A magunk mögött hagyott leghidegebb évszakunkra visszatekintve két szerencsés (avagy szerencsétlen?) időpontban tett rövid külföldi úttal bárki könnyen lemaradhatott az idei télről. A Karácsony előtti pár napot, illetve január legvégét leszámítva mindhárom hónapban a megszokottnál végig jóval magasabb hőmérsékletek voltak jellemzőek. Előzetes adataink alapján a tél középhőmérséklete +2,58 °C volt, ami több mint 2,6 °C-kal haladja meg a sokéves, 1981–2010-es országos átlagot.
Ahogyan 1. ábrán is látható, a hegyvidéki területeket leszámítva mindenütt pozitív volt az évszak középhőmérséklete, a Dunántúlon néhol még a +3,0; +3,5 °C-ot is meghaladta. A legkisebb pozitív anomália a Duna-Tisza-közén jelentkezett, ám itt is közel +2,5 °C-kal melegebb volt a sokéves átlagnál, az Észak-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon azonban helyenként több mint 3 °C volt az eltérés (2. ábra).
Az ország jelentős részén sem számottevőbb hótakaró, sem komolyabb hideg nem tudott kialakulni. A 3. ábra szerint délkeleten és az Észak-Dunántúlon is voltak olyan helyek, ahol a tél legalacsonyabb hőmérséklete még a -10°C-ot sem érte el, vagyis a meteorológiában zordnak nevezett nap egyetlen egy sem volt. Hasonlóan kevés volt a többi, telet jellemző napból is, táblázatunk a hasonló küszöbnapok számát mutatja Budapest-Pestszentlőrinc állomásunk adatai alapján (1. táblázat).
Összességében országos átlagban a december volt a legkevésbé kiemelkedő, az 1901-től rendelkezésre álló adataink közül a hónap a 38. legenyhébb volt. Ez volt ugyanakkor a mérések kezdete óta a 7. legmelegebb január, valamint a 9. február. Előzetes adataink alapján a három hónap együtt így a hazai mérések kezdete óta a rekorder 2006/2007-es és az 1997/1998-as után a harmadik legmelegebb tél volt (2. táblázat).
Forrás: OMSZ/Tanulmányok
Fotók: ábrák, táblázatok:OMSZ
Hírszerkesztő: Nagy László