanézhetőek a Kaán Károly emlékkonferencia előadásai | 2017-11-22

A szakképzéstől a szakigazgatásig


A virágos kőris az Év fája 2018-ban!

A virágos kőris az Év fája 2018-ban! | 2017-11-19

Felértékelődő ökológiai szerep a klímaváltozás tükrében


Átadták a Karcagi Parkerdő lombkorona sétányát - képgaléria!

Átadták a Karcagi Parkerdő lombkorona sétányát - képgaléria! | 2017-12-08

A NEFAG Zrt. közjóléti fejlesztése a fátlan Hortobágy szélén


Fellendült a természetjárás 2010 óta

Fellendült a természetjárás 2010 óta | 2017-12-07

Kiemelt szerepet töltenek be a fejlesztésekben az állami erdőgazdaságok



Imperial22 futárszolgálat