A Nemzeti Energiastratégia és a kapcsolódó cselekvési tervek megvalósításának helyzetét tűzte napirendjére a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács idei második, május 7-én tartott ülésén. A 2030-ig szóló célkitűzéseket megfogalmazó stratégia középpontjában az energiafüggőségtől való függetlenedés áll, amit energiahatékonysági intézkedésekkel, az alacsony széndioxid intenzitású energiatermelés arányának növelésével, a megújuló és alternatív forrásokra alapozott hőtermelés elterjesztésével és alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módok támogatásával tervez elérni. A Tanács tagjai meghallgatták a kormányzati szereplők beszámolóit a fenti területeken elért eddigi eredményekről, és a közeljövőben tervezett lépésekről.
Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár beszámolójában kiemelte, hogy a megfelelő szabályozók elfogadásával idénre kiépülhet az Energiastratégia megvalósítására összesen kilenc stratégiából és cselekvési tervből álló rendszer. Az elképzelések szerint idén év végén elfogadhatják és jövő év elejével életbe léphet a megújuló energiák átvételi rendjét meghatározó METÁR rendszer. Az államtitkár bemutatta, hogy Magyarország teljesíti vállalásait abban a tekintetben, hogy 2020-ig a végső energiafelhasználásban 14,65%-ra emelkedik a megújuló energia aránya.
Dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár részletesen ismertette a jelenleg kidolgozás alatt álló öt cselekvési terv, köztük az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv kidolgozásának folyamatát, tervezett menetrendjét.
A kormányzati beszámolók után az egyes területek felkért szakértői elemezték az energiaellátás külső tényezőinek változásait, a gáz és árampiaci helyzetet, az energiahatékonyság javításának lehetőségeit, és bemutatták a települési klímabarát lehetőségeket valamint az éghajlatváltozás tendenciáit. Az összefoglalókból kiderült, hogy a megfelelő stratégiák kidolgozása és a jó irányba történő elmozdulás mellett a kedvezőtlen tendenciák megfordításához esetenként nagyságrendekkel nagyobb ráfordítások szükségesek.
A Tanács tagjai hozzászólásaikban az energetikai kérdésekben a fenntarthatósági szempontok, köztük a meglévő lehetőségek kiaknázása támogatásának, az egészségpolitikai kérdések vizsgálatának fontosságára hívták fel a figyelmet.
A vita lezárulta után, a második napirendi pontban a Tanács döntött az Egészségpolitikai Munkabizottság megalapításáról, amely bizottság külön részletességgel foglalkozik majd a fenntarthatósági kérdések emberi egészséggel kapcsolatos hatásaival.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács soron következő ülését október folyamán tartja, amikor többek között napirenden szerepelnek majd a Fenntarthatósági Keretstratégia felülvizsgálata és Transzatlanti Kereskedelmi Megállapodással kapcsolatos kérdések.
A Tanács ülésén ismételten felhívták a figyelmet a 2015. május 30 – június 5. között rendezendő Európai Fenntarthatósági Hétre, melynek magyarországi programjaira a Tanács honlapjáról letölthető jelentkezési lapon keresztül lehet szervezőként regisztrálni.
Szerző: Molnár Zoltán, Lomniczi Gergely
Fotók: Hajtman Ágnes