"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Megjelent az ACTA SILVATICA ET LIGNARIA HUNGARICA legújabb száma

Megjelent az  ACTA SILVATICA ET LIGNARIA HUNGARICA legújabb száma

Megjelent az ACTA SILVATICA ET LIGNARIA HUNGARICA az erdészeti, vadászati, fa- és környezettudomány nemzetközi folyóirata legújabb (Vol. 12. Nr.1. 2016) száma. A kiadvány jelen számának tanulmányai és a korábbi kötetek valamennyi tanulmánya letölthető a http://aslh.nyme.hu/ címről.

Az alábbi cikkek (angol nyelven) online elérhetők:

Paletto, Alessandro – Balest, Jessica – De Meo, Isabella – Giacovelli, Grazia – Grilli, Gianluca:

Az erdőkhöz kapcsolódó érdekcsoportok érdekérvényesítő ereje részvételen alapuló döntéshozatali folyamatokban – Észak-olaszországi esettanulmány

ASLH Vol. 12, Nr. 1 (2016) pp. 9-22 [online: 05.03.2016]   DOI: 10.1515/aslh-2016-0002

Kivonat – Az európai országokban a jelenlegi erdőhasználat az erdei ökoszisztémákból származó termékek és szolgáltatások erősítését célozza meg megfelelve a részvételen alapuló folyamatokban megnyilvánuló sokrétű szükségleteknek és érdekeknek.  A részvételen alapuló folyamatok sikere megkívánja az érdekeltek szemléletének és preferenciáinak részletekbe menő vizsgálatát. Jelen írás célja annak vizsgálata, hogy az érdekeltek észlelt és valós, erdőgazdálkodásra gyakorolt érdekérvényesítő képessége között milyen eltérések találhatók. Az olasz Alpokban 51 erdőkkel kapcsolatos érdekelt bevonásával kérdőíves felmérés készült. Az észlelt érdekérvényesítő képességet azon keresztül mérték, hogy az érdekeltektől azt kérték, hogy 5 fokozatú skálán jellemezzék, milyen mértékben képesek befolyásolni az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésköröket. A valós érdekérvényesítő képességet a társadalmi kapcsolati háló elemzés módszerével vizsgálták, feltárva az érdekeltek egymás közötti kapcsolatait. A valós érdekérvényesítő képesség mérése a Freeman fokszám központisággal történik, amely az egyes érdekeltek egymás közötti kapcsolatait veszi alapul. Az eredmények azt mutatják, hogy a közigazgatás csoportjába sorolható érdekeltek minden erdőgazdálkodást érintő kérdésben a legbefolyásosabbak, míg a turizmus szereplői a legkevésbé erősek. Továbbá a vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy sok esetben az érdekeltek torz képpel rendelkeznek a saját érdekérvényesítő képességükkel kapcsolatban.

 

Dobsinska, Zuzana – Sarvasova, Zuzana

Az erdőtulajdonosok és a közvélemény felfogása az erdők szerepéről Szlovákiában

ASLH Vol. 12, Nr. 1 (2016) pp. 23-33 [online: 05.03.2016]   DOI: 10.1515/aslh-2016-0003

Kivonat – Az elmúlt évtizedekben a környezet-tudatosság az erdőgazdálkodásban emelkedett, amelyben a környezeti nevelésnek is szerepe van. Az erdők, az erdőgazdálkodás és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos felfogást két felmérés vizsgálta. A két célcsoportot a közvélemény és az erdőtulajdonosok alkották. A kérdőívek hasonló kérdéseket tartalmaztak, bár két különböző módszertant alkalmaztak – az ún. CATI rendszert a közvélemény esetében és a félig strukturált interjúkat az erdőtulajdonosok esetében. Ez utóbbi részletes kérdéseket tartalmazott az erdőtulajdonra vonatkozóan. A közvéle­ménytől származó 1503, és az erdőtulajdonosoktól származó 150 válasz összesített elemzése az alábbi témakörökre vonatkozóan történt: tartamos erdőgazdálkodás, főbb ökoszisztéma szolgáltatások, és az erdőkkel kapcsolatos felfogás. A szlovákiai nagyközönség többsége az ökológiai értékeket tekinti az erdők legfontosabb elemének, míg az erdőtulajdonosok az erdők fenntartását és fejlesztését szolgáló gazdasági célokat részesítik előnyben. Az erdőtulajdonosok az erdőket jellemzően hetente látogatják, a nagyközönség pedig havonta. Ez utóbbi okainak fontossági sorrendjében első helyen áll a kikapcsolódásra fordítható idő hiánya, amelyet az erdőkkel kapcsolatos érdektelenség követ. Mindkét csoport esetében az erdőlátogatás elsődleges oka a kikapcsolódás. Összességében megállapítható, hogy az emberek többnyire elégedettek a szlovákiai erdő­gazdálkodással. Az erdőtulajdonosok meg vannak elégedve az erdőtulajdonukkal, és szándékaik szerint azt a gyerekeik számára hagyják örökül. A jövőben nagyobb figyelmet szükséges fordítani a fiatal generációk erdőfelfogásának vizsgálatára.

 

Zobrist, Kevin W. – Grand, Lauren A. – Rozance, Mary A.:

Az alkalmazkodóképesség elősegítése a földtulajdonosok gondolkodási keretének megváltoztatásával – Észak-nyugat Washington Állam (USA) továbbképzéseinek eredményei

ASLH Vol. 12, Nr. 1 (2016) pp. 35-45 [online: 05.03.2016]   DOI: 10.1515/aslh-2016-0004

Kivonat – A tájkép beépülése és feldarabolódása, az özönállatok terjedése, a biodiverzitás csökkenése, a társadalmi értékek és a feldolgozási infrastruktúra átalakulása azok az ökológiai, gazdasági és környezeti keret-tényezők, amelyekkel a kisterületű erdőtulajdonosoknak szembe kell nézniük Washington Állam (USA) északnyugati részében. A változásokhoz történő sikeres alkalmazkodás érdekében a földtulajdonosok gondolkodási kereteinek is változni kell. A Washington Állami Egyetem továbbképzései átfogó, többhetes kurzusokat ajánlanak a kisterületű erdőtulajdonosok számára. 2008 és 2013 között a résztvevők felmérésben vettek részt közvetlenül a képzés lezárásakor, majd azt követően 1 és 3 év múlva. Ezek az után-követő felmérések bemutatják a megszerzett tudás átalakulását magatartássá, majd végső soron a peremfeltételek megváltozásává. Ez utóbbi magában foglalja az állatvilág változatosságának növekedését, az özönfajok csökkenését és a gazdasági fenntarthatóság növekedését. Az eredményeken keresztül látható, hogy a tulajdonosok gondolkodási kereteinek oktatással történő megváltoztatása kiemelkedően hatásos módja annak, hogy segítsük őket a változó külső keretfeltételekhez történő alkalmazkodásban.

 

Jones, Walter Daryl:

Ökoturisztikai vállalkozások: Díjfizetés a földtulajdonosok számára az erdőből és az erdőgazdálkodásból származó ökoszisztéma szolgáltatásokért az Amerikai Egyesült Államokban (USA)

ASLH Vol. 12, Nr. 1 (2016) pp. 55-73 [online: 05.03.2016]   DOI: 10.1515/aslh-2016-0005

Kivonat – Mississippi földtulajdonosok díjfizetős természetközeli kikapcsolódási lehetőségekkel, például vadászattal, horgászattal, vadvilág megfigyeléssel és más természethez kapcsolódó szolgáltatásokkal diverzifikálták bevételeiket (Jones et al. 2005). A Mississippi Állami Egyetemen működő Ökoturisztikai Vállalkozások Program (ÖVP) műhelybeszélgetéseken keresztül tart képzéseket földtulajdonosok, ügynökségek és a helyi közösségek képviselői számára az ökoturisztikai vállalkozások, a természetvédelem és ezek erdőgazdálkodással történő integrálása témakörében. 2005 óta az ÖVP 75 műhelybeszélgetést szervezett meg és hajtott végre az USA 11 államában és Svédországban, és 4000‑ret meghaladó résztvevőt képzett az ökoturisztikai fejlesztés és a kapcsolódó természetvédelmi tevékenységek témakörében. Felmérési eredmények felfedték, hogy a program révén 1000 új ökoturisztikai vállalkozás indult el 1,2 millió hektárra becsült erdő és mezőgazdasági területen, 14 millió USD bevételt generálva, miközben a természeti erőforrások védelmét is elősegítette az USA családi agrárvállalkozásaiban. Az ÖVP fejlesztés a vidéki térségekben a tartamos erdőgazdálkodás ökoszisztéma szolgáltatásaiért történő díjfizetések ösztönzésével a földtulajdonosok és a helyi közösségek számára is hasznot hajt.

 

Lett Béla – Gál János – Stark Magdolna – Frank Norbert:

A természetközeli erdővagyon-gazdálkodás fejlődése és lehetőségei

ASLH Vol. 12, Nr. 1 (2016) pp. 47-53 [online: 05.03.2016]   DOI: 10.1515/aslh-2016-0006

Kivonat – Az elmúlt évtized jogi előírásai és igazgatási eljárása alapvetően megváltoztatták az erdőgazdálkodók tevékenységének szabályozását, amely a gyakorlatot is módosítja, ennek mértékéről azonban nem sokat tudunk. A tanulmány az Erdészeti Igazgatóság által gyűjtött és közzétett adatok alapján mintegy 15 év változását vizsgálja és bemutatja a ható tényezőket, elsősorban a regionális és a szektorális sajátosságokat és különbségeket.

A véghasználat területét és fatérfogatát használati módonként, régiónként, szektoronként és fafajonként mutatjuk be, az erdőfelújításokat (első kivitel és befejezett erdősítés) felújítási módonként, régiónként, szektoronként és fafajonként szemléltetjük. A (klímaváltozással módosuló) termőhely, az annak megfelelő fafaj bizonyul az erdővagyon-gazdálkodást meghatározó legfontosabb tényezőnek, így a természetközeli erdővagyon-gazdálkodás lehetőségeit is reálisabban ítélhetjük meg (amely a további változások megtervezésénél és előírásánál hasznot jelenthet). Az országos összesen és az átlagok magyarázó ereje nagyon kicsi, az ország teljesen máshogy működő erdővagyon-gazdálkodású régiókból áll, kívánatos a regionális erdővagyon-gazdálkodási programok készítése.

 

Hartebrodt, Christoph – Schmitt, Julia:

Az erdészeti szakszemélyzet alkalmazkodási készsége az erdőtervezés folyamatában

ASLH Vol. 12, Nr. 1 (2016) pp. 75-88 [online: 05.03.2016]   DOI: 10.1515/aslh-2016-0007

Kivonat – Azon társadalmi keretek között, amelyek a különböző ökoszisztéma szolgáltatások keresletét erősítették, az erdőtervezés észrevehetően megváltozott az utóbbi évtizedekben. A költségvetési korlátok, valamint az a tény, hogy a Baden-Württemberg tartomány jelenlegi állami erdőtervezési rendszere 2000 óta van érvényben, szükségessé teszik a továbbfejlesztését. Mivel az erdőtervek legfőbb felhasználója az erdészeti szakszemélyzet, ezért a részvételükre alapozott folyamat indult el a legfontosabb elvárásaik feltárására. Ezt egy döntéshozói felmérés követte. Annak érdekében, hogy az elvárások és preferenciák köréről belső információk álljanak rendelkezésre, a páronkénti összehasonlítás módszerét alkalmazták. A cikk rávilágít a preferenciák rendszerére (1) az erdőtervezés céljai (2) a célcsoportok, (3) az erdőtervezési folyamat, (4) a feladatok, (5) az erdőtervezés kimenetei tekintetében. Kimutatható, hogy az erdészeti szakszemélyzet erdőtervezéssel kapcsolatos átlagosnak mondható szemlélete jellemzően tradicionális és befelé forduló, és kevésbé proaktív és érdekelt-irányultságú. A páronkénti összehasonlítás sikeres módszernek bizonyult a preferencia szerkezet feltárására.

 

Hartebrodt, Christoph – Chtioui, Yvonne:

Lehetetlen középút? A munkahelyi elégedettségi felmérések testreszabhatósága és összehasonlíthatósága

ASLH Vol. 12, Nr. 1 (2016) pp. 89-102 [online: 05.03.2016]   DOI: 10.1515/aslh-2016-0008

Kivonat – Az esetek jelentős részében, amikor többcélú vállalatirányítási rendszerről (pl. kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer, quantum teljesítmény értékelés) van szó, a stratégiai célrendszer része a munkahelyi elégedettség. Gyakran, ezt a célt az un. munkahelyi elégedettségi indexszel jellemzik, amelyet a munkahelyi elégedettségi felmérésből származtatnak. Egyrészt egy ilyen felmérés vissza kell, hogy tükrözze a vállalkozás egyedi szerkezetét és jellegzetességeit, másrészt tudható, hogy a vállalkozások közötti összehasonlíthatóság igénye azonnal megjelenik, amint a vizsgálat eredményei megszületnek. Ez a cikk a munkahelyi elégedettségi felmérések meta-elemzését tárgyalja Németország hét nagyobb méretű erdészeti vállalata példáján. Az írás bemutatja a főbb témaköröket és az egyedi munkahelyi elégedettség felmérések össze­hasonlíthatóságát az alkalmazott fogalmak és a mérési skálák tekintetében. A különböző mérési skálák összevetésével kapcsolatos módszertani kérdésekre a vállalkozáson belüli és vállalkozások közötti munkahelyi elégedettség felmérések alapján szintén kitérnek a szerzők. A munkahelyi elégedettség felmérések jövőbeli közös általános kereteit felvázolják.

Forrás: NYME EMK

Fotók: Acta Silvatica

Hírszerkesztő: Nagy László