A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, lenyomta az MNB és az Eximbank az MFB-t a magyar kkv-hitelek refinanszírozásáért folyó állami versenyben. Nagy Csaba vezérigazgató szerint erről szó sincs, hangsúlyeltolódás azonban tényleg végbement a most már nyereségesen működő és a csontvázaitól sikeresen megszabaduló állami banknál. A társaság kiterjedt állami vagyonkezelést folytat és számos befektetése van, amelyekhez hasonlóan gazdaságpolitikai célokat segít majd a kínaiakkal hamarosan megkötendő 1 milliárd eurós megállapodás is.
Több ezer kis- és középvállalkozás nyertese az MNB növekedési hitelprogramjának. Helyes a meglátás, miszerint az MFB inkább vesztett vele? Hiszen háttérbe szorultak a saját hitelprogramjai.
Nem, sőt azt gondolom, hogy mi is nyertesei vagyunk ennek a programnak. A kormánnyal és az Eximbankkal közösen az a célunk, hogy programjaikat sikerre vigyük, éppen ezért rendszeresen egyeztetünk a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel. Nekünk az a jó, ha a gazdasági növekedés beindul, amihez a növekedési hitelprogram jótékonyan járul hozzá. A saját eszközeinkkel mi is kiegészítjük ezt a hitelprogramot, erre szolgál például hosszú futamidejű, akár 5 éves lejáratra szóló forgóeszköz-hitelünk. Számítottunk arra, hogy a program második szakasza az elsőnél lassabban, elnyújtva fejti ki hatását, hiszen az újonnan tervezett beruházások hosszabb döntési időszakot igényelnek. Az év második felére várjuk a program felfutását. Nemcsak mint MFB segítjük a növekedési hitelprogramot, hanem mint MFB-csoport is. Garanciaintézményünk, a Garantiqa felkészült arra, hogy amennyiben szükséges, állami viszontgaranciával nyújtott, a hitelösszeg 70-80 százalékára rúgó garanciaszolgáltatásával még inkább megtámogatja a bankokat, fokozza hitelezési kedvüket. Tavaly jelentősen csökkentettük a garanciadíj mértékét is, hogy ez a tevékenységünk sikeresebb legyen.
Az MNB és az Eximbank rendkívül aktív az elmúlt egy-két évben a refinanszírozási programok elindításában. Volt-e ezért hangsúlyeltolódás az egyéb feladatok irányába az MFB-nél?
Tény, hogy az alacsony refinanszírozási kamattal működő hitelprogramoknak létezik bizonyos szempontból kiszorító hatásuk, mi azonban nem tudtunk volna hitelezni ilyen alacsony kamatszint mellett. A változás szeleit mi is érzékeljük, a hangsúlyeltolódásokat azonban nem az említett hitelprogramok idézték elő. Számos olyan programot indítottunk, amely speciális állami hátterű finanszírozással működik a legjobban. Hogy néhány példát említsek: rendkívül sikeres a Közösségi Közlekedésfejlesztés Finanszírozási Programunk, amelyen keresztül az önkormányzatok fejleszthetik helyben a közösségi közlekedést. A jelentős igény hatására tavaly 50-ről 100 milliárdra emeltük meg a program keretét, kihasználtsága pedig már majdnem 50 százalékos. Az MFB különböző akvizíciós tevékenységekben is rész vállal. Megvásároltuk tavaly a szőregi gáztárolót a Moltól, leánycégünkön, az MFB Investen keresztül pedig kulcsszerepet vállaltunk a szlovák-magyar rendszerösszekötő gázvezeték megvalósításában. Az MVM-mel közösen tulajdonoljuk a Magyar Gáz Tranzitot, valamint nemcsak tulajdonosok vagyunk, hanem finanszírozóként is működünk az Európai Beruházási Bankkal közösen.
Vagyis a kkv-finanszírozás felől láthatóan egyre inkább a nagyobb, nemzetgazdaságilag stratégiai jelentőségű projektek felé mozdulnak el?
Az MFB korábban is végzett hasonló feladatokat, de az állami szerepvállalás kétségtelenül nőtt a gazdaságban, amihez a bankcsoport nemcsak finanszírozóként és befektetőként, hanem vagyonkezelőként is hozzájárul. Ma Magyarországon kétpólusú az állami vagyonkezelési tevékenység: az egyik részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő látja el, a másikat pedig az MFB. A Garantiqa mellett említhetem a 2013-ban 13 ezer 500 új ügyfelet elérő Diákhitel Központot, amelynek a mérlegfőösszege tavaly elérte a 250 milliárd forintot. Vannak erdőgazdaságaink, illetve olyan programjaink is, amelyeket a közjóléti beruházásokon keresztül valósítottunk meg. Bevezettük a megtett úttal arányos útdíjat, az Állami Autópálya Kezelőtől átkerült a gyorsforgalmi úthálózat kezelése a Magyar Közúthoz, ez is jelentős átalakítási folyamat volt. Nagy siker, hogy az új, igazságos útdíjból 2013 júliusától az év végéig 83 milliárd forint volt a bevétele ebből a költségvetésnek. Hozzánk tartozik a Magyar Turizmus Zrt. is, a vendégéjszakák száma jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban. Ha figyelembe vesszük az összes leánycéget, illetve a tulajdonosi joggyakorlás keretében nálunk lévő cégeket, valamint azok leánycégeit, csaknem 170 érdekeltségről beszélhetünk. Ezeknek a gazdálkodását koordináljuk, és azt gondolom, hogy jó gazda módjára sikerült ezt eddig is ellátnunk. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt 4 évben csak a működési költségeket 13 milliárd forinttal sikerült csökkentenünk. Elindítottunk egy olyan programot, amelynek a keretében ebben az évben további költségcsökkentési lehetőségeket azonosítottunk, aminek a mértéke majdnem 7 milliárd forint. Új vállalatirányítási technikákat vezetünk be a jövőben. Számos leánycégünk kompetenciaközpontként működik hamarosan.
A költségek tehát szépen csökkennek, de mi a helyzet a hitelezési veszteségekkel? Az elmúlt években jelentős, több tízmilliárdos veszteségeket szenvedett el a bank, döntően nagyobb hitelekhez kapcsolódó értékvesztés miatt. Sikerült kitisztítani a mérleget?
Néhány megmaradt ügylettől eltekintve ma már azt mondhatom, hogy a nagyobb hitelportfólió-problémákon túlvagyunk, és a növekedésre koncentrálhatunk. A 2010 óta végzett munkának köszönhetően tavaly már 3 milliárd forintos adózott eredménnyel zártuk az évet. A teljes csoport konszolidált eredménye pedig meghaladta a 10 milliárd forintot. Ez az összeg a tőkét növeli, az MFB ugyanis nem fizet osztalékot tulajdonosának, a magyar államnak. 2013-ban a fejlesztési bank már nem is kapott semmilyen tőkejuttatást a magyar államtól, sőt mi erősítettük meg tőkeemeléssel a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkehelyzetét 3 milliárd forinttal. Ehhez nem kértünk semmilyen központi forrást. Amikor a bankokról beszélgetünk, sokan az eredményességet tartják a legfontosabbnak, de a mi szempontunkból nem a profit a cél, hanem az, hogy a különböző programokon keresztül hiteleket, garanciákat, akár tőkét is juttassunk el azoknak, akik ezekre a termékekre igényt tartanak. Így is vannak profittermelő érdekeltségeink. Az egyik legnyereségesebb leánycégünk például a nemrég akvirált, 51%-ban az MFB tulajdonát képező, stratégiai gáztárolással foglalkozó MMBF, amely profitorientált társaság. Ennek egyik fő feladata most az ország stratégiai gázkészleteinek fokozatos feltöltése.
A magyar állam minősítése még mindig bóvliban tartózkodik mindhárom nagy hitelminősítőnél. Hogy oldják meg mostanság a forrásszerzést?
A bank forrásszerzése rendkívül diverzifikált. Ott vagyunk a tőkepiacokon, tavaly sikeresen bevontunk 750 millió dollárt az amerikai tőkepiacról. Eurókötvényeink és bilaterális hiteleink is vannak: az Európai Beruházási Bankkal nagyon jó a kapcsolatunk, folyamatosan finanszíroznak minket. Az Európai Tanács Fejlesztési Bankjával, a CEB-bel néhány hete írtunk alá egy 75 millió eurós hitelkeret-megállapodást. Van egy 150 milliárdos forintkötvény-kibocsátási programunk is a Takarékbankkal.
Apropó, Takarékbank. Kié most a társaság?
Március 10-én írtuk alá a részvényátadási szerződést a leendő új tulajdonosokkal. Az eladó egyrészről a Magyar Posta, másrészről a Magyar Fejlesztési Bank. Folyamatban van egy bírósági eljárás, de ez nem vonatkozik az MFB részvényeire, és miután az elmúlt napokban az MNB jóváhagyta a tranzakciót, lehetőség van arra, hogy az MFB kiszálljon a Takarékbankból, értékesíteni tudjuk a részvényeit. Részlegesen tudjuk zárni tehát a tranzakciót. Átmeneti időszakban vagyunk, amelyben cél mindenképpen az, hogy kooperáljunk az új tulajdonossal.
Kínával is alakulóban van valamiféle együttműködés. Ez miről szól?
Az MFB jelentős szerepet fog kapni a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal fejlesztésében. Szó van arról, hogy a Budapestet elkerülő ún. V0 program is megvalósuljon. Ebben két kínai partnerrel egyeztetünk, a finanszírozást tudnák ők biztosítani. A Kínai Fejlesztési Bankkal és az ottani export-import bankkal folyamatban van egy 1 milliárd eurós hitelprogram véglegesítése. Jelentős lökést adott a folyamatnak, amikor idén februárban a miniszterelnök úrral részt vettem a találkozón a magyar delegáció tagjaként. Azt gondolom, hogy a következő fél évben sikerül tető alá hoznunk az 1 milliárdos hitelprogramot, hiszen már a tárgyalássorozat végén tartunk.
Hamarosan új kormányunk lesz. Melyek lesznek a következő 4 év legfontosabb fejlesztési feladatai, amelyekbe várhatóan az MFB-t is bevonják?
Meg kell várnunk a válasszal az új kormány felállását. Mindenképpen fajsúlyos kérdés lesz, hogy még nem fejeződött be a közműszolgáltatók akvirálása. Mi akár tulajdonosként, akár finanszírozóként is be tudunk lépni, hogy segítsük a kormánynak ezt a törekvését. Emellett fel kell készülni a 2014-20-as időszakra az uniós támogatások minél jobb elosztása érdekében. Több intézményünk is akkreditációval rendelkezik erre a feladatra: ilyen az MV Zrt. és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt., Előbbi az EU-ban az egyik legsikeresebb Jeremie-programot működtető társaság, a napokban 250 milliárd forintot ért el az az összeg, amit bejuttattak a gazdaságba közvetítőkön keresztül.
Hogy festenek az idei tervszámok az MFB-nél?
Tavaly 145 milliárd forint hitelt hagytunk jóvá, és a bank mérlegfőösszege egyszeri tételektől (pl. önkormányzati adósságkonszolidáció) sokkal kisebb mértékben csökkent, mint a piacé. Tervünk, hogy a 2012-ben 1103, 2013 végén pedig 1105 milliárd forintos mérlegfőösszegünket év végére 1200 milliárdra növeljük. Ez a hitelezési és a befektetési aktivitás egyidejű növelésével elérhető.
Forrás: portfolio.hu/vállalatok
Szerző: Palkó István
Fotók: portfolio.hu
Hírszerkesztő: Nagy László