"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Megújul a Lés-erdő Eszterházán

Megújul a Lés-erdő Eszterházán

176 hektáron kezdődik meg a fertődi Esterházy-kastélypark legnagyobb kiterjedésű részének, a Lés-erdőnek a helyreállítása. A projekt megvalósítója a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a pályázatban konzorciumi partnerként részt vesz az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, valamint Fertőd Város Önkormányzata. A kezdeményezés 250 millió forint, 100%-os intenzitású, vissza nem térítendő uniós támogatással készül el, az előzetes tervek alapján 2015. május 31-ig.

A projekt fő célja a fertődi Esterházy-kastélypark legnagyobb kiterjedésű részének, az ún. Lés-erdőnek a helyreállítása. E park hazánk egyik legnagyobb, nemzetközi szinten legfontosabb és legismertebb történeti kertje. Jelen projekt a park komplex helyreállításának II. ütemeként, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. vezetésével valósul meg. A tervezett beruházás hazánk legfontosabb, de viszontagságos sorsú történeti kertjének méltó helyreállítása mellett annak fenntarthatóvá tételét is elősegíti. A Lés-erdő a Magyar Állam tulajdonában, túlnyomórészt a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., kis részben az Eszterháza Központ kezelésében áll, illetve az egyik allé önkormányzati tulajdon.

A kezdeményezés 250 millió forint 100 %-os intenzitású, vissza nem térítendő uniós támogatással valósul meg az Új Széchenyi Terv környezet és Energia operatív programja keretében a tervek szerint 2015. május 31-ig.

Fatsar Kristóf a Lés-erdő egyik kutatója szerint: „Eszterháza a magyarországi barokk kertművészet messze legkimagaslóbb példája. Egykori, 18. századi jelentősége, művészeinek és látogatóinak a nyugati világ legmagasabb köreihez kötődése létrehozásának korában egyértelműen igazolták vezető szerepét. Szerkezetének és sok elemének szerencsés fennmaradása révén európai rangú kertnek kell tekintenünk ma is, amely egy hiteles helyreállítás által az egész egykori Habsburg birodalom legjelentősebb barokk kertműemlékei közé kerülhet.”

Mőcsényi Mihály professzor, Eszterháza legnagyobb kutatója szerint: „Eszterháza azon nagyon kevés barokkműegyüttesek egyike, amelynek váza nem papiroson szerkesztett terv, azaz nem esztétikai megfontolások alapján keletkezett, hanem gyakorlati célokat szolgálóan született, majd növekedése során vált esztétikai értékek kifejezőjévé, viselőjévé. A Jacoby Miklós által még Pál Antal megbízásából a Lajta-hegység területének nagy részére tervezett jelentős kiterjedésű vadaskert egyben esztétikai jellegű kompozíció. A rajta szereplő point de vue, illetve rendezvous tér; az allék, nyiladékok rendszere nemcsak funkciót szolgált, hanem a „szép” megjelenítésére való törekvésről is tanúskodik.”

A Lés-erdő a 18. században vált a park részévé, „mulatóerdőként”. Mária Terézia és Esterházy Fényes Miklós herceg vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, profán templomokkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal ékesített területen, amelyben több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorokat ültettek. A kastély erkélyétől induló, majd az erdőn keresztül futó allék képezték a mulatóerdő vázát, s adták a „magyar Versailles” világraszóló dimenzióit. A részben a 18. században, részben a 19-20. század fordulóján ültetett fasorokból az erdő területének csökkenése ellenére ma is több mint háromezer sorfa és mintegy kilenc kilométer allé létezik, ami Schönbrunn kivételével egyedülálló Közép-Európában.

 

A tervezett beavatkozások a parkrész legfontosabb és legveszélyeztetettebb állapotú elemeinek, az évtizedeken át elhanyagolt fasoroknak a szakszerű pótlását, kisebb mértékben újraültetését, a még megmenthető, rendkívül nagy értékű idős sorfák egyedi ápolását tűzik ki célul, amelyhez a fasorok barokk formára metszése, az időközben benőtt nyiladékok rekonstrukciója, a legfontosabb sétaútvonalak helyreállítása és a zöldfelületek bozóttól való megtisztítása valósul meg.

A hercegi időkből származó erdészház felújítására remélhetőleg egy következő pályázat ad majd lehetőséget, és így alkalmassá válik egy a Lés erdő történetét bemutató kiállításra, aminek e pályázat keretében ideiglenesen a kastély ad otthont.

A projekt fontosabb számszerűsíthető eredményei:

(A kastélypark eredetileg 300 hektáros volt, vagyis akkora, mint a Central Park, és háromszor akkora, mint a Városliget. A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. most 176 ha-on végzi el a munkákat.)

Beavatkozási terület: 176 ha

Idős fák kezelése, ápolása: 1884 db

Fasorban ültetett fák: 1906 db

Meglévő fasori fák „alakra” metszése: 1423 db

Meglévő erdőrészletek mentesítése az invazív növényektől: 5 ha

Meglévő erdőrészletek mentesítése kúszónövényektől, fakárosító borostyántól: 150,3 ha

Erdőtelepítés intenzív módszerekkel: 5,02 ha

Felújított, újjáépített (szórt burkolatú) sétányok: 8910 m2 (3564 fm)

Vadvédő kerítés építése: 6441 fm

Forrás: KAEG Zrt. Sajtóközlemény

Fotók: Nagy László - Erdészeti Lapok

Hírszerkesztő: Nagy László