Új kilátó épült a Piliscsaba határában lévő, 447 m magas Nagy-Kopasz hegy tetején. A népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga alapján tervezett, 11,5 méter magas építmény Dévényi Antalról, Bedő Albert-díjas erdészről kapta a nevét. Az avató ünnepségen Habsburg Mihály főherceg, Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter, Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott, valamint Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt. Az eseményen részt vett Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár is.
A Dévényi Antal-kilátó tervezése és kivitelezése, műszaki ellenőrzése, a hozzá kapcsolódó tereprendezés, pihenőhely kialakítás és útkarbantartás közel 40 millió forintos nettó összköltségvetésből valósult meg, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. részben saját, részben pályázati forrásból finanszírozott. A pályázati rész (24 118 162 millió Ft) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap erdei közjóléti létesítmények megvalósítására kiírt pályázatából származik. Az építési munkák közvetlen irányítását a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete végezte, a kilátót Koller József (Koller és Társa Tervező Kft.) tervezte.
A természetjárók, diákok, turistaszervezetek és erdészek jelenlétében zajló ünnepélyes átadáson Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kiemelte: a létesítmény újabb állomás azon az úton, „hogy otthonosabban érezzük magunkat a természetben, miközben meg is őrizzük azt”. A tárcavezető felidézte: az évtizedeken át tartó pusztulás, bezárt turistaházak, leromlott turistautak után újra a fókuszba került a természetjárás: a néhány éve indult Bejárható Magyarország Program az átjárható, bejárható Magyarországot célozta meg, s 2013-tól kezdődően mintegy 7 milliárd forintból létesülnek erdei kiránduló- és pihenőhelyek, tanösvények, erdei kilátók. Hozzátette: az elmúlt években 24 ezer hektáron történtek az erdőkben a természetjárókat és a környezetvédelmet szolgáló fejlesztések. A névadó Dévényi Antalt méltatva kiemelte: 55 éves munkájának köszönhető, hogy a kopárokból egyre inkább őshonos, lombos erdő válik.
Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott a kilátó különleges formájára utalva úgy fogalmazott: az elmúlt évtizedekben a természetjárásból „sorra vették ki az elemeket, mint az építő-logikai játékból, ma már azonban "fordított Jenga-játék történik" a fejlesztéseknek köszönhetően. Szólt arról is, hogy fontos cél a harminc kilométerenkénti olcsó, hozzáférhető szállás biztosítása a turistáknak.
Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: „A Pilisi Parkerdő az elmúlt két esztendőben turistautak és turistaházak felújításával, illetve kapacitásuk jelentős bővítésével, számos erdei pihenő- és tűzrakóhely létesítésével, nem utolsósorban pedig ökoturisztikai fejlesztésekkel és kilátók megépítésével járult hozzá a Bejárható Magyarország Program megvalósításához. Erdőgazdálkodási szaktevékenységünk mellett, a Társaság alapítása óta, közel fél évszázada dolgozunk a kezelésünkben lévő 65 ezer hektárnyi erdőterület turisztikai vonzerejének növelésén, az egyre növekvő látogatói létszám mellett a természetjárás igényeinek kielégítésén. Már dolgozunk a következő fejlesztéseken is: folyamatban van a budapesti hármashatár-hegyi kilátópont és ugyanott egy negyven férőhelyes turistaház építésének engedélyeztetése. Nagy öröm számomra, hogy a most átadott kilátó névválasztásával emléket állíthattunk Dévényi Antal egykori erdész kollégánknak, aki úttörő szakmai munkájával örökre bevéste nevét a hazai erdészet történetébe.”
A kilátó padlószintje 11,5 m magasan van, a közel 17 m2 alapterületű kilátószintről szép kilátás nyílik a Budai-hegységre és a Pilisre. Az épület egy 4,2 x 4,2 m alapterületű hasáb, amely tömör, egymásra rakott fenyő gerendákból épül fel. A kilátóhoz 132 m3 gerendát használtak fel. Ezt az építészeti formát sokan ismerhetik a népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga alapján, de világszerte számos lakóépület, szálloda és turisztikai funkciójú objektum valósult meg ebben az egyszerű, letisztult, geometrikusan szabályos hasábokból és kockákból álló építészeti stílusban. A kilátó mellé a turisztikai fejlesztés keretében tűzrakóhely, padok és asztalok, valamint egy információs tábla is készült.
Dévényi Antal neve szakmai körökben mindörökre összeforrt a kopárfásítással. Magyarok és külföldiek ezrei tekintették meg vezetésével az ezerhektáros pilisvörösvári kopárokon kialakított híres fenyőállományt, melyet ma a Pilisi Parkerdő Zrt. fokozatosan lombos erdővé alakít. A piliscsabai kopárfásításban édesapja is részt vett, melyet 1927-28-ban, eleinte csemeteültetéssel kezdtek. A gyengébb területeken próbálták meg először a magvetést. A sikereket követően, 1930-31-ben már csak így erdősítettek. 1950-ben kezdődött a magvetéssel történő kopárfásítás bevezetése üzemi méretekben. Dévényi Antal 1955-től a Pilisi Állami Erdőgazdaság Piliscsabai Erdészetének, majd a jogutód Pilisi Parkerdőgazdaság Piliscsabai Erdészetének erdészetvezetője lett, s ebben a munkakörben dolgozott 1982-ig.
1957-ben az Országos Erdészeti Egyesület a kiemelkedő szakmai és egyesületi tevékenységért járó rangos Bedő Albert-díjjal tüntette ki az addigra 300 hektáron végzett kopárfásításért. Szakmai kuriózum volt a kopárfásítás, hiszen volt olyan esztendő, hogy az éves növekedési időszak alatt mindössze 116 mm csapadék esett. A kopárfásítás célja az volt, hogy termőképessé alakítsák a területeket a fenyő és az elegyfajok (pl. tölgy, cser és akác) segítségével.
Dévényi Antal terve az volt, hogy 40-50 év múlva elég mély humuszos réteget alakít ki a fenyő ahhoz, hogy lombos fafajokat lehet ültetni a helyére. Ez az időszak napjainkra bekövetkezett, így mára az erdőgazdaság fokozatosan át tudja alakítani a fenyveseket a kopárosodás előtt itt állt, őshonos fajokból álló erdőállományokra.
Dévényi Antal egész pályafutását Piliscsabán, az erdők szolgálatában töltötte. 55 év alatt 9 igazgató alatt dolgozott, 117 műszaki és adminisztratív alkalmazottja volt. Vezetésével a Piliscsabai Erdészet 3180 ha erdőfelújítást és 1617 ha erdőtelepítést végzett. 1994. március 2-án temették el Piliscsabán, ahol utcát is neveztek el róla – hozzá és munkásságához méltóan az erdő szélén.
További képeket a kilátó avatásról a Híralbumok képgalériában tekinthet meg, a szövegkapcsolóra kattintva.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt, MTI
Fotók: Nagy László/Erdészeti Lapok
Hírszerkesztő: Nagy László