"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Egyre több ragadozó nagyvad telepszik meg hazánkban

Egyre több ragadozó nagyvad telepszik meg hazánkban

Egyre gyakrabban jelennek meg rég nem látott ragadozók Magyarországon. Az elmúlt időszakban többször láttak medvét Nógrád északi részén, illetve a Heves megyével szomszédos területeken, tavaly óta farkasok is élnek a Zemplénben, sőt webkamera segítségével már hiúzt is sikerült megfigyelni.

Szakértők szerint az állatoktól nem kell tartani ezektől, sőt, kifejezetten pozitív folyamat, hogy olyan fajok kezdenek megtelepedni, mint a farkas, amit az elmúlt kétszáz évben Európa legtöbb államában kiirtottak.

A Kossuth Rádió Oxigén című műsorában Hulják Péter, az Északerdő Zrt. TelkibányaiEerdészetének igazgatója elmondta, tavaly november óta találkoznak folyamatosan a farkas jelenlétének különböző jeleivel. Ezek főképpen lábnyomok, aminél még szemléletesebb, hogy prédaállatokat, tehát a farkas által elejtett és elfogyasztott vaddisznónak, muflonnak a maradványaira is ráleltek. Az első megjelenéskor, tavaly novemberben a nyomolvasók egy hím és egy nőstény állatot feltételeztek, azóta pedig nagyon úgy tűnik, hogy kölykezhettek, így a populáció már három-négy egyedből áll. A szakember arról is beszélt, hogy a farkas éjszakánként akár 20-30 kilométert is képes gyalogolni, így a Zemplén-hegység környékén – de a Bükkről és az Aggteleki-karsztról is elmondható ez – eljutnak lakott terület közelébe is. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a legtöbb lábnyom és prédatetem a helységektől távoli erdőségekben, a legeldugottabb területeken fordulnak elő.

A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága pénteken konferenciát szervezett Salgótarjánban, mivel a természetvédelem és a vadászok együttműködése különösen fontos ezen a területen, de megítélésük szerint vadászati korlátozásokat nem kell bevezetni a medve jelenléte miatt.

Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének adjunktusa elmondta, hogy a medvék terjeszkedésének egyik oka a több mint 10 000 hektár erdő pusztulásával járó tátrai természeti katasztrófa volt. A medvék ma főleg hegyvidékeken élnek, mert az ember terjeszkedése oda szorította őket. A domborzat iránt azonban nincs különösebb igényük, viszont az erdős élőhelyekhez ragaszkodnak.

Magyarország jelenleg az elterjedési terület peremén található. Leginkább a Börzsöny, a Mátra, a Bükk területén telepedhet meg, terjeszkedésére a zöld folyosók is rendelkezésre állnak. Mivel Magyarországra a medvék Szlovákiából érkeznek, a két ország közötti átgondolt kommunikáció és együttműködés mindenképp fontos, mint ahogy az ismeretterjesztés és a megfelelő oktatás is elengedhetetlen.

Forrás: MTI, MR

Fotók: nepszava.hu

Hírszerkesztő: Nagy László