A klímaváltozás hatásait már a bőrünkön érezhetjük; a globális felmelegedést azonban nem csak mi, emberek, hanem a fák is megsínylik. A Pilisi Parkerdőnél ezért többek között úgynevezett fafajcserés átalakítást is alkalmaznak, amely a klímaváltozás mind drasztikusabb hatásainak hatékonyabban ellenálló fafajösszetételt eredményez.
Az erdőgazdálkodóknak számos új kihívást jelent a klímaváltozás. Megváltozik az erdők természetes vízháztartása, egyes fafajok ellenálló képessége alacsonyabb lesz: nehezebben tűrik a szárazságot, jobban kitettek a gombák és rovarok kártevésének. A klímaváltozás a mi éghajlatunkon is komplex szakmai megoldásokat kíván, hogy hosszútávon erdeink – fafajösszetételük és szerkezetük alapján – ellenállóbbak legyenek a negatív hatásokkal szemben.
Az egyik ilyen, a klímaváltozás hatásaira is reagáló erdészeti megoldás a fafajcserés erdőszerkezet átalakítás, amelynek elsődleges célja, hogy az erdészek változatos, sokféle fafajból álló erdők kialakításával támogassák az erdők természetes ellenálló képességét. Az eljárás során olyan elegyes fafajösszetételt alakítanak ki, mely az őshonos fő- és elegyfafajokat helyezi előtérbe, és ezáltal életképesebb erdei ökoszisztémát eredményez. Jelenleg a Pilisi Parkerdő Zrt. több erdészetének területén, például a Bajnai Erdészetnél, Dél- és Kelet-Gerecsében (Héreg, Tokod, Tardos, Bajna és Gyermely községhatárokban) folynak ilyen jellegű erdőátalakítási munkálatok. A klímaváltozás negatív hatásain túl azonban fokozott figyelemmel kell követni egyes invazív fafajok (pl. bálványfa) nemkívánatos terjedését is.
„A felmelegedés miatt kiszáradt feketefenyő állomány helyére, az ottani viszonyok alapján cser főfafajú, kocsánytalan tölgy elegyű, illetve az ott megtalálható őshonos fafajokkal, cseresznyével, kislevelű hárssal elegyített állományt telepítettünk. A fafajcserés erdőátalakításnak köszönhető, magas természetességi fokú, fajokban gazdagabb erdőknek nem csak az ellenálló képessége lesz nagyobb, egyidejűleg a kirándulók elé táruló erdőkép is vonzóbbá válik. A természetvédelmi törekvéseken és a turisztikai vonzerő növelésén túl az őshonos fafajok tájidegen fajok helyére való telepítése is kiemelt célunk, ebben a folyamatban pedig a bálványfához hasonló behatoló, úgynevezett invazív fafajok visszaszorítása jelenti a kulcsfontosságú lépést. A bálványfa jól tűri az árnyékot, akár már három éves korában termőkorú. Egy magszóró példány akár évek munkáját teheti tönkre, ezért fontos, hogy jól alkalmazkodó és ellenálló fákkal végezzük el a fafajcserés erdőátalakítást. Jelenleg cseres-kocsánytalan tölgy állományokra cserélünk bálványfa és akácos elegyeket. A bálványfa visszatérését ezután évekig, évtizedekig nyomon kell követnünk egy adott területen, ezért behatóan kell ismernünk a termőhelyet és számba kell vennünk a klímaváltozás hosszú távú hatásait is” – mondta Limp Tibor, a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője.
A Pilisi Parkerdő talajlaboratóriumában elvégzett vizsgálatoknak köszönhetően is tisztán látható, hogy az egyre magasabb pH-értékű, egyre meszesebbé váló talaj is az aszályosodás tendenciáját vetíti előre a következő évtizedek, évszázadok tekintetében. Egyre kevesebb a csapadék, egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás, a vegetációs időszakbeli csapadék mennyisége jóval kevesebb, mint a megelőző évszázadban volt. A talajra gyakorolt, legfőbb hatások egyike az, hogy a talajból elpárolgó nedvesség a nyári hónapokban magasabb lehet, mint amennyi a talajba bejut. Emiatt a talaj a kapilláris zónán keresztül próbálja pótolni a hiányzó mennyiséget, viszont ez a feltalaj visszameszeződését eredményezheti. A talaj vízmegtartó képessége és vízkapacitási tulajdonsága, illetve az ezáltal hasznosítható vízkészlet pedig közvetetten a fák termőképességére is hatást gyakorolhat a jövőben. Ezért is különösen fontos, hogy a szakemberek az adott hely viszonyainak megfelelő, ideális fafajcseréket hajtsanak végre.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Fotók: videó:Hazai Vadász
Hírszerkesztő: Nagy László