"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Visszaszorulóban a fatolvajlás

Visszaszorulóban a fatolvajlás

Bár a falopások nem szűntek meg, a tapasztalatok szerint évről évre kevesebb fa válik a bűnözők áldozatává – derült ki több erdőgazdaság vezetőinek beszámolójából. Úgy vélik, ez a rászorulókat segítő programok és a jogszabályi szigorítások eredménye. Vannak azonban olyan térségek, ahol a fatolvajok még komoly feladatot adnak az erdőgazdaságoknak.

Sajnos viszik az emberek a decemberi ónos eső miatt letört ágakat, kidőlt fákat, de nehéz megbecsülni az ezzel okozott anyagi veszteséget – mondta lapunknak a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Ismert, Lomniczi Gergely a tavaly év végi időjárási katasztrófa után arról számolt be, hogy akár a százmillió forintot is elérheti a jégkár a Pilisben, illetőleg a Budai- és a Visegrádi-hegységben, amely körülbelül húszezer hektárnyi erdőt érintett. – Az, amit a letört ágakból elvisznek, inkább az erdőt károsítja, mint anyagilag az erdészetet. Ennek a faanyagnak egy részét ugyanis visszahagynánk a talaj táplálására, illetőleg a lebontó rovarok élőhelyének – mutatott rá Lomniczi Gergely, aki szerint a falopás terén azonban évről évre lassú javulást tapasztalnak. Ez alól csak néhány térség kivétel. A javulás okai között a rendőrséggel való eredményes közös munka és a szociális tűzifaprogramok mellett a közfoglalkoztatási program pozitív hatását emelte ki, segítségével ugyanis a korábban falopásból élőket visszavezették a munka világába, és közvetlen kapcsolatba kerültek az erdészettel. A megmaradó gondok kezelésében azonban nagyon fontos lenne, hogy a bíróságok a falopással kapcsolatos ügyekben visszatartó erejű ítéleteket hozzanak. Lényeges ez azért, hogy azoknak, akiket a rendőri jelenlét sem rettent el a lopástól, az egyre valószínűbb tettenérés esetén súlyos következményekkel kelljen számolniuk – tette hozzá Lomniczi.

Dr. Jung László, az Egererdő Erdészeti Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy amióta megváltoztak a vonatkozó jogszabályok – megszigorították a kis értékre elkövetett lopások, így a fatolvajlások büntetését, illetve a rendőrök elkobozzák a lopásnál használt járművet és más eszközöket –, csökkent az ilyen jellegű bűncselekmények száma. Emellett a szociális tűzifaprogramon keresztül igyekeznek a rászorulóknak segíteni, így senkinek nem kell fát lopnia. – Az már kérdés, hogy az üzletszerű tolvajlókkal állóháborút folytatunk – tette hozzá.

Papp Gyula, az Északerdő Zrt. erdészeti vezérigazgató-helyettese közölte, nem tapasztalják, hogy az utóbbi időben megugrott volna a falopások száma. – Egy biztos, teljes mértékben nem tudjuk megakadályozni a falopásokat, de azokon a helyeken, ahol a hasonló bűncselekmények nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, ott nem csak a mi kerületvezető erdészeink vigyáznak a rendre. Számíthatunk a rendőrség és több helyen a polgárőrség segítségére, de külsős biztonsági cégeket is megbízunk ilyenkor, amelyek munkatársai fokozottan vesznek részt a védelemben – hangsúlyozta a szakember.

Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. közönségkapcsolati vezetője jelezte, ők sem tapasztalnak óriási mértékű változást a területükön. Azt azonban elismerte, hogy a hőmérséklet csökkenése és a falopások számának növekedése között kétségtelenül összefüggés van. – Ha nagyobb távlatokat, az utóbbi éveket nézzük, akkor a bűncselekmények számának csökkenését tapasztaljuk. Persze vannak olyan térségek, ahol továbbra is gondot okoznak a fatolvajok – jegyezte meg Lengyel László, aki éppen ezért tartja fontosnak a különböző programokat, így a szociális tűzifaprogramot, mert ezek segítségével biztosítani tudják a tüzelőt a legrászorultabb rétegnek. Hangsúlyozta, nemcsak a vagyonvédelemnek, hanem ennek is van visszatartó ereje.

Forrás: Magyar Nemzet

Fotók: erdely.ma

Hírszerkesztő: Nagy László