Húsvét vasárnap volt 272 éve, hogy Tessedik Sámuel megszületett, aki döntő érdemeket szerzett az akác hazai elterjesztésében, az alföldi táj megőrzésében. Az Akác-koalíció harcol az evangélikus lelkész örökségének a megmentéséért, az akác megőrzéséért.
Az Akác-koalíció tagjai nagyszombaton emlékszalaggal díszítették a Budapest V. kerületi Széchenyi téren álló, 225 éves akácfát, majd megkoszorúzták Tessedik Sámuelnek a Vidékfejlesztési Minisztérium oszlopcsarnokában levő mellszobrát.
A volt pesti akácsor ma még élő utolsó tagját 1789-ben ültették, kettő évvel a legnagyobb magyar, Széchenyi István születése előtt – emlékeztetett Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő. Ez a fa megérdemli, hogy köszöntsük. A magyarság sokat köszönhet az akácnak – húzta alá az EP képviselő. Az Alföldön ezzel a fával kötötték meg a futóhomokot. Sok helyen a fafajok közül csak az akác termeszthető gazdaságosan, mivel szárazságtűrő és igénytelen növény. A legtöbb széndioxidot megkötő fafajok közé tartozik.
Glattfelder Béla kiemelte: nem igaz, hogy az akác robbanásszerűen terjeszkedne, s elpusztítaná a körülötte élő növényeket, fákat. Meg lehet nézni az akác körül élő gazdag növényvilágot, mely a Széchenyi tér füves területét borítja. Itt pusztulásnak semmilyen nyoma nincs. Az akác kiirtása ökológiailag sem indokolt – jelentette ki az EP-képviselő. Az Akác-koalíció védi, s nem bántja a fákat. Ezt a gondolatot hangsúlyozva a résztvevők szalaggal átkötötték a 225 éves fát, amelyen a „Ne bántsd a fát!” felirat szerepel.
Ezt követően a Tessedik Sámuel mellszobránál tartott megemlékezésen Szarvas polgármestere, Babák Mihály kiemelte: Tessedik Sámuel az egyik utolsó magyar polihisztor volt. Nem félt új megoldásokat bevezetni a futóhomok megkötése, az alföldi táj megmentése érdekében. Az akác gazdasági célú hasznosításával komoly érdemeket szerzett az alföldi népesség megmaradásában, az alföldi fagazdálkodás kidolgozásában. Szarvas első, általa építtetett templomának a tartógerendái is akácból vannak. Ez is bizonyítja, hogy az akácból készült elemek mennyire tartósak, több száz évig megmaradnak – emelte ki a polgármester.
Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem dékánja elmondta: a hazai akácosok nagy része gyenge termőhelyen található, amelyeket más fafajokkal gazdaságosan hasznosítani nem lehet. Az akácnak kiemelt gazdasági jelentősége van. A méhészek alapvetően az akácon legeltetik a méheiket. Az akác a hazai faipar egyik fő alapanyaga. Az akác ezen túlmenően még számtalan ökológiai és gazdasági lehetőséget rejt magában. A hazai kutató intézetekben és egyetemeken folyó akáchoz kapcsolódó kutatások nemzetközileg is kiemelkedőek– tette hozzá a dékán.
Az egyetemi karokból, kutatóintézetekből és számos szakmai érdekképviseleti szervezetből álló Akác-koalíció 2014. január 23-án alakult Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő részvételével. Célja az akác és az akácméz megvédése az indokolatlan és rosszindulatú uniós és hazai támadásokkal szemben. Törekszik továbbá az akácnak és az akácméznek a hazai és európai uniós elismertetésére.
Forrás: Akác-koalíció sajtóközlemény
Fotók: Akác-koalíció
Hírszerkesztő: Nagy László