Hizó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg a tárca fővédnöksége alatt zajló 8. RENEXPO Nemzetközi energetikai szakkiállítást 2014. március 12-én, a budapesti SYMA Rendezvényközpontban.
A helyettes államtitkár a kiállításhoz kapcsolódó konferencián tartott előadásában jellemezte az Európai Unió 2030-ig tervezett klíma- és energiapolitikai keretprogramját, amelynek folyamatban lévő kidolgozását a gyorsuló technikai fejlődés mellett a gazdasági válság, az EU versenyképességének romlása és a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások sikerre vitele indokolja.
A keretprogram elfogadása legkésőbb 2015 első felére várható, fontos feladat addig az uniós tagállamok eltérő érdekeinek egyeztetése. A csomag legfőbb elemei az 1990-es bázisévhez képest 2030-ra előirányzott 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célkitűzés, és egy, csak az unió szintjén bemutatott 27 százalékos önkéntes megújuló energia-cél vállalása.
Hizó Ferenc elmondta, hogy Magyarország a kiotói vállalásait és a 2020-ra vállalt célszámait is túlteljesítette már, így a 2030-as kerettől leginkább az Unió klíma- és energiapolitikájának koncepcionális és strukturális változását várja. A hazai energiafogyasztás jelenleg – a 2005-ös csúcshoz képest 10 százalékos csökkenést mutatva – a 2000-es szinten áll.
Magyarország energia-importfüggőségét energiatakarékossággal, energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrások részarányának növelésével, a beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával csökkentené. E törekvések az állam szabályozó szerepének növelését, az energiaszolgáltatókkal kötendő új alkukat, a kapcsolódó ipar tudatos fejlesztését és a fogyasztóvédelem szerepének erősítését követelik meg.
A helyettes államtitkár szerint a megújuló energia hasznosításának ösztönzése érdekében az EU harmonizált támogatási rendszerekben gondolkodna, ami befolyásolja a hazai mozgásteret is. A jövő támogatási eszközei más típusú megközelítést eredményezhetnek az Unió szintjén: fenntartható rendszereket kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a fogyasztók teherbíró-képességét és a versenyképességet.
Magyarország 2010 óta időarányosan minden évben teljesítette a teljes megújuló energia-részarányra vonatkozó célkitűzést. A jövőben követendő fejlesztési irányvonalat a megújuló energiák elsődlegesen fűtési célra való hasznosítása, a biomassza és a geotermia fokozott, de fenntartható használata jelentheti.
Hizó Ferenc kiemelte azt is, hogy az elmúlt években a Kormány 150 milliárd forint beruházási támogatást biztosított zöldgazdaság-fejlesztési célokra, és számos, lakossági energiahatékonysági felújításokat ösztönző pályázati konstrukciót hirdetett meg és hajtott végre.
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály
Fotók: videó:NFM, kormany.hu
Hírszerkesztő: Nagy László