A földben élő lárva ugyanis elrágja a csemeték gyökerét, ami miatt a fák kiszáradnak és elpusztulnak. A somogyi erdőgazdák a napokban egy országos konferencián keresték a megoldást.
A Zselicben évente sok ezer facsemetét növesztenek magról. A gondosan elvetett magoknak hosszú évek kellenek ahhoz, hogy csemetékké nőjenek. A cserebogárpajor pedig épp ezeknek a fiatal fáknak a gyökerét támadja meg. Az elszáradt és elpusztított fákat az erdészeknek pótolniuk kell, ám a kártételek miatti kiesés pénzben és időben is jelentős.
Hogyha egy évvel elodázódik egy hektár erdőnek a felújítása, az hét köbméter kiesés majd a végeken. Ezt beszorozva, meg lehet határozni azt, hogy mekkora az az összeg, ami kiesik minden egyes hektáron - mondta dr. Mózes Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A cserebogár megyénkben is hatalmas károkat okoz, elsősorban a Dél-somogyi területeken. dr. Vidóczi Henriett, a SEFAG Zrt. erdőművelési ágazatvezetője elmondta: Somogyban kiemelt jelentőségű erdővédelmi probléma a cserebogár pajor, leginkább a fiatal erdősítéseket teszi tönkre. Somogy megyének és a mi gazdálkodási területünknek körülbelül egyharmada homok területre esik, gyakorlatilag itt mindenütt előfordul a kártevő és több milliós, több tízmilliós károkat okoz - tette hozzá.
A klímváltozással együtt növekvő probléma nagyságát felismerve a somogyi erdőgazdaság egy országos konferenciát szervezett a napokban Kardosfán. Itt a védekezéssel kapcsolatos jogszabályi ellentmondások is szóba kerültek.
Korábban elterjedten alkalmazták-alkalmaztuk a bogár ellen, a nemző elleni védekezést. Az viszonylag jó hatékonysággal működött, a jelenlegi szabályozások azonban ezt nem teszik lehetővé. Nincs igazából olyan megfelelő technológia, illetve szer, amit használni lehetne ellene. Viszont azt figyelembe kell venni, hogy a pajor ellen sokkal nehezebb védekezni. - mondta el kérdésünkre a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja, prof. dr. Lakatos Ferenc.
A konferencián elhangzott: hosszú távon megoldást jelenthetne a homokos talajok vízháztartásának javítása. A szakértők szerint ezeket a munkálatokat célszerű lenne a mezőgazdasági területek hasonló irányú fejlesztéseivel összehangolni.
Forrás: KaposPont
Hírszerkesztő: Nagy László