2018. 07. 23. Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnapja van. Pontos idő: 16:58
Ágazati, szakmai hírek

Fókuszban a tölgycsipkéspoloska | 2017-12-12

Egyre több az inváziós idegenhonos jövevényfaj

Hazánkban az utóbbi 20 évben több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben. A jövevények leginkább tetvek, poloskák és kabócák. A rovarok rohamos, globális terjeszkedése elsősorban a folyamatosan bővülő világkereskedelemre vezethető vissza. De emellett az éghajlatváltozásnak is szerepe van az inváziós hatlábúak elterjedésében.

Idén márciusban egy PhD-hallgató 1732 példányát találta meg egy pár milliméternyi inváziós rovarnak, a tölgycsipkéspoloskának egy békéscsabai tölgyfa törzsén. “Általában csoportosan telelnek, de ez szélsőségesen nagy szám volt” – mondta az esetről Csóka György, akinek a vezetésével épp azt mérték fel, hogy a hideg mennyire állíthatja meg a rendkívül gyorsan terjedő rovart.

“A tölgycsipkéspoloskák megjelenése egy nagyon friss jelenség, nagyon foglalkoztat bennünket” – mondta Csóka, aki a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdővédelmi Osztályának osztályvezetője, és alapvetően Mátrafüredről követi az inváziós erdei rovarok sorsát Magyarországon. Azokat a gyorsan terjeszkedő, idegenhonos rovarokat nevezzük inváziósnak, amelyek környezetükre számottevő hatást gyakorolnak. Nem minden idegenhonos faj válik invázióssá, de sok példa van arra, hogy egyes fajok rendkívül jelentős károkat okozhatnak.

A magyarországi fásszárúakon észlelt inváziós rovarok legnagyobb részben Ázsiából és Észak-Amerikából származnak. Egyre növekvőbb ütemben jelennek meg nálunk, az utóbbi 20 évben több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben (összesen mintegy 120 fajt észleltek fásszárú növényeken az elmúlt 130 évben). A jövevények leginkább tetvek, poloskák és kabócák közül kerülnek ki. A rovarok rohamos, globális terjeszkedése elsősorban a folyamatosan bővülő világkereskedelemre vezethető vissza. Főleg fából készült csomagolóanyagban, például raklapokban hurcolják be a rejtetten fejlődő lárvákat. Veszélyes ázsiai cincérfajok lárvái például keltek már ki Németországban gyerekbútorból, Horvátországban pedig ázsiai származású bonsai növényekből.

A globalizáció mellett az éghajlatváltozásnak is szerepe van az inváziós rovarok elterjedésében. Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol az utóbbi években növekszik az erdőkárok gyakorisága és területe. Az egyre gyakoribb aszályok miatt a fák ellenállóképessége gyengül, ezáltal könnyebben esnek áldozatául kártevők és kórokozók támadásainak. Ezzel egyidejűleg az enyhébb teleknek, és a meleg, aszályos nyaraknak köszönhetően egyes kártevő rovarok elterjedési területe is észak felé tolódik. Számos olyan faj telepszik meg nálunk, amely korábban szinte ritkaságnak számított.

“A kemény telek és a csapadékos nyár nem kedvez a károkozóknak, az enyhe telek viszont megkönnyíthetik az áttelelést” – mondta Csóka György. A klímaváltozás hatására jó példa a gyapottok-bagolylepke, amely eredetileg Észak-Afrikában és Dél-Európában honos. Magyarországon negyven éve kifejezetten ritkaságnak számított. Az utóbbi évtizedekben azonban az enyhe telek és az aszályos nyarak miatt tömegesen elszaporodott, és rendszeresen károkat okoz mezőgazdaságban, időnként pedig fiatal erdőállományokban is.

Több faj esetében azonban a kemény telek sem tudják korlátozni a terjeszkedést, mint például a cikk elején említett tölgycsipkéspoloska. Az Észak-Amerikából származó poloskafajt Európában először Olaszországban észlelték 2000-ben, Magyarországon 2013-ban jelent meg. A következő években több helyen is felbukkant Kelet-Magyarországon. Az elmúlt két évben igen gyorsan terjeszkedett, idén őszre a Dunántúl északi felének kivételével már az ország minden részén észlelték a példányait.

Bár a kifejlett poloskák képesek repülni is, terjedésükben vélhetően a közúti forgalom játszik meghatározó szerepet. Ezt támasztja alá, hogy legelőször általában a forgalmas utak mentén jelennek meg, és innen hatolnak be a forgalom által kevésbé érintett erdőterületekre. „Néhány autóra pottyant poloska ‘autóstopposként’ rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthat” – mondja Csóka György. A tölgycsipkéspoloskát őshazájában, az USA-ban nem tartják jelentős kártevőnek, de elterjedésének és tömeges fellépésének Európában komoly következményei lehetnek.  A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet és a Szent István Egyetem kutatói által írt tanulmány szerint idén nyárra a csipkéspoloskák már tömeges lombsárgulást okoztak a déli megyék tölgyeseiben, becsléseik szerint 5-6 ezer hektáron (ez mintegy 8 ezer focipálya méretének felel meg).

A csipkéspoloska szívogatása miatt ugyanis apró sárga foltok jelennek meg a leveleken, a foltok növekszenek, majd összeolvadnak. A sárgulás miatt csökken a levelek fotoszintetikus aktivitása (a fotoszintézis a földi élet egyik legalapvetőbb folyamata, mely során a növények oxigént állítanak elő, és szén-dioxidot kötnek le). Erős fertőzés esetén a levelek idő előtt elszáradnak és lehullnak. A kártétel hosszú távú hatásai egyelőre még nem ismertek, de nagyon valószínű, hogy a tölgyekre negatívan fognak hatni. Ez a hatás sokrétű lehet. Ronthatja a fák ellenálló képességét, visszafoghatja növekedésüket és akár a makktermést is csökkentheti. Azt sem lehet tudni, hogy a poloska tömeges jelenléte hogyan befolyásolja majd a tölgyeken élő rovaregyütteseket.

Csóka György és kutatótársai azt vizsgálták, hogy a legutóbbi, viszonylag kemény tél megfékezhette-e a poloskák tömeges terjedését. A kutatók azt valószínűsítették, hogy a váratlan tömegszaporodás egyik előmozdítója az előző három, rendkívül enyhe tél volt. Ezért tél végén közel ötezer poloskát gyűjtöttek össze a fák törzseiről. A poloskák ugyanis lombhullás idején védett helyre bújnak, például fakéreg alá, és itt vészelik át a hideg időt.

Az öt helyen begyűjtött poloskák 64 százaléka élt, ami arra utal, hogy a legutóbbihoz hasonló telek önmagukban nem fogják korlátozni a poloskák terjeszkedését. Egyelőre nem ismernek hatékony védekezést ellene, és ugyan vannak természetes ellenségei (mint például a katicabogarak), de ezek egyike sem tűnik képesnek arra, hogy szabályozza a populációit.

Fókuszban a tölgycsipkéspoloska
Forrás: Greenfo
Fotók: Dr. Csóka György
Hírszerkesztő: Nagy László
<< vissza
Megjelent a Gyökerek és Lombok legújabb része

Megjelent a Gyökerek és Lombok legújabb része | 2018-07-23

Tizenegyedik kötet, tizennégy erdész életút


Ünnepi közgyűlés az OEE 149. Vándorgyűlésén - videók!

Ünnepi közgyűlés az OEE 149. Vándorgyűlésén - videók! | 2018-07-05

Köszöntők, beszédek, megemlékezések


Az OEE Erdészcsillag Alapítvány felhívásai

Az OEE Erdészcsillag Alapítvány felhívásai | 2018-07-05

Szociális támogatás és ösztöndíj


Aki fát ültet, a jövőre gondol!

Aki fát ültet, a jövőre gondol! | 2018-07-23

Október elején Egerváron lesz a MEGOSz országos nagyrendezvénye


Felkészülés a változásokra

Felkészülés a változásokra | 2018-07-23

AGRÁRKLÍMA 2. zárókonferenciát rendeznek Lakitelken


Rekordmennyiségű málna és szeder termett a Pilisi Parkerdőben

Rekordmennyiségű málna és szeder termett a Pilisi Parkerdőben | 2018-07-18

Az erdei gyümölcsök szedésekor is oda kell figyelni az alapvető szabályokra




Imperial22 futárszolgálat