Új kilátó épült a Pilisben, a 756 méter magas Pilis-tetőn. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján most átadott, több mint 17 méter magas építmény Boldog Özsébről kapta nevét, aki a 13. században a térségben élő remetéket összegyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. Az avató ünnepségen Dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár, Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott, Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, valamint Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt. Az új kilátót ezt követően P. Hesz Attila pálos szerzetes áldotta meg.
A természetjárás és a parkerdőgazdálkodás emblematikus helyszínén, a Pilis-tetőn épült Boldog Özséb-kilátó egy meglévő vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre, több mint 50 millió forintos nettó összköltséggel, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. fele-fele részben saját és pályázati forrásból finanszírozott. A pályázati rész az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap erdei közjóléti létesítmények megvalósítására kiírt pályázatából származik. Az építési munkák közvetlen irányítását a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete végezte.
Az avatón Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára elmondta: „A 22 állami erdőgazdaság felügyeletét nyár derekától a Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkársága látja el, Magyarország Kormánya ugyanis felismerte: természeti környezetünk az emberek jólétének megalapozója. Ezért alapvető célkitűzésként fogalmazta meg, hogy az erdők legfontosabb feladata a közjólét szolgálata. A Pilisi Parkerdő Zrt. megalapítása óta ezt a célt szolgálja.”
Az épületről
A kilátó egy itt álló geodéziai torony (földmérési célokat szolgáló építmény) átépítésével jött létre. Külön köszönet illeti a Földmérési és Távérzékelési Intézetet, amiért támogatta a Pilisi Parkerdő Zrt. elképzeléseit a torony kilátóvá alakítására.
A torony körül új, fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körül elterülő táj: egymás után pillanthatják meg például a Vörösvári-medencét és a Budai-hegységet. A lépcső gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki.
A korábbi torony vasbeton falának meghosszabbításával új tetőszintet alakítottak ki, amelyet kizárólag a vasbeton magon belül lehet elérni, így a torony tetején elhelyezett – egy civil szervezet által működtetett – meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás mérőműszerei védelmet élveznek. Az építkezés alatt leszerelt műszerek a tavaszi szezonkezdéskor kerülnek vissza az épületre.
A Boldog Özséb-kilátó építési adatai:
- Munkakezdés: 2014. június 20.
- Meglévő geodéziai torony magassága: 12,50 m
- Meglévő geodéziai torony átmérője: 3,50 m
- Új kilátószerkezet teljes magassága: 17,25 m
- Új kilátószerkezet külső átmérője: 9,20 m
- Új kilátószerkezet látogatószintje: 12,90 m, kb. 50 m2 területű (3 m széles körgyűrű)
Anyagfelhasználás:
- Összesen: 96 m3 beton
- Betonacél: 3,8 t
- Acélszerelvények: 6 t
- Kilátó külső borítása: 31 m3 10x15 cm borovi fenyőfából
- Rozsdamentes acélból készült korlátok: 65 m
A Pilis-tetőn a nyolcvanas években katonai bázis működött, aminek romjai a mai napig csúfítják a környezetet. A kilátó építésével kapcsolatosan a Pilisi Parkerdő Zrt. több millió forintot fordított a terület kár- és veszélymentesítésére. Ennek keretében lezártak 5 ciszternát, összegyűjtöttek és elszállítottak több mint 200 m3 szétszórt vasbeton elemekből származó törmeléket és sittet. A teljes terület rehabilitálásához ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokra lenne szükség, így a meglévő hangárok, épületmaradványok és a természetvédelmi oltalom miatt a kilátó csak a jelzett turistaúton közelíthető meg.
Megközelítés
A kilátó megközelítése több irányból, de csak gyalogosan, a kijelölt turistautakon lehetséges.
Személyautóval, vagy tömegközlekedéssel érkezve a Két-bükkfa-nyeregtől a Z+, Z, ZΔ turista útvonalon; míg Pilisszentkereszt, illetve Pilisszántó felől a P, Z, ZΔ turista útvonalon érhetjük el legkönnyebben a kilátót. Mindhárom kiindulási ponton van parkolási lehetőség, illetve távolsági autóbusz megálló.
A Boldog Özséb-kilátó közelében számos kolostorromot (pilisszentléleki pálos, Kesztölc-klastrompusztai pálos, pilisszentkereszti ciszterci kolostor), barlangot (pl. Ariadne-barlangrendszer, Ősi-barlang, Indikációs-barlang, Szent Özséb-barlang) fedezhetnek fel a látogatók, de a Zsivány-sziklák, a Pilisszentkereszti Szurdok, valamint a Som-hegyi Turistaház és a Fekete-hegyi Berda József Kulcsosház sincsenek messze innen.
A pálosok történetéről és a névadóról
A legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a Magyar Pálos Rend kolostora volt, hiszen a rend alapítása részben ide kötődik. A Pálos Rend alapítása Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik, aki 1246-ban hat társával együtt elvonult a Pilis erdőrengetegébe, s a Pilis-hegy oldalában található barlangokban a mai Kesztölc-Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségében remete életet éltek, majd itt felépíttették a Santa Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostort. Ekkorra már a Mecsek után a Bakony, Börzsöny és a Mátra erdeiben egyre több pálos-ház alakult, s Özséb szerzetes társai 1262-63-ban IV. Orbán pápához már rendalapítási kérelemmel fordultak.
A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével várni kellett 1308-ig, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetőek.
A Pilisi Parkerdőről
A Pilisi Parkerdőt, az ország egyetlen parkerdőgazdaságát 1969-ben alapították. A napjainkban 65 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezelő Parkerdő működésében azóta is meghatározó a közjóléti szolgáltatások szerepe. Az erdőgazdálkodás területén a társaság élére állt a mai igényeknek megfelelő, természetközeli erdőgazdálkodást bevezető mozgalomnak. Az ország legnagyobb egybefüggő szálaló erdőtömbje az új kilátó környékén, a Pilis-tetőn található. Az erdők sokféleségének bemutatását szolgáló ismereteket, környezettudatos szemléletet az elmúlt évtizedekben több százezer emberhez juttatták el a környezeti nevelés különböző csatornáin.
Az állami erdőgazdaságok évente több milliárd forintot fordítanak közjóléti, turisztikai beruházásokra. A fejlesztési programok keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. az elmúlt időszakban összesen négy turista- és menedékházat újított fel, a Rám-szakadékban új tanösvényt alakított ki, és megújította az Országos Kéktúra területén áthaladó mintegy 110 kilométeres szakaszát, melynek során 2013 őszén megszépült a II. kerületi Látó-hegyen található Árpád-kilátó. 2014 őszén a Pilisi Parkerdő Zrt. részvételével országosan megkezdődött az Országos Kékkörhöz kapcsolódó 3500 kilométernyi turistajelzés-rendszer újrafestése és felújítása, 2015-re pedig felépül a Piliscsaba feletti Nagy-Kopaszra tervezett, Jenga-toronyra emlékeztető, 11 méternél is magasabb kilátó.
További képeket a kilátó avatóról a Híralbumok képgalériánkban tekinthet meg a szövegkapcsolóra kattintva.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközlemény
Fotók: Nagy László/Erdészeti Lapok
Hírszerkesztő: Nagy László