A klímaváltozás megítélésében jelentkező különbségek javarészt politikaiak – mondta az USA Környezetvédelmi Ügynökségének igazgatóhelyettese egy a napokban rendezett magyarországi konferencián.
Nap mint nap új tudományos eredmények látnak napvilágot a klímaváltozás különféle hatásairól. Legutóbb például a viharos szelek erősödésének és az enyhébbek gyengülésének esélyeiről, valamint az elfogyó gleccserek megszűnő nyomása alól felszabaduló föld trambulinszerű „visszapattanásáról” érkeztek hírek.
Az éghajlatváltozásnak az erdőkre kifejtett hatásáról már kevesebb szó esik. Andrew Gillespie, az USA Környezetvédelmi Ügynökségének egyik igazgatóhelyettese hétfőn erről tartott előadást a Közép-európai Egyetemen. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az ENSZ által létrehozott IPCC tavalyi jelentése külön fejezetet szentelt a klíma és a mezőgazdasági földhasználat, valamint az erdők kérdésének.
Az erdők jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban a kibocsátott szénmennyiség 12 százalékát az erdők nyelik el, ami jelentős hozzájárulás az üvegházhatás gyengítéséhez. Kétségtelen, hogy a tundrákon a felengedő örök fagyból kiszabaduló metán vagy az óceánok savasodása nagyobb kockázatot jelent, míg az erdők inkább a kárenyhítés tényezői, s talán – a trópusi esőerdők kivételével – ezért kapnak kevesebb figyelmet – mondja az amerikai szakember. Pedig a felmelegedés hatására a mérsékelt övi erdőkben is sok káros folyamat indul: megváltozik a fafajok összetétele, egyes fajok északabbra terjeszkednek, a szárazság és a téli fagy elmaradása miatt több, akár inváziószerűen szaporodó kártevő jelenik meg, gyorsul a fák pusztulása, csökken az erdők biológiai sokfélesége. Gillespie szerint a mérsékelt égövi erdők védelme egyfajta stresszkezelést jelent, amibe éppúgy beletartozik a fák kellő sűrűségének megtartása, de az is, hogy bizonyos társulásokban, amelyek képesek ehhez alkalmazkodni, akár mesterséges erdőtüzekkel tartsák fenn az ökológiai egyensúlyt. Ez a meglepőnek ható módszer az utóbbi évtizedben nyert polgárjogot Amerikában.
Andrew Gillespie, az USA Környezetvédelmi Ügynökségén (legfelsőbb szintű szakmai állami intézményén) belül létrehozott olyan laboratórium helyettes vezetője, mely elsősorban a környezeti tényezők egészségre kifejtett hatását vizsgálja az egyes ökoszisztémákban bekövetkezett változásokon keresztül. A laboratórium rendelkezik talán a világ legjobb, levegőminőséget vizsgáló számítógépes modelljeivel.
Az Erdészeti Lapok Szerkesztőségének kérdésére Prof. Dr. Lakatos Ferenc az NYME Erdőmérnöki Kar dékánja elmondta, hogy Andrew Gillespie az USA Budapesti Nagykövetségének szervezésében tölt el és dolgozik egy hónapot a NYME Erdőmérnöki Karán. Egyrészt tanít a klímaváltozás és az erdő kapcsolata témakörben, másrészt eszmecserét folytat a Kar azon oktatóival, akik ezen a területen oktatnak, kutatnak. Reményeik szerint ez az együttműködés első foka, melyet közös pályázatok és publikációk kövehettnek majd - közölte a dékán.
Gillespie hazánk után Szlovákiába, majd Macedóniába utazik, hogy tapasztalataival segítse a helyi erdészeti karok kutatóit és hallgatóit, valamint a szaktárcák klímavédelemmel és erdészettel foglalkozó szakembereit.
Forrás: nol.hu, NYME EMK, OEE/Erdészeti Lapok
Szerző: Palugyai István, Nagy László
Fotók: Szabó Miklós
Hírszerkesztő: Nagy László