Szeptember utolsó péntekén ismét kitárták kapuikat a Nyugat-magyarországi Egyetem épületei, laboratóriumai és Ligneum látogatóközpontja a Kutatók Éjszakáján, összesen közel 50 különböző program várta az érdeklődőket.
Együtt ünnepeltek Európa kutatói a kutatás iránt érdeklődő közönséggel: az idei már a tizenegyedik alkalom volt, hogy a tudomány sokszor titokzatosnak vagy a hétköznapoktól távolinak tűnő világa megmutatta szórakoztató oldalát. A látogatók bepillanthattak a különleges, máskor nem látogatható helyszínekre, megismerkedhettek a kutatókkal és a folyamatokkal, ahogy „az élet, a világmindenség meg minden” titkait megfejtik.
A Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben kapcsolódott be először a rendezvénysorozatba, idén 10. alkalommal tárultak fel a csodák az Egyetem korszerű laboratóriumaiban, a Botanikus kertben, és a Ligneum látogatóközpontban.
Prof. dr. Németh Róbert tudományos és külügyi rektorhelyettes a megnyitón elmondta: a Kutatók Éjszakája fontos küldetése, hogy megismertesse a fiatalokkal a kutatói pályát, annak szépségeivel és nehézségeivel együtt, népszerűsítse a természettudományokat, és megmutassa, hogy kutatónak lenni izgalmas hivatás.
A Ligneumban közel 1300 fő ismerkedhetett meg a tudomány titokzatos világával, a látogatókat többek között Leonar3Do háromdimenziós bemutató, fafelismerés, műszeres favizsgálat és erőpróba, természetfotó kiállítás, a kicsiket arcfestés és játszóház várta. Esti tárlatvezetésre hívott mindenkit az ország legrégebbi gerinces állattani gyűjteménye, munkába állt a minigatter, akusztikai bemutatón is részt vehettek az érdeklődők. Megszólalt a fában élő zene a Horváth József Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek segítségével.
Óriási érdeklődés övezte a Simonyi Károly Kar lézerfényes akadálypályáját és a lézervágót, ahol a nagyobbak készíthettek névre szóló ajándéktárgyat, valamint a terméktervezés nélkülözhetetlen eszközének számító 3D nyomtatót is, az elkészült apró modellekért nagy volt a tülekedés. Kapás van címmel horgászbot úszók tengere várta az érdeklődőket, akik a készítés fortélyait, az úszókhoz használt legkönnyebb fafajt, a balsa fát is megismerhették.
Az Erdőmérnöki Kar programjain idén több, mint kétezren vettek részt. Az ásvány- és talajmonolitgyűjteményt az idén is több mint 100-150 résztvevő látogatta meg, a meteorológiai állomásnál a szélút-hosszmérő-verseny nyerte el a közönség tetszését. A kémiai laborban a hétköznapi életben előforduló anyagokhoz kapcsolódó látványos kísérletek segítettek a minket körülvevő világ jobb megismeréséhez. Elmaradhatatlan program volt a klímakvíz és a vadgazdálkodási gyűjtemény bemutatása is, utóbbiban a vadászat-vadgazdálkodás rejtelmeivel ismerkedtek a látogatók. Közel 200 látogató vett részt a gyógyhatású teakészítmények kóstolgatásában, és sokan voltak kíváncsiak a ragadozó növényekre is, ezek közül pár fajt élőben is megcsodálhattak a látogatók. A bányavilágytási kiállításon igazi kuriózumoknak számító bányamécseseket mutattak be.
A Közgazdaságtudományi Kar idei év programja a „Kalandozások az EU-ban!” nevet viselte, a kapott útlevélbe ügyességgel vagy tudással lehetett pecséteket szerezni. Bábeli zűrzavart okoztak a nemzetek nyelvtörői, a trükkös matematikai feladatoknak a legbátrabbak vágtak neki, s fejtörést okoztak a pénzÜgyes kérdések is. Az uniós országok zászlóit, autójelzéseit, a fővárosokat már szinte mindenki képes volt a megfelelő országra ráhelyezni. Az élelmiszer-ellátási láncokat jól szemléltette a földrajzos különítmény a túró rudi példáján. Nagy Britanniához kapcsolódóan lehetet többek között teát felismerni, kekszet kóstolni és kekszes-teás dobozt tervezni.
Benedek Elek Pedagógiai Karon az érdeklődők tesztelhették saját szociális készségeiket, az eredmények kiértékeléséhez pedig egyéni tanácsadás formájában segítséget kaptak. A mesegyermekkorban betöltött szerepéről szóló előadásban arról hallhattunk, mekkora segítséget nyújtanak a mesék a világ megértéséhez, majd a késő esti időpont ellenére nagy érdeklődéssel kísért előadásban a háborúk világába tekinthettek be az érdeklődők a Korán értelmezésén keresztül.
Forrás: NYME
Fotók: Vas Zsigmond, NYME
Hírszerkesztő: Nagy László