Az év elején érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket is magában foglalva létrehozták az úgynevezett Akác Koalíciót, azzal a céllal, hogy hungarikummá nyilvánítsa, s ezáltal védje az akácot és az akácmézet.
A kezdeményezők szerint erre azért van szükség, mert félő, hogy az Európai Bizottság ennek a nem őshonos fafajnak a kiirtására kötelezi a tagállamokat. Az erről szóló rendelettervezet már az Európai Parlament előtt van. Ugyanakkor jelentős magyar gazdasági érdek, hogy ez ne következzen be, hiszen családok ezrei élnek az akácméz jelentette bevételből, s a mintegy háromszáz éve betelepített fafaj erdészeti szempontból sem közömbös. Persze megvannak a veszélyei is. Mi a helyzet akácügyben Zala megyében? Erről kérdeztük szakemberek véleményét.
Minden ilyen kérdésben csak szakmai alapon szabad véleményt formálni, nem szabad érzelmi alapon megközelíteni ezt az ügyet - bocsátja előre Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatója. Ez tisztán földhasználati, szakmai kérdés. Hazánkban az ember olyan szinten átalakította tájat, hogy nincs egyetlen négyzetcentiméter sem, ami a természetes állapotában megmaradt, az erdőket gyökeresen átalakította. Ebben a vetületben kell vizsgálni az akác helyzetét is - mondja az igazgató.
Az erdész szakmának határozott álláspontja van az üggyel kapcsolatban, amit az erdőtörvény régóta tükröz, és a 2009-es erdőtörvénnyel szigorodott a kérdés.
Egyrészt megtörtént az erdőkkel kapcsolatban a természetességi kategória bevezetése, ahol külön figyelmet kap az invazív és az idegenhonos fajok aránya. Az erdőtörvény azt mondja, nem romolhat az erdőgazdálkodási tevékenység során az erdők természetességi kategóriája. Magyarul ahol öt százalék akác van, ott nem lehet több annál. Szankciót ugyan nem rendel ehhez a törvény, de megvan a közigazgatási ereje a hatóságnak, ha úgy véli, hogy a beavatkozások rontanak az erdő helyzetén, határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót, hogy a tevékenységével hagyjon fel, vagy éppen hajtson végre valamit. Van olyan szabály, hogyha akácot, vagy más idegenhonos fafajt akar telepíteni valaki, akkor a természetszerű erdőtől kétszáz méternél távolabb teheti csak ezt. Vannak olyan helyek, például a Balatoni törvény hatálya alá eső területeken, ahol tilos erdőt telepíteni. Jogszabályi oldalról tehát biztosított, hogy gátat szabjunk az akác terjedésének mondta többek között az igazgató.
Elsősorban a megye észak-keleti részén, főleg a magánerdőkben fordul elő nagyobb mennyiségben az akác. A szakember arra a kérdésre, hogy inváziós, más néven úgynevezett özönfajnak nevezhető-e az akác, körülírva annyit mondott, ezt nehéz meghatározni, mindenesetre ökológiai értelemben agresszív faj, a területfoglalásban nagyon jó stratéga, azaz jól sarjad gyökérről. Egy faegyedtől akár 10-15 méterre is kisarjad az akáccsemete. Viszonylag korán nagy mennyiségű magot termel, a korai virágzásnak viszont örülnek a méhészek. Az akác mag, mint a szakember elmondta, 30-40 évig megmarad a talajban, s kedvező helyzetben elkezd hajtani. Ilyen szempontból területhódító agresszív faj. De, mint hozzátette, nem kell tőle félni. Ahol akácos van, az mindig az ember hatékony közreműködése révén alakult így. Ahhoz, hogy ilyen mértékben terjedjen, az ember beavatkozására van szükség. Ez érthető, nincs más olyan fafajunk, amely 30-35 év alatt válik vágáséretté, ezért mindig kedvelt fafaj volt a paraszti gazdálkodásban, s ma is az a magántulajdonú erdőkben, jobban szolgálja a rövidebb távú érdeket.
Az árnyéktűrő bükkel nem tudja felvenni a versenyt. Az akác nem hosszú életű, 40-50 évesen kezd tőkorhadni, és ha nem vágja el az ember, az elszáradt faegyed nem képes jól sarjadni gyökérrel. Mivel rövid életű, ökológiai értelemben hátrányban van, tehát ha 300-400 éves távlatban gondolkozunk, akkor vesztes az akác, hosszú idő alatt kiszorítják az egyéb kemény, lombos fafajok.
A szakember elmondta még, az akác elsősorban a felhagyott, gondozatlan mezőgazdasági területeket és elhagyott zártkerteket foglalja el. Erdőállomány szintjén a megye észak-keleti részére jellemző.
A kérdés másik része, hogy az akác óriási hasznot hoz. Az Alföld fásításakor felismerték az erdészek, hogy óriási a szerepe, hiszen kedvezőtlen helyen is megél, megköti a futóhomokot, tűri a sziket. Kiváló a faanyaga. A sejtjeit egy tillis nevű anyaggal tömi el, amitől nagyon tömör, kemény a fája, ezért lehet nyersen is égetni, attól ellenálló, nagyon jól hasznosítható, a bútoripar számára is - adott jellemzést az akácról az erdészeti igazgatóság vezetője.
Hozzátette, van helye az erőgazdálkodásban, különösen, mivel a térinformatikai, talajtani ismeretek olyan szinten vannak ma, hogy erdőrészlet, földrészlet szinten is el lehet dönteni, lehet, vagy nem. Egy százéves tölgyes után például nem engedi meg az erdészeti hatóság, hogy ott megjelenjen. De arra sem kötelezik a magántulajdonost, hogy egy akácos kivágása után annak helyén igen nagy ráfordítással tölgyest hozzon létre. Erre ösztönözni kell a tulajdonost és a gazdálkodót, az erdőtelepítést segítő pályázatokkal, mint volt is erre példa.
Az igazgatóság kimutatásában Zala megyét 107.210 hektár területen borítja erdő, aminek 24,9 százalékát (26.726 hektáron) tölgyesek alkotják, 20,1 százalék (21.596 hektár) az akác, és 13,6 százalékban (14.566 hektáron) található a bükk. Tehát az akác termőterületét illetően a második legjelentősebb fafaj, és az önerdősülés révén növekszik is a területe. Hogy ez a folyamat milyen irányt vegyen, arra az erdészeti hatóság vezetője azt válaszolta, ez ma földhasználati kérdés.
A hatóságunk kompetenciája együttműködve a természetvédelmi hatósággal, hogy hagyja-e ezt a folyamatot. Ahol védett, például Natura 2000-es terület van, ott minden esetben megkeressük az illetékes, természetvédelmi szervet. Nyilatkozzon arról, hogyan áll ehhez a kérdéshez. Ott, ahol kell, el is rendeljük a felszámolását az akácnak - mondta Jagicza Attila.
A Zalaerdő Zrt. gazdálkodásában a kárpótlást követően csökkent az akác jelentősége, tudtuk meg Bodor Györgytől, az állami erdészeti részvénytársaság erdőgazdálkodási osztályvezetőjétől.
Mintegy 2900 hektár területet borít, ami a Zalaerdő 52 ezer hektáros területéhez nem nagy, 5 százalék. A felújítási és értékesítési szempontjai miatt előnyösnek tekinthető fafaj, ezért ahol erdőt alkot, ott megtartjuk. Egyéb területeken, ahol beékelődött a többségében őshonos fafajok közé, ott viszont az akác visszaszorítása a célunk. A 2009. évi erdőtörvény sorolta az akácot az idegenhonos fafajok sorába, és ezt a magyarországi erdész társadalom nehezen élte meg, mivel a magyar erdőgazdálkodásnak fontos fafaja - mondta az osztályvezető.
A Zalaszentgyörgyi II-es számú Erdőbirtokosság területén Jozwiak Bernard erdőmérnök irányítása szerint dolgozik egy brigád. Az erdőbirtokosság 120 hektáros területéből 70 hektár az akácos. Éppen egy akácerdő felújítása, azon belül a tuskósarjak levágása most a munka - mutatja az erdőbirtokosság által megbízott erdész, aki nem titkolja, az akác kiirtásának lehetőségéről szóló hírek abszurdumként hatottak számára. Bizonyos területen belül kell kezelni az akácot, nem szabad engedni, hogy betörjön máshová, a bükköshöz, vagy a tölgyesekbe. Ezt mindig szem előtt tartva dolgozunk, megtartjuk az akácot a maga területén. Ahol szép, jó minőségű akác van, ott gazdasági szempontból nincs értelme felvenni ellene a harcot. Úgy kell kezelni, hogy jó akácállomány legyen belőle, de ne veszélyeztesse a más fafajokból álló erdőket - mondta többek között a magánerdők kezelését irányító Jozwiak Bernard. Az említett brigád is éppen ezen dolgozott, s nem véletlen, hogy a térségben a jó kezeléstől kiváló minőségű, egyenes, hosszú törzsű, úgynevezett árbocakácot tudnak nevelni.
Forrás: zaol.hu
Szerző: Hajdu Péter
Fotók: zaol.hu/Hajdu Péter
Hírszerkesztő: Nagy László