Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása. A törvénymódosítás ebben a formában nem hirdethető ki.
A testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.
Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek.
Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult részben közjogi érvénytelenség miatt, ugyanis álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Továbbá felvetette azt is, hogy sérülhet a természetvédelem korábban elért szintje.
Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes a törvény kétharmados többséget igénylő részének feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolná elsősorban gazdasági elvek alapján.
A kormány szándéka egyértelmű volt, tiszta viszonyt, tiszta helyzetet kívánt teremteni a földhaszonbérbe-adás ügyében - kommentálta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára az Alkotmánybíróság hétfői döntését az MTI-nek.
Nagy István emlékeztetett: a kormány azt szerette volna, hogy ne tíz különböző helyen dőljön el, hogy miként hasznosítják a földet bérbe adás útján, hanem egy központban, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA) történhessenek meg a döntések egy szabály mentén.
"Természetesen tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, és tanulmányozzuk azokat az észrevételeket, amiket tett" - mondata az államtitkár.
Forrás: MTI, hirado.hu
Fotók: MTI
Hírszerkesztő: Nagy László