"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Új madárfaj költözött a kisalföldi homokpuszta rehabilitációs területére

Új madárfaj költözött a kisalföldi homokpuszta rehabilitációs területére

Kiemelkedő eredményeket hozott az Európai Unió LIFE+ programja keretében tavaly elindult kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek természetvédelmi célú helyreállítását, valamint az élőhelyek és fajok megőrzését célzó projekt első szakasza. A Kisalföldi Homokpuszta Projekt (LIFE08 NAT/H/000289) sikerét a rehabilitált katonai gyakorló területeken megjelent fokozottan védett réti fülesbagoly, vagy a világon először azonosított ritka pókfaj felbukkanása és a már 100 hektárt is meghaladó, sikeres gyepvédelmet biztosító szürkemarha-legeltetés igazolja leginkább.

Az összesen 1,73 millió eurós Európai Uniós támogatásból 2015-ig megvalósuló Kisalföldi Homokpuszta Projektben (LIFE08 NAT/H/000289) a HM Védelemgazdasági Hivatal, a Budapesti Erdőgazdasági Zrt., a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az Aquaprofit Zrt. konzorcium egymással szorosan együttműködve valósítja meg a természetvédelmi célkitűzéseket.  A konzorcium partnerei november 6-án sajtótájékoztató és lakossági fórum keretében ismertették a 2012 áprilisában kezdődött projekt legfontosabb köztes eredményeit.

A program egyik célja a homoki gyepek állapotának megőrzése és javítása, amelyet a legtermészetközelibb módon, magyar szürke szarvasmarhák legeltetésével valósítanak meg a térségben. Mostanra már mintegy 100 hektár területen történik legeltetés, amelynek eredményességet jól példázza, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park és természetvédelmi hatóság teljes körű támogatását fejezte ki a gyepfenntartó tevékenység folytatása és területének bővítésével kapcsolatban, így várhatóan hamarosan újabb 55 hektárral bővül a legeltetés alá vont területek nagysága.  

A projekt egyik kimagasló eredménye, hogy a katonai gyakorlóterületeken megjelent a fokozottan védett réti fülesbagoly, valamint idén, a világon először, azonosítottak egy ritka pókfajt a területen. Takács Gábor, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság főtanácsosa hozzátette: „A réti fülesbagolyból a számlálások alapján az ország területén körülbelül 200 pár él, eszmei értéke 250 000 Ft. Az, hogy a madár megjelent a területen váratlan és rendkívül örömteli esemény. A ritka búvópók, a Zodarion zorba Bossmans hímpéldányát tavaly találtunk meg, idén azonban - a világon elsőként - a faj nőstény egyedét is felfedeztük.”

Példaértékű együttműködés keretében a győri Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. közösen hozták létre a Szentiváni Tanösvényt, amelynek kialakítását Győr megyei jogú városönkormányzata is támogatta. A Tanösvény a jövőben a környezettudatos életre nevelés egyik hatékony eszközeként segíti a gyerekek szemlélet formálását, amelyet nemcsak az iskola diákjai, hanem a győrszentiváni lakosok is látogathatnak sportolás, pihenés vagy akár túrázás céljából is.

Gyovai-Balogh Rita, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal Infrastrukturális Igazgatóság Ingatlanfejlesztési és Környezetvédelmi Osztály osztályvezető helyettese rávilágított arra, hogy Magyar Honvédség kiemelt feladatának tekinti a természeti értékek megőrzését és a korábban mellőzött területek állapotának javítását. Ennek érdekében folytatódott a területet használó 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred állományának természetvédelmi oktatása. Az oktatás során 100 fő kapott kétnapos képzést a terület természeti, zoológiai sokszínűségéről és védett értékeiről. Hozzátette: „A környezetvédelem és a honvédelem feladatainak ilyen szintű összehangolása és a két szervezet szoros együttműködése Európában is példamutató.”

A projekt keretén belül 2015-re elsősorban a tömegesen elterjedt, más kontinensekről behurcolt növények – így a selyemkóró vagy a bálványfa – eltávolítása történik meg, emellett felszámolásra kerülnek az illegális hulladéklerakók, a használaton kívüli katonai épületek, betontömbök. Helyükön a természetes domborzat és növényzet helyreállítása érdekében homokbuckák, buckaközi mélyedések kialakítására kerül sor. A homokpuszta természetvédelmi célú rehabilitációja kapcsán a környezeti fenntarthatóságot elősegítő intézkedések legmagasabb szintű megvalósítása érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kisalföldi Helyi Csoportja és Budapesti Erdőgazdaság Zrt. együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktanácsadással segíti a Budapesti Erdőgazdaság szakmai munkáját.

A projektről bővebb információt a www.kisalfoldilife.hu weboldalon és a Kisalföldi Homokpuszta hivatalos Facebook oldalán talál.

Forrás: Sajtóközlemény

Fotók: Kisalföldi LIFE

Hírszerkesztő: Nagy László