"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Aláírta az Akác-koalíció a hungarikum beadványt

Aláírta az Akác-koalíció a hungarikum beadványt

Pénteken a magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai Gödöllőn, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán.

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az „Akác Koalíció nagykövete”, köszöntőjében kiemelte: az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is – emlékeztetett.

Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.

A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel - mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.

Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.

A fehér akác alapvetően a magyarok fája – mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna. A pénteki eseménnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hungarikummá válás és a közös fellépés jelentős muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.

A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.

Az Országos Erdészeti Egyesület nevében Mócz András alelnök írta alá a beadványt. Az erdészeti ágazatot és szakmát az OEE képviselője mellett többek között Dr. Borovics Attila az ERTI mb. igazgatója, Luzsi József a MEGOSZ elnöke, Sódar Pál az Alföldi Erdőkért Egyesület elnöke, Prof. Dr. Horváth Béla intézetvezető egyetemi tanár az NyME Erdőmérnöki Karról, Mizik András a Nemzeti Biomassza Egyesület elnökhelyettese, ezenkívül az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács képviselője írta alá.  A FAGOSZ-t Mőcsényi Miklós főtitkár képviselte az eseményen.

  Glattfelder Béla EP képviselő teljes beszédét a szövegkapcsolóra kattintva töltheti le, olvashatja el.

Az aláírók és a rendezvény fényképeit a Híralbumok képgalériában az alábbi csoportképre kattintva éri el.

Forrás: MTI

Szerző: MTI, Nagy László

Fotók: Nagy László/Erdészeti Lapok

Hírszerkesztő: Nagy László