Természeti erőforrásokkal, értékekkel való gazdálkodás bemutatása mindannyiunk közös érdeke. A kellő információ hiányában hamar félreértelmezhető az erdő- és vadgazdálkodó szándéka, még ha munkáját professzionálisan, akár világszínvonalon is végzi. Nyílt és konstruktív párbeszéd folytatása nélkül a szavak és tettek félreértésének következményei jelen korunk laikus társadalmában tapasztalható erdész és vadász ellenesség. Ennek pedig következményei az olyan elterjedt mondatok miszerint "az erdészek irtják az erdőt, a vadászok pedig a vadat".
Felismerve ezt, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. konferenciát szervezett 2013. március 20-án, Tamásiban gazdálkodásának teljes spektrumát bemutatván. A meghívott polgármesterek, jegyzők, iskolák és a rendőrség képviselői érdeklődéssel és megnyugvással vették tudomásul, hogy jó kezekben vannak az állami erdők és a vad Tolna megyében is.
A tamási Városi Művelődési Központban megtartott rendezvény célja a cég tevékenységének, térségi munkaerőpiaci és lakosságmegtartó szerepének, valamint turisztikai értékeinek átfogó bemutatása, s nem utolsó sorban a meghívottakkal kialakított kapcsolatok elmélyítése volt.
Gőbölös Péter vezérigazgató köszöntőjét követően a Tolna megyében, a 23 000 hektár állami erdőterületen és ezzel együtt közel 30 000 hektár vadászterületen gazdálkodó vállalat erdészeti, vadászati és egyéb tevékenységét ismertette. Előadásában elhangzott, hogy a 3,5 millió köbméter becsült faállomány éves természetes növekedése (éves folyónövedéke) mintegy 135 ezer köbméter, amelyből évente átlagosan csupán 74 ezer köbméter a kitermelés. E tényszámok is bizonyítják, hogy nem fogy az erdő állománya, nem igazak a gyakran sajtóban is megjelent vádak.
Tevékenységüket csak a szigorú erdőtervek betartásával, a hatósági engedélyek birtokában végezhetik. Jelentős a természetvédelmi törvények által fokozottan védett területük is. A vadászat kapcsán kiemelte, hogy a vadászok náluk nem csak kapitális nagyvadat ejthetnek, hanem magas színvonalú vadászati élményekben is részesülnek. A vadászházak téli magas kihasználtságát a vadászati idényen kívüli időszakban turistákkal kívánják biztosítani. A fogyatékkal élő vadászok és vendégek számára ability szobát alakítottak ki, valamint egy átépített járművükkel biztosítják a vadlesek kerekesszékes megközelítését is. Erősíteni kívánják együttműködésüket a tamási termálfürdővel, hogy speciális kínálatukkal még vonzóbbá váljanak a vadászok és a nyaralók körében. A vállalat saját bevételéből sokat áldoz közjóléti tevékenységekre, amelyek közül a már országosan elismert lengyel-annafürdői Erdei Iskolát és a Turisztikai és Természetismeret központot, a Miklósvári Parkerdőt és a fürdő vendégek által is közkedvelt tamási vadasparkot emelte ki. A Zrt. a hátrányos helyzetű kistérség egyik legnagyobb munkáltatója, a 100 fős vállalati létszám mellett több mint 200 személyt alkalmaznak közfoglalkoztatásban, de a cég tevékenységeiben közreműködő 80 partner vállalkozó is majd 300 családfenntartót foglalkoztat.
Az előadást követően a jelenlévők megtekinthették a Mi erdőnk televíziós sorozat filmjét, amelyeket a közelmúltban forgattak a Gyulaj Zrt. tevékenységéről. Ezután az egyes ágazatok vezetői adtak részletes tájékoztatást szakterületükről.
Elsőként Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető foglalta össze az elmúlt évek fejlesztéseit, a jövőbeli terveket. Több ezer erdei iskolás, nyugalmat kereső vendég látogatott már el Lengyel-Annafürdőre, Tamásiba, tekintette meg a Szentkúti ökoházat, ahol megújuló energia segítségével adtak újra életet egy már lebontásra ítélt erdészháznak.
Gálos Csaba vadászati ágazatvezető a Gyulaj Zrt. vadászatának, vadgazdálkodásának történelmét mutatta be az Esterházyak, az Apponyiak korától napjainkig. Részletesen szólt a négy különleges rendeltetésű, európai hírű vadászterületük sajátosságairól. Sokan először láthattak fotókat a már többször hallott, s szakmai berkekben máig emlegetett világhírű trófeákról, például a Hőgyészen elejtett „Magyar ökör”-ről, illetve a Kádár János által e területen 1970-ben lőtt, s 1992-ig világelső dámagancsról.
A kávészünetet követően három erdészetvezető – Tamásiból Palánki Gábor, Pincehelyről Szí Benedek Sándor, Hőgyészről Stein Krisztián – mutatta be területének komplex gazdálkodását, egyedi jellemzőit.
Gőbölös Péter zárszavában köszönetet mondott a meghívottaknak megtisztelő jelenlétükért, s reményét fejezte ki, hogy az elhangzottak tovább erősítik a vállalat és a partnerek közti együttműködést. A jelenlévők nevében Ribányi József polgármester mondott köszönetet a tartalmas, a nem szakmai hallgatóság által is könnyen érthető és követhető előadásokért, a Gyulaj Zrt.-nek a térségben, az itt lakókért végzett tevékenységéért. Az esemény a vállalat vendéglátás üzletágának dolgozói által készített finom ételek kóstolásával, állófogadással zárult. A konferencián résztvevők egybehangzóan megállapíthatták, hogy a Gyulaj Zrt. a jó gazda gondosságával kezeli a 22 állami erdőgazdasági erdőterület egyikét, s a dolgozói számára a természet értékeinek védelme nem csupán lehetőség, hanem erkölcsi kötelesség is, amelynek maradéktalanul igyekeznek megfelelni.
Forrás: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.,huntingpress.hu
Szerző: Örményi János
Fotók: huntingpress.hu
Hírszerkesztő: Nagy László