A 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló határozati javaslatot vitatta meg keddi ülésén az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottsága; az erről szóló jelentés benyújtását a kormánypárti és LMP-s képviselők 8 igen, és az MSZP-s, valamint jobbikos képviselők 2 tartózkodó szavazata mellett szavazta meg a bizottság.
Makai Martina, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője az ülésen elmondta: Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét 1997 óta a Nemzeti Környezetvédelmi Programok jelentik. A 2015-2020-as program célja az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme, illetve az erőforrás takarékosság és -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
A főosztályvezető kitért arra is, hogy a program keretstratégia, amelynek végrehajtása az Európai Unió, a nemzetközi támogatások, az éves költségvetés, és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. Makai Martina szerint a program megvalósítása nem igényel többletforrásokat, sőt az intézkedések sok esetben többletforrást generálnak.
Sallai R. Benedek (LMP) úgy vélte, hogy a program egy széles látókörű, elfogadható javaslat, bár a végrehajtás kormányzati szándékával kapcsolatban vannak fenntartásai.
Kepli Lajos (Jobbik) elmondta: azért nem támogatja a javaslat elfogadását, mert nem ért egyet a környezetvédelmi hatóságok kormányhivatalokba integrálásával.
A bizottság részletes vitát folytatott a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló 2015 és 2020 közötti nemzeti stratégiáról szóló határozati javaslatról.
Schmidt András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezető-helyettese kiemelte: Magyarországnak is feladata, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének világszintű stratégiai tervében (2011-2020) foglalt célkitűzések megvalósításához hozzájáruljon, és kidolgozza nemzeti célkitűzéseit. Emellett Magyarország az Európai Unió 2011-ben, a magyar uniós elnökség alatt elfogadott 2020-ig szóló biodiverzitás stratégiájának is meg kell, hogy feleljen.
A főosztályvezető elmondta, hogy a stratégia hat területre helyezi a hangsúlyt, így többek között a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelmére, a táji diverzitásra, a fenntartható erdő- és vadgazdálkodásra, és a vízi erőforrások védelmére, valamint a mezőgazdasággal összefüggő kérdésekre.
Manninger Jenő (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy Magyarország első biológiai sokféleség megőrzési stratégiája 2014-ben lejárt, ezért szükségessé vált annak felülvizsgálata és a megújítása. Utóbbira azért is szükség van, mert az élővilág változatosságának továbbra is tapasztalható csökkenése miatt időközben jelentős nemzetközi és európai uniós kötelezettségvállalások születtek, amelyeket be kell építeni - az egyes országok adottságaihoz igazodva - a nemzeti tervezési folyamatokba.
Sallai R. Benedek szerint a javaslat egy átgondolt, részletes, megvalósításra alkalmas javaslat.
A bizottság keddi ülésén a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2008-2012 közötti működéséről szóló beszámolót is meghallgatta. Bartus Gábor, a tanács titkára ismertette a tanács főbb céljainak megvalósítását, így azt, hogy hogyan tájékoztatták az országgyűlési képviselőket a parlament előtt fekvő javaslatok hosszú távú fenntarthatósági szempontjairól, valamint, hogyan tájékoztatták a közvéleményt a fenntarthatóság fontosságáról.
Sallai R. Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanács beszámolójának rövidebb időszakot kellene átfognia, valamint, hogy akkor lehetne igazán hasznos a működése, ha a jogalkotásba is beépülnének a javaslatai.
Forrás: MTI
Hírszerkesztő: Nagy László