Szigorúan ellenőrzött körülmények között gyéríteni kell a hódokat - hangsúlyozta a napokban a Földművelésügyi Minisztérium szakállamtitkára. V. Németh Zsolt erről a természetvédőkkel is tárgyalt. Gyors megoldást sürget a találkozón részt vevő Czabán Dávid biológus.
Az utóbbi időben Győr-Moson-Sopron megyében annyira túlszaporodtak a hódok – melyeknek nincs a területen komoly ellenségük –, hogy komoly károkat okoznak. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára szerdán tárgyalóasztalhoz ült több természetvédelmi szakemberrel e témában. A találkozón részt vett Czabán Dávid hódkutató is.
Javasoltam, hogy jó lenne mielőbb létrehozni egy hódkezelési tervet. Felmérni az állományokat és meghatározni, hogy milyen módszerrel lehet gyéríteni az egyébként védett állatokat. Na és hogy ki végezze el ezt – emeli ki a hódspecialista kutatóbiológus. Czabán Dávid szerint Magyarországon ugyanis nincs gyakorlata a hódok gyérítésének. Eddig arra volt példa, hogy csapdázással befogták a rágcsálót, és azt máshol engedték el.
A Szigetközben mintegy száz évnyi „szünet" után a nyolcvanas években jelentek meg az első hódok, amelyek korábbi ausztriai telepítésekből származtak. 2003-ra már az egész területet meghódították, és azóta növekszik a számuk. A legutóbbi, 2013-as felmérés szerint a Szigetközben 500–750 példány élhetett.
Az ágrendszerben már lassan telítődnek az élőhelyek, a fiatal egyedek kiszorulnak a Mosoni-Dunára és az Öreg-Dunára. Az innen származó egyedek népesítették be az északnyugati országrészt, de tulajdonképpen a Duna menti hódok is innen erednek. Mára szinte az egész ország „megtelt" hódokkal, így a fenti módszer már nem alkalmazható.
Európában sincs szükség sehol aktív betelepítésre, hanem mindenhol a menedzsmentprogramok és az állományszabályozás kerültek előtérbe. Osztrák gyakorlat a gyérítésre, hogy az állatokat csapdázzák és kilövik (a hódokat kutatási célokra is használják). Ezt látja járható útnak hazánkban is a kutató. A vadászattal viszont vannak fenntartásai: egyrészt mert a hód éjszakai állat, de például a magas és sűrű növényzet is akadályt jelent levadászásukban.
Minél gyorsabb megoldást kell találni a szakemberek bevonásával, a gyakorlati módszerek kidolgozásával. Mivel a hódoknak nincs természetes ellenségük, olyannyira elszaporodhatnak, hogy húsz-negyven éven belül leehetik az összes fellelhető eleséget. Ezzel az állomány összeomlását okozva. Már csak természetvédelmi érdekből is be kell az embernek ebbe avatkoznia – zárta a hódkutató.
Forrás: kisalfold.hu
Fotók: KAEG Zrt.
Hírszerkesztő: Nagy László