2017. 10. 20. Ma Vendel, Irén, Kleopátra névnapja van. Pontos idő: 03:32
Ágazati, szakmai hírek

Fókuszban a kutatás-fejlesztés és innovációs folyamatok megerősítése | 2017-05-18

Tovább bővül a soproni tudásközpont

A Soproni Egyetem és az ELTE konzorciális együttműködésében, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében összesen 1,167 milliárd forint értékű vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a társadalmi innovációt szolgáló, a K+F+I szerepvállalást növelő intelligens szakosodás biztosítására.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program „EFOP-3.6.1-16-2016-00018 – A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelése intelligens szakosodás által Sopronban és Szombathelyen” című projekt célja az intézményi kutatás-fejlesztési és innovációs fókusz erősítése, a tudományos kutatói utánpótlás feltételrendszerének javítása és a tudományos produktivitás növelése, valamint a vállalatok és más kutatóhelyek és az egyetemek közötti kapcsolatok megerősítése.

Prof. Dr. Divós Ferenc (a projekt szakmai vezetője, a Soproni Egyetem professzora) a projekt céljaival kapcsolatban elmondta: „A Soproni Egyetem – egyetlen hazai felsőoktatási intézményként – az erdészet és faipar számára képez szakembereket és e mellett más iparágakat is kiszolgál képzési portfóliójával, így biztosítva a gyakorlati és tudományos utánpótlást. Az erdészet és a faipar ma már nem választható el a kapcsolódó támogató területektől, mint a közgazdaságtan, humán erőforrás menedzsment, informatika, környezetvédelem (beleértve a természetvédelmet is), ökogazdaság, automatizálás, termék- és formatervezés, bioenergetika és faszerkezetek, mely területek így együtt egy rendkívül komplex rendszert alkotnak. A Soproni Egyetem által képviselt portfólióban a projektben érintett valamennyi kar oktatási és kutatási kompetenciái, korábbi tevékenysége biztos alapot teremtenek a rendszerszintű képzési és K+F+I háttér továbbfejlesztésére, amely az Egyetem IFT-ben megfogalmazott, a kiemelt unikális területeire megcélzott közép-európai mértékadó szerep 4-5 éven belüli elérését szolgálja.”

A Soproni Egyetem három munkacsoporttal vesz részt a projekt végrehajtásában. Ezek:

1.Munkacsoport: GREENLAB - Tananyagfejlesztési és publikációs tevékenységet segítő munkacsoport

2.Munkacsoport: RESEARCH - Kutatási és ipari szolgáltatási munkacsoport

3.Munkacsoport: Szemléletformáló Központ, melynek célja a tudásnégyszög szereplői közötti folyamatos információáramlás, kapcsolattartás biztosítása

A teljes egyetemi struktúrát érintően a projektben kiemelt szerephez jut a soproni Campuson 2016. júniusában létrehozott Erdészeti és Faipari Kutatóközpont, melynek feladata elsősorban az erdészeti, vadgazdálkodási, fa-, papír- és bútoripari alap- és alkalmazott kutatások, ipari fejlesztések folytatásához szükséges szervezeti keretek biztosítása a hatékony kutatás érdekében.

Az ELTE szombathelyi helyszínén két munkacsoport kezdi meg működését.

Dr. Polgár Tibor (az ELTE PPK intézetigazgatója) a Komplex egészségfejlesztő program vezetője kiemelte: „A Komplex egészségfejlesztés munkacsoport célja, a projektben részt vevő, különböző munkakörökben dolgozó személyek egészségi állapotának folyamatos monitorozása és kontrollja. A pályázat céljaihoz illeszkedő munkahelyi egészségfejlesztő tevékenységeket "okos" eszközökkel mérjük, vizsgáljuk. Célunk az egészséget támogató munkakörnyezet kritériumainak kidolgozása, fejlesztő programok ajánlása.”

Dr. Kollár László (az ELTE Savaria Műszaki intézet oktatója) az Innovatív gyártástechnológiák, energetikai alkalmazások és széles skálájú mikroszerkezet meghatározó módszerek alkalmazása c. alprojekt koordinátora hozzáfűzte: „A projekt foglalkozik az innovatív technológiákkal, amelyek még nincsenek implementálva az ipari gyakorlatban, és amelyek kimutatják az anyagok tulajdonságainak potenciális javulását. További cél egy alkalmazási területnek, az energia átalakító és szállító rendszereket, szerkezeteket érő dinamikus hatások és azok következményeinek vizsgálata, valamint olyan beavatkozások kifejlesztése, aminek következtében az ilyen hatások által okozott károk kisebbek lesznek.”

A projekt sajtónyilvános nyitókonferenciájára Sopronban került sor, ahol a projektet Prof. Dr. Divós Ferenc (Soproni Egyetem) és Dr. Németh István (ELTE-SEK) mutatták be, majd a munkacsoportok ismertették a következő évek szakmai feladatait.

A konzorciumról: A konzorciumvezető Soproni Egyetem a hazai erdészeti kutatások egyik meghatározó központja, soproni campusán 2016-ban jött létre az Erdészeti és Faipari Kutató Központ. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ integrációja 2017 elején valósult meg. A projekt keretében a Soproni Egyetem 639.632.917, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központja 527.346.679,- millió forint értékben részesül támogatásban a 2017-2020 közötti időszakban.

Fókuszban a kutatás-fejlesztés és innovációs folyamatok megerősítése
Forrás: SOE
Fotók: SOE
Hírszerkesztő: Nagy László
<< vissza
Szentpéteri Sándor az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezető igazgatója

Szentpéteri Sándor az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezető igazgatója | 2017-10-13

Lomniczi Gergely főtitkár október 15-tel búcsúzik


Emlékoszlopot avattak Debrecenben - képgaléria!

Emlékoszlopot avattak Debrecenben - képgaléria! | 2017-10-11

Emlékezés Kaán Károlyra és az első hazai természetvédelmi terület védetté nyilvánítására


Elindult az

Elindult az "Év Fája 2018" online szavazás! | 2017-10-03

Virágos kőris, fehér fűz, rezgő nyár?


A Hazai Erdész következő adásának műsorajánlója - videóval!

A Hazai Erdész következő adásának műsorajánlója - videóval! | 2017-10-19

2017.10.21 - szombat 12:30 óra – ECHO-TV


Tájékoztató előadások erdőtulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak

Tájékoztató előadások erdőtulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak | 2017-10-18

Folytatódik a MEGOSZ rendezvénysorozata


Harctéren a vadvilág

Harctéren a vadvilág | 2017-10-18

Természetvédelmi siker katonai területen - a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. közreműködésével




Szavazzon az ÉV FÁJA 2018-ra!
Virágos kőris (Fraxinus ornus)

Ökológiai szempontból egyre nagyobb figyelmet kap (pl. a feketefenyő tömeges pusztulása miatt), e mellett kertészeti szerepe is jelentős. Sajnálatosan a gyomfa-szemléletünk továbbra is él, így kevésbé becsüljük ezt a fafajt.

Fehér fűz (Salix alba)

Az árterek vízháztartásának romlása miatt sok helyen pusztulnak állományai, nemesített fajtái visszaszorították az alapfajt. A múltat idéző fejesfa üzemmódban kezelt botoló füzesek eltűnőben vannak, holott tájképi szerepük is kiemelkedő.

Rezgő nyár (Populus tremula)

Hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újraerdősülésében. Tarra vágott területeken tömegesen verődhet fel, ezért igyekeznek vissza-szorítani. Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét.

Már szavaztam, tovább az oldalra >>
Imperial22 futárszolgálat