Egyre gyakrabban jelennek meg rég nem látott ragadozók Magyarországon. Az elmúlt időszakban többször láttak medvét Nógrád északi részén, illetve a Heves megyével szomszédos területeken, tavaly óta farkasok is élnek a Zemplénben, sőt webkamera segítségével már hiúzt is sikerült megfigyelni.
Szakértők szerint az állatoktól nem kell tartani ezektől, sőt, kifejezetten pozitív folyamat, hogy olyan fajok kezdenek megtelepedni, mint a farkas, amit az elmúlt kétszáz évben Európa legtöbb államában kiirtottak.
A Kossuth Rádió Oxigén című műsorában Hulják Péter, az Északerdő Zrt. TelkibányaiEerdészetének igazgatója elmondta, tavaly november óta találkoznak folyamatosan a farkas jelenlétének különböző jeleivel. Ezek főképpen lábnyomok, aminél még szemléletesebb, hogy prédaállatokat, tehát a farkas által elejtett és elfogyasztott vaddisznónak, muflonnak a maradványaira is ráleltek. Az első megjelenéskor, tavaly novemberben a nyomolvasók egy hím és egy nőstény állatot feltételeztek, azóta pedig nagyon úgy tűnik, hogy kölykezhettek, így a populáció már három-négy egyedből áll. A szakember arról is beszélt, hogy a farkas éjszakánként akár 20-30 kilométert is képes gyalogolni, így a Zemplén-hegység környékén – de a Bükkről és az Aggteleki-karsztról is elmondható ez – eljutnak lakott terület közelébe is. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a legtöbb lábnyom és prédatetem a helységektől távoli erdőségekben, a legeldugottabb területeken fordulnak elő.
A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága pénteken konferenciát szervezett Salgótarjánban, mivel a természetvédelem és a vadászok együttműködése különösen fontos ezen a területen, de megítélésük szerint vadászati korlátozásokat nem kell bevezetni a medve jelenléte miatt.
Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének adjunktusa elmondta, hogy a medvék terjeszkedésének egyik oka a több mint 10 000 hektár erdő pusztulásával járó tátrai természeti katasztrófa volt. A medvék ma főleg hegyvidékeken élnek, mert az ember terjeszkedése oda szorította őket. A domborzat iránt azonban nincs különösebb igényük, viszont az erdős élőhelyekhez ragaszkodnak.
Magyarország jelenleg az elterjedési terület peremén található. Leginkább a Börzsöny, a Mátra, a Bükk területén telepedhet meg, terjeszkedésére a zöld folyosók is rendelkezésre állnak. Mivel Magyarországra a medvék Szlovákiából érkeznek, a két ország közötti átgondolt kommunikáció és együttműködés mindenképp fontos, mint ahogy az ismeretterjesztés és a megfelelő oktatás is elengedhetetlen.
Forrás: MTI, MR
Fotók: nepszava.hu
Hírszerkesztő: Nagy László