A Nagykunsági Erdészeti és Faipari (NEFAG) Zrt., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) második alkalommal rendezett közösen Erdő-Víz Konferenciát.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei megyeháza dísztermében megtartott fórumon a szakma képviselői, illetve az érintett szaktárcák politikusai elemezték a víz és az élővilág viszonyát, s vetítették a hallgatóság elé a hazai helyzetképet. Majd’ minden felszólaló kifejtette a folyamatosan áradó és apadó folyók, illetve a növényvilág szimbiózisának jelentőségét. Szó esett a globális éghajlatváltozásról, és annak következményeiről: az esőzésekről, az áradásokról, az aszályokról.
A konferencia résztvevői megvitatták a hullámtérben található erdőállományokkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket, a környezetbiztonság javításához szükséges feladatokat, illetve a társadalmi hatásokat is figyelembe vevő változtatási lehetőségeket.
Kállai Mária kormánymegbízott, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője elmondta: a klímaváltozás következményeként Magyarországon vannak olyan évek, amikor az aszály, a belvíz és az árvíz egy térségben fordul elő. Nagy problémát okoz a hullámterekben elburjánzó növényzet, ezért nagy szükség van az erdőgazdálkodási és a vízügyi szakma összefogására és az együtt gondolkodásra - tette hozzá.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke előadásában beszámolt arról, hogy az ENSZÉlelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) félsivatagos övezetbe sorolta az Alföldet. A rekordcsapadék és az aszályos időszakok egyaránt veszélyeztetik a termelésbiztonságot, ezáltal kedvezőtlenül hatnak a térség népességmegtartó erejére.
A NAK elnöke beszédében kitért a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére is, amely szerint kétfajta műszaki beavatkozás ad megoldást az árhullámok levezetésére: az egyik, hogy a lehető legrövidebb idő alatt vezessék le az árhullámot, a másik, hogy a káros víztöbbletet szabályozott körülmények között a folyó mentén újonnan épített tározókba vezetik és a hullám levonulása után engedik vissza a folyóba. Hozzátette, az árvízvédelem mellett a Tisza-völgy térségfejlesztését is magában foglalja a program.
Győrffy Balázs aláhúzta: a víz- és erdőgazdálkodás elválaszthatatlan egymástól, nagy szükség van az ártéri erdőgazdálkodásra és egy "élhetőbb" erődtörvény megalkotására.
Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója elmondta, 2015 kulcsfontosságú évabból a szempontból, hogy a vízügyi ágazat készülő stratégiáját, a Kvassay Jenő tervet az év végén terjesztik a kormány elé. Hozzátette: szemléletváltásra van szükség, hiszen egyrészt az árvíz elleni védekezésnek hatalmas költségei vannak, másrészt a 2013-as dunai árvíz az egyik példa arra, hogy a klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárás gyakorisága növekedni fog. Hozzátette: a tervezett tározók megépítésével összességében egy méter árvízszint-csökkenés érhető el.
A főigazgató hangsúlyozta a nagyvízi meder-terv fontosságát is: a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása ugyanis korlátozzák a folyók természetes életterét. Ezt igazolja, hogy míg az árvízi vízhozamok nem nőnek, a vízállások erősen emelkednek, például Budapestnél 10 éven belül 3 alkalommal, 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban döntött rekordot a Duna vízállása, holott a vízhozam nem változott számottevően.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) emlékeztetett a 2000-es közép-tiszai árvízre, amikor nemcsak a szolnokiak és a térségben élők fogtak össze, de az ország más területéről is nagy számban érkezett segítség a megyeszékhelyre. A polgármester kiemelte a gátépítés, a mederkotrás, a hullámterek rendbetételének, valamint a víztározók építésének fontosságát.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója az árvizek elleni védekezés konkrét megoldásai között említette a folyási akadályok eltávolítását, a töltések áthelyezését, a tározók és árapasztó vápák építését, a meglévő gát magasítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1999-es bajor és a 2000-es közép-tiszai árvíz után készült egy kézikönyv a fenntartható hullámtér-gazdálkodásról, amelyből Bajorországban kormányprogram készült és a bajorok a megvalósítás túlnyomó részén is túl vannak: például megtiltották a kukoricatermelést a hullámtereken. Ezen túl irtást, gyérítést is végeztek a hullámtereken, az áramlási sáv 33 százalékán. A megtett intézkedések következtében 35 centiméterrel csökkent az árvízszint 2013-ban Bajorországban a korábbihoz képest. Lovas Attila reményét fejezte ki, hogy Magyarországon is hasonló hatékony intézkedések várhatóak.
A II. Erdő-víz konferenciához hasonló rendezvényt 1981-ben tartottak Veszprémben.
Forrás: MTI,szoljon.hu
Fotók: NEFAG Zrt.
Hírszerkesztő: Nagy László