A budapesti Gyümölcstermesztési Kutatóintézet szakemberei vizsgálták Székelyföld hét természeti csodájának egyikét, a karácsonyfalvi szelídgesztenye ligetet.
A több mint egy évszázaddal ezelőtt telepített, 50 gesztenye illetve 150 diófából alló liget két okból is csodálatra méltó: az egyetlen olyan hely Székelyföldön, ahol évszázados gesztenyefákat találhatunk, és úgy tűnik, az amerikai és európai fák nagyrészét kipusztító kéregrák sem jelent meg a területen. Amenyiben beigazolódik, hogy nem csupán elzártsága, hanem a fák alkalmazkodóképessége védte meg a ligetet a végzetes gombafertőzéstől, a karácsonyfalvi szelídgesztenyés vizsgálata világraszóló eredményeket hozhat.
Homoródkarácsonyfalva határában egy véderdő oltalmában található Székelyföld egyetlen szelídgesztenye ligete. Bár a történelem során több helyen is próbálkoztak a faj telepítésével, egyedül a homoródkarácsonyfalvi domboldalban maradtak meg a fák.
A kommunizmus évei alatt az erdészet kezelése alá került a terület, s bár kissé elhanyagolódott, a fákat szerencsére nem termelték ki. A közbirtokosságok újraalakulásával újra felértékelődött a hely szerepe, mára a közösség szinte minden rendezvénye valamilyen módon kötődik a ligethez.
A Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal szervezésében budapesti kutatók érkeztek Homórodkarácsonyfalvára. Bár kutatásaik a liget teljes ökoszisztémájára kiterjedtek, a legfontosabb céljuk kideríteni, hogy a Kínából behurcolt, Amerikán és Európa nagy részén végigpusztító kéregrák megjelent-e a területen. Csak a pontos laborvizsgálatok adhatnak biztos választ a kérdésre, de a szakemberek reális esélyt látnak arra, hogy Homoródkarácsonyfalván egyelőre nem ütötte fel fejét a vész. A laboreredményekre egy hetet még várni kell, pozitív eredmények esetén oltóanyaggal próbálják majd csírájában elfojtani a kórt, negatív eredmények esetén azonban a szakemberek tovább folytatják a kutatásokat, melyek révén, reményeik szerint, akár a világszerte pusztuló gesztenyéseket is megmenthetik.
A Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal Udvarhely térség természeti örökségének, ritkaságainak, erdőkultúrájának elkötelezett híve, minden olyan tevékenységet és értéket – legyen az lokális vagy regionális – felkarolunk, amelyek ezeknek az értékeknek a megmentését célozzák meg. Egy olyan különleges érték, mint a Homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenyés, sem kerülhette el figyelmünket, így amikor ennek elkötelezett gondnoka, Orbán Csaba a Homoródkarácsonyfalvi Közbirtokosság elnöke megkeresett minket, hogy a szelídgesztenyést tudományos alapossággal kellene megvizsgálni, és egy jövőbenéző stratégiát a szépen parkerdővé alakuló erdőrészre kidolgozni, teljes odadással vetettük bele magunkat a munkába - mondta el Kádár Tibor Sándor erdőmérnök.
A magyarországi Erdészeti Tudományos Intézettel ápolt kapcsolatainknak köszönhetően, nem volt nehéz megtalálni a téma (szelídgesztenye) kiemelkedő szakembereit. Dr. Radocz László docens, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudámányok Centrum munkatársa, valamint Zeller Zoltán kutató, NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, és Kovács Gabriella doktorandusz, a Debreceni Egyetem munkatársa, mint a szelídgesztenyések elkötelezett hívei és ismerői, azonnal reagáltak felkérésünkre, és eljöttek a szelídgesztenyést felmérni és megvizsgálni a fákat.
A felmérésnek és mintavételeknek a kiértékelése után akár többet is megtudhatunk majd a szelídgesztenyésről, az általános állapotát és jövőjét illetően. Mint erdészek, mindig jövőbenézően keressük a megoldásokat, mivel 80-120 évre előre kell gondolkoznunk, hogy akkor milyen környezeti viszonyoknak milyen fafajok felelnek meg majd, forgatókönyvek folyamatos gyártása mellett minden lehetséges megoldást számításba kell vennünk.
A felmelegedő klíma hatására jellegzetes növénytakarónk lecserélődik majd, így erre alternatívákat kell találnunk. Egyik lehetséges alternatívánk, mint kísérő és elegyfaj a szelídgesztenye lehet, persze kis mértékben. Itt nem szabad megfeledkeznünk a szelídgesztenye legnagyobb ellenségéről a kéregrákról, mely egy behurcolt betegség, és amely fejetlen telepítéssel, pl. dísznövény kereskedésekből bekerülhet, megfertőzve azt az egyedi állományt is, amely itt található Homoródkarácsonyfalván. Ezért mindenképp az itt található szelídgesztenyésre, mint szaporítóanyag forrásra tekintünk, az itt száz év alatt aklimatizálódótt és honosodott egyedek mindenkép jobb eséllyel indulnak el Székelyföld meghódítására, mint a mediterrán égövről behozott egyedek. Túlzások nélkül, célunk a kísérletezés és további alkalmas élőhelyek felkutatása. A szelídgesztenye az egyik legfontosabb agroerdőgazdálkodási fafajta Európa szerte, amely gyümölcsén keresztül élelmet nyújt nem elhanyagolható mennyiségben az embereknek, ugyanakkor egy nagyon értékes faanyag is.
Forrás: Erdélyi Nimród
Szerző: Szabó Attila
Fotók: videó:MTVA megbízásából Aves Média
Hírszerkesztő: Nagy László