A kormány stratégiájában kiemelt szerepet kap a vidék fejlesztése, ezen belül az erdők környezetvédelmi és gazdasági szerepének növelése - közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Mintegy százmilliárd forint jut a következő hét évben az erdők fejlesztésére uniós forrásokból - hangzott el az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) húszéves jubileumi ülésén csütörtökön, Sopronban.
Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány stratégiájában kiemelt szerepet kap a vidék fejlesztése, ezen belül az erdők környezetvédelmi és gazdasági szerepének növelése. Az előző hét évben mintegy 97 milliárd forintból történt erdőgazdálkodási fejlesztés 180 ezer hektáron. Az államtitkár elmondta, hogy 2030-ra megduplázódhat az Európai Unióban a faanyag iránti igény, amelyre már most fel kell készülni: a jelenlegi 21-ről 27 százalékra kel növelni az erdőterület nagyságát. A magán és állami tulajdonú erdőgazdaságok fejlesztésével a vidéki élet is javulni fog, egyrészt nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi hozzáadott szolgáltatásokat is fejlesztik, másrészt munkahelyeket is teremtenek - tette hozzá a politikus. Az állami erdőterületek nagysága több mint egymillió hektár, a magánerdőké pedig mintegy 877 ezer hektár.
Mózes Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkárságának osztályvezetője hozzátette: az erdőtelepítések következtében egymillió tonnával nő - az eddig háromról négy millióra - a hazai erdők széndioxid megkötési képessége. Ez a törekvés összhangban van az Európai Unió új szabályozási sarokpontjával, amely többek között az üvegházhatású gázok mennyiségének nagyobb arányú megkötését szorgalmazza. A hazai erdőterületek Magyarország széndioxid kibocsátásának 15-17 százalékát kötik meg éves szinten. Az osztályvezető elmondta azt is, hogy az erdőket fel kell készíteni a klímaváltozásra. Ebben a munkában hangsúlyos szerepet kap a terméktanács, amely a megfelelő szaporítóanyagokat biztosítja az erdőgazdaságoknak.
Kárpáti Béla, az EESZT elnöke az MTI-nek elmondta, az Európai Unióban Magyarország termeli az egyik legtöbb szaporítóanyagot, 250-260 millió erdészeti csemetét állítanak elő évente, amelynek 20-30 százalékát exportálják. A konferencián együttműködési megállapodást kötött az EESZT a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A kamara elnöke elmondta, hogy ennek értelmében a szervezet a terméktanáccsal előre egyeztetett álláspontot képvisel, a terméktanács pedig kikéri a kamara véleményét döntései meghozatala előtt.
Ezzel erősödik mindkét fél szerepe a gazdaságban, illetve hatékonyabban léphetnek fel a jövőben az esetleges joghasználati, vagy jogalkotási kérdésekben - tette hozzá Győrffy Balázs a NAK elnöke, aki elmondta azt is, hogy a hazai erdőknek két százalékát termelik ki évente, miközben a területük négy százalékkal nő. Az EESZT-nek több mint hétszáz tagja van, termelők és kereskedők is. A szervezet 2009 óta tagja az Európai Erdészeti Szaporítóanyag-termelők Egyesületének.
További képeket a rendezvényről a Híralbumok képgalériánkban tekinthet meg, a szövegkapcsolóra kattintva.
Forrás: MTI, hirado.hu
Fotók: Nagy László/Erdészeti Lapok
Hírszerkesztő: Nagy László