Az ország nyugati végének erdőit, parkjait és elhagyatott utcáit az utóbbi időben egyre gyakrabban szennyezi az Ausztriából származó szemét, melynek éves eltakarítása több tízmillió forintba kerül az önkormányzatoknak. Az illegális szemétlerakás a pénzbírságon túl akár börtönbüntetéssel is sújtható, mégis egyre többen vannak, akik egy kis megtakarított pénz reményében még a komoly bűncselekményektől sem riadnak vissza.
Első állomásunk Fertőd, illetve a Fertődöt Pomoggyal összekötő útszakasz, melynek ausztriai oldalán, osztrák szomszédainknál példás rend és tisztaság uralkodik. Ezzel szemben éles kontrasztot mutat a magyar oldal. A lakott területen kívül, egy a plázaépítési hullámban végül csak félig elkészült, szomorúan amortizálódó betonépület környékén, az út mentén halmokban áll a szemét. A háztartási hulladék mellett jobb sorsra szánt zuhanykabint, hajdan népszerű gyermekhintát, kopott, öreg matracokat és valószínűleg frissen lerakott építési törmeléket találunk. A téli napfény megcsillan egy-két – remélhetőleg üres – festékes- és olajoskannán. A közelben lakók szerint már javult a helyzet, régen több ilyen illegális szemétlerakó volt, az elmúlt egy évben sokat eltakarítottak. Persze nem azok, akik otthagyták. Felmerült, hogy külföldi szemétről van szó, ennek jártunk utána.
A hetekben több olyan hír is napvilágot látott, hogy Sopron környékén mindent eláraszt a külföldi szemét, több helyi lakos is jelezte, hogy ez komoly problémákat okoz. Kérdésünkre Kosztka András, a Sopron Holding Zrt. közterület-tisztítási részlegvezetője elmondta, hogy az általuk rendben tartott területeken is gyakran találkoznak azonosíthatóan ausztriai építési törmelékkel, de szerintük ezt nem osztrák, hanem magyar vállalkozó „hozta haza”. Vendéglátásból származó zsákokat is találtak már, melyek német nyelven feliratozott hamburger- és gírosztasakokkal voltak teletömve. Kosztka András szerint ha sikerül bizonyítékot találni arra, hogy kié a szemét, élnek a feljelentési jogukkal, és tavaly ezt több alkalommal is megtették.
Helyi lakosok tippjei alapján látogattuk végig a város azon részeit, ahol a legtöbb illegális szemetet találják. A Sopron szélén húzódó, elhagyatott terület, a nevezetes Lófuttató út az egyik kedvelt helye az illegális szemétlerakóknak. Használt autógumik, építési törmelék, törött és régi ablaküvegek fekszenek itt egymáson, láthatóan valaki épp lakásfelújított. Látunk árokba szórt régi tévéket, félig már elrohadt, papírgyűjtésből hátramaradt újságtömböket és számtalan egyéb háztartási szemetet zsákban, vagy épp anélkül. Egy hatalmas üres telek mellett húzódó vizes árokból például szinte kifolyik a szemét. Darabokra szedett tévék (ez a leggyakoribb illegális hulladék), könyvek, dobozok, üvegek és műanyag játékok – a szemét legalább egy éve gyűlik.
Éves szinten az ilyen illegális szemétlerakók felszámolása 2014-ben a soproni önkormányzatnak összesen 26 100 000 forintjába került, amin – lássuk be – nem egy játszóteret lehetne építeni. A Sopron Holding Zrt. tájékoztatása szerint körülbelül kéthetente találnak újabb adagot, közel kétszáz különböző helyszínen. A legnagyobb problémát az okozza, hogy nagyon csekély a valószínűsége, hogy akció közben sikerül elkapni a tetteseket, akik éjszaka, akár néhány perc alatt könnyedén megszabadulhatnak a lomoktól.
Az illegális szemét pedig nemcsak az önkormányzatnak jelenthet súlyos anyagi terheket, a törvény szerint ugyanis, ha a szemét magántulajdonú telken található, akkor a takarítás díját a tulajdonosnak kell kifizetni, ha pedig ezt nem teszi meg, megbüntethetik – tudtuk meg Szalai Viktortól, a soproni polgármesteri hivatal sajtósától.
A helyiek szerint az egyetlen megoldás a büntetés megemelése lenne, mert a jelenlegi pénzbírság nem elég elrettentő. Szalai kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg a helyszíni bírság összege 5000 és 50 000 forint között mozog. Ennél magasabb a szabálysértési bírság, ami 5000 és 150 000 forint között állapítható meg, ám mivel ritkán derül ki, hogy ki az illegálisan lerakott szemét tulajdonosa, a bírság visszatartó ereje csekély. Annak ellenére is, hogy az illegálisan szemetelőket a pénzbírságon túl a büntető törvénykönyv szerint akár három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik, ha pedig veszélyes hulladékról van szó, ez akár öt év is lehet. Arról nem kaptunk pontos információt, hogy hány alkalommal és mekkora összegre büntettek az illetékesek 2014-ben.
Sopron lakói készséggel osztották meg velünk tapasztalataikat arról, hogy magyar vagy külföldi elkövetőkről lehet-e szó. Egy szemtanú látta, ahogy egy férfi kipattan egy osztrák rendszámú autóból, és egy szempillantás alatt egy hatalmas doboz papírhulladékot dob a szelektívhulladékgyűjtő-sziget mellé. Előfordul ilyen is, de gyakoribb az a vélemény, hogy az Ausztriából származó kukás zsákokat, építési törmeléket mi, magyarok hordjuk át a határon. Hogy miért? Vegyünk egy Ausztriában a számításait megtaláló magyart, aki egy étteremben húzza az igát, és akit főnöke megbíz azzal, hogy szállítsa el a megfelelő helyre az éttermi szemetet. Hősünk ekkor a kezébe nyomott pénzre kacsint, kint ugyanis nem olcsó a szemétdíj, és máris átsuhan az agyán, hogy mely bokornál tudná gond nélkül a világba ömleszteni a kuka tartalmát egy kis potyapénzért. (Lásd a korábbi hamburgeres esetet.) Hát így megy ez. Bánáti László, a Soproni Erdészet erdészetvezető helyettese is úgy véli, inkább a kint dolgozó magyarok hozzák át a szemetet, semmint az osztrákok. A Sopron környéki parkerdőt a Tanulmányi Erdőgazdaság kezeli, ők saját költségen igyekeznek elszállítani a szemetet, de éves szinten ez nekik is több millió forint pluszköltséget jelent.
Manapság egész vállalkozások épülnek erre a módszerre. Bánáti László terepjárójában, a következő helyszín felé zötyögve egy magyar férfiról mesél, aki abból élt, hogy Ausztriában újított fel fürdőszobákat. A törvénnyel ott került összetűzésbe, hogy bár a szemét eltakarításának díját valószínűleg elkérte az ügyfeleitől, ő maga a feleslegessé vált zuhanytálcáktól, festékesdobozoktól és más veszélyes hulladékoktól már inkább Kópháza környékén szabadult meg. Egy elhagyatott területen mindent lepakolt, és a többit a közterület-tisztítókra és az erdészekre bízta. A szemét alapján aztán sikerült beazonosítani, jelenleg is büntetőeljárás folyik ellene. Bánáti László több olyan területet is mutat, ahol vagy ők, vagy a vadászok, önkéntes munkával, saját költségen takarítják el az erdőben hagyott lomokat és szemetet. Ausztriában használatos szemeteszsákokat látunk elhajigálva, van, ahol egy komplett nappali bútort is kipakoltak. A belvíz miatt kialakult kis patakban pedig rozsdásodó, veszélyes anyagot rejtő dobozokra bukkanunk. „Egy időben a lomisok is ideszoktak, volt, ahol rendszeresen, hetente nagyobb mennyiségű kisgépet, porszívót, háztartási gépet dobott ki valaki” – meséli Bánáti László. Eredményt végül az hozott, hogy kiírták a büntetés mértékét, mely akkor 300 ezer forint volt. Ez hatott. Egy időre legalábbis, de ahhoz, hogy az emberek ne hajigálják szét az erdőben vagy a városban a szemetüket néhány ezer forint plusz miatt, ahhoz sajnos ez is kevés.
Forrás: MNO
Szerző: Kuslits Szonja
Fotók: Hegedűs Márta/MNO
Hírszerkesztő: Nagy László