2014. július 16–17-én „A fenntartható erdőgazdálkodás lehetőségei Székelyföldön” címmel regionális konferenciát szervezett a Parajdi Magánerdészet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A kétnapos konferencián részt vettek – a székelyföldi magánerdő és legelő tulajdonosok mellett – a székelyföldi közbirtokosságok, a vadász-horgász egyesületek képviselői, valamint a magyarországi szakmai és érdekvédelmi szervezetek is.
Kiss Dénes, a rendezvény házigazdája és szervezője, a Parajdi Magánerdészet vezetője nyitotta meg a konferenciát, majd Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója köszöntötte a Székelyföldről és Magyarországról megjelent szakembereket. Elmondta, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet küldetése a nemzeti integrációt szolgáló új, XXI. századi megoldások kidolgozása és rendszerbe foglalása, s ennek részeként Kárpát-medencei szintű hálózatfejlesztési együttműködések kezdeményezése. Az erdő- és vadgazdálkodás területe is lehetőséget nyújt Kárpát-medencei hálózat építésre, uniós fejlesztési projektek előkészítésére. A jelen konferencia lehetőséget teremt a székelyföldi és magyarországi szakemberek közötti kapcsolatok építésére, a szakmai ismeretek, illetve a tudás és a jó gyakorlatok kölcsönös átadására, valamint a hálózati együttműködés Kárpát-medencei kiterjesztésének elindítására.
Bokor Sándor, Parajd község polgármestere elismeréssel szólt a Parajdi Magánerdészet, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közös programjáról, és köszönetét fejezte ki, hogy Parajd község adhat otthont a rendezvénynek. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az erdőgazdálkodás a székely ember életének szerves része, mely a közösség, a következő nemzedékek jövőjének szempontjából is meghatározó tényező.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke bevezető előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a XXI. század különleges kihívást tartogat a Kárpát-medencében élő magyarság számára. A másfél évvel ezelőtt létrejött intézet küldetése új tartalmat adni a nemzetegyesítésnek, hiszen a NATO és az EU integráció után eljött az ideje a nemzeti integrációnak is. Hozzátette, összefüggő Kárpát-medencei rendszereket kell építeni az élet minden területén és új definíciót kell adni a haza fogalmának, mely az egész Kárpát-medencére értelmezhető. A XX. század tragédiáira XXI. századi eszközökkel kell választ adni és az Európai Unió által nyújtott eszközöket, legfőképpen az uniós fejlesztési forrásokat kell a magyar-magyar kapcsolatok erősítésére, a nemzetegyesítés céljára felhasználni a Kárpát-medencében. A székelyföldi erdészek és vadászok számára bemutatta az NSKI közelmúltban elkészült két fejlesztési alapdokumentumát: a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030, valamint a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 köteteket. A két dokumentum jelentőségével kapcsolatban – idézve Duray Miklós felvidéki közéleti személyiséget – megjegyezte, hogy „Trianon óta ez az első gazdasági és tudás irányú össznemzeti fejlesztési törekvés”. Az erdő- és vadgazdálkodás területén megvalósítandó Kárpát-medencei hálózatépítéssel kapcsolatban kiemelte, hogy összehangolt, integrált cselekvéssel, a szinergiák feltárásával, székely élelmességgel, de a közösség érdekeinek szem előtt tartásával kell és lehet is fellépni. Elmondta, hogy a székelyföldi közbirtokosságok által kezelt vagyon olyan gazdasági erőforrás, amely az egész Kárpát-medencében példa nélküli. Felkérte a jelenlévő közbirtokosságok képviselőit, hogy fontolják meg annak lehetőségét, hogy a közbirtokosságok kezében összpontosuló erőforrásokat konzorciumba tömörülve a magyar közösség javára használják. Olyan tevékenységekre fordítsák azt, melyek a magyar föld magyar kézben tartását, a magyar ember megmaradását szolgálják.
Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára köszöntőjében rámutatott, hogy az erdő olyan közös tulajdon, melyet használni és védeni kell. A magyar kormányzatnak van lehetősége arra, hogy a külhoni ágazati szereplők részére támogatást nyújtson. Anyaországi szerepvállalással erősíteni, segíteni szükséges az uniós fejlesztési források megszerzésének és felhasználásának képességét Székelyföldön és Erdélyben. Az erdők funkciói között – a gazdasági mellett – a közjóléti, közcélú funkciók is számottevőek. Nincs turizmus erdők nélkül, fejleszteni kell az erdőt, hiszen vidékfejlesztési potenciált is rejt magában. „Minden jól összefoglalt és átgondolt kezdeményezést várunk a soron következő 2014–2020-as uniós támogatások meghatározásához” – biztosította a résztvevőket a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára.
A bevezető hozzászólásokat követően sajtótájékoztatóra került sor, majd székelyföldi és magyarországi erdészek és vadászok tartottak szakmai előadásokat a résztvevőknek.
Forrás: Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Fotók: Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Hírszerkesztő: Nagy László