Az akác a Nyírség aranya címmel szervezett szakmai konferenciát május közepén a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. valamint az Országos Erdészeti Egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg és Debreceni helyi csoportja. A tanácskozás célja az ezerarcú akác bemutatása volt. A résztvevőket Szalacsi Árpád, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte.
Az akác virágzásához kapcsolódó rendezvénysorozat több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Régóta próbáljuk felhívni a figyelmet ennek a fafajnak a fontosságára. Korábban néha úgy éreztük, hogy pusztába kiáltott szó a kiállásunk az akác mellett. Mára viszont ez a helyzet alapvetően megváltozott. Nemcsak szakemberek, hanem hazai vezető politikusok is állást foglaltak a számunkra kedves fafaj mellett, és az összefogás hangja ma már Brüsszelig hallatszik – fogalmazott Szalacsi Árpád.
Más országokban, az ittenitől eltérő adottságú területeken tölgy-, vagy bükk-gazdálkodással foglalkoznak eredményesen. Nekünk viszont, elsősorban itt a Nyírségben más utat kell járni. Ezt az utat az akác kijelöli számunkra. Az akácerdőből származó hozamból, annak a hasznából tudjuk a természetszerű erdőket, erdeinket fenntartani, kezelni, óvni az utókor számára. Ezt a természeti kincset – amit az itt élők a Nyírség aranyaként ismernek – nem száműzni, hanem a térség, Magyarország és a magyar emberek javára használnunk kell. Mi nem vagyunk hajlandók lemondani róla! Mindenki előtt ismert, hogy a társadalom egyre több igényt támaszt az erdővel szemben, itt most főleg a közjóléti és a turisztikai területre gondolok. Természetesen egy állami tulajdonú erdészeti társaságnak ezt figyelembe kell venni, és erre forrást, fedezetet kell biztosítani. Ezt csak olyan fafajból tudjuk biztosítani, ami gyorsan nő, eladható, és ami munkát, megélhetést biztosít az itteni emberek számára. Ez pedig az akác – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató.
Még másfél évig európai szinten kell küzdeni az akácért. Az idegenhonos özönfajok elleni védekezésről szóló rendeletet elfogadta az Európai Parlament. A következő egy évben a bizottság különféle szervezetekkel egyeztet arról, hogy milyen fajok kerüljenek fel a listára. Erről egy tervezet készül, és azt fél év alatt vitatják meg a tagállamokkal. Meg kell akadályozni hogy az akác felkerüljön erre a listára – ismertette az Unió döntési mechanizmusát Glattfelder Béla, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője. A politikus az akác hasznáról szólva arról beszélt, hogy gyakran lepusztult szántók és legelők helyére telepítették, ez a legnagyobb széndioxidot megkötő fafaj, munkahelyet teremt és a száraz klímának is ellenáll. Szerinte a Magyar Tudományos Akadémia néhány éve felmérést készített: arra voltak kíváncsiak, melyik a leginkább magyar fafaj. A válaszadók kétharmada az akácot jelölte meg. Glattfelder Béla előadása zárásaként bemutatott egy fotót, amin a többi között egy akácfa is látható – a felvétel az Európai Parlament strasbourgi épületének parkjában készült.
Az akác fontos gazdasági-, kultúr- és haszonnövény, az elmúlt húsz évben 200 ezer hektáron telepítették Magyarországon. Ez a növény a leggyengébb termőhelyeken is jövedelmező. Az akácosok vagyonértéke Magyarországon 500 milliárd forintos kérdéskört jelent – mondta előadásában Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet megbízott igazgatója.
Ez a vita nem az akácról, hanem az akácból élőkről szól. Aki az akácot támadja, a vidéken élő embert, az akáctermelő gazdát, a méhészt, az akácból élőket támadja. Most mintegy 100 ezer ember megélhetését fenyegették meg – figyelmeztetett Támba Miklós, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének alelnöke. A fafajjal kapcsolatos fontosabb adatokat ismertetve arról is beszélt, hogy a közel 448 ezer hektár hazai akácos hetven százaléka magánerdőben van. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az akácosok 19,4 százaléka védett Magyarországon, ez közel 87 ezer hektárt jelent.
Akác nélkül sem jelene, sem jövője nincs a hazai méhészeknek, mézet termelni Magyarországon akác nélkül nem lehet. Évente 22-25 ezer tonna mézet állítanak elő idehaza, ennek a mennyiségnek 40-60 százalékát az akácméz teszi ki – mondta dr. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
A rendezvényen Farkas László, a Dolina Kft. tulajdonos ügyvezetője az akáchasznosításban alkalmazott műszaki megoldásokat foglalta össze. A házigazda Bíró Imre, a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészetének igazgatója az akác széleskörű feldolgozhatóságát mutatta be. A hozzászólók között pedig dr. Szemerédy Miklós nyugalmazott erdőmérnök arról beszélt: szerinte forrásokra alapozva bizonyítható, hogy az akác őshonos Európában. A programot terepi bemutató zárta, ahol az erdészetnél alkalmazott állománynevelési módszerekbe nyertek betekintést a résztvevők, és számos akácból készült terméket is megnéztek.
Forrás: NYÍRERDŐ Zrt.
Szerző: Vereb István
Fotók: Vereb István
Hírszerkesztő: Nagy László