Az OMBKE Szegedi Szakmai Napjához kapcsolódóan az OMBKE Fémkohászati Szakosztály Kecskeméti Helyi Szervezetének és az OEE Csongrád Megyei- és Kecskeméti Helyi Csoportjainak közös szervezésében 2014 október 3-án fél kilenckor léptük át a Szegedi Finomöntöde Kft kapuját, ahol dr. Győri-Buczkó Nándor ügyvezető igazgató és gépészmérnök munkatársai fogadták a látogatókat, akik között a kohászok mellett a KEFAG Zrt., a DALERD Zrt. és a szegedi Erdőtervezési Iroda OEE tag munkatársai is képviseltették magukat.
Az általános ismertető után, frissítőkkel felerősödve, ismerkedtünk meg a lágy és kemény, kerámia bevonatú viasz öntőminta készítés és a finomacél ötvözetek öntési technológiáinak embert próbáló folyamataival. Ezt követően a Szegedi Vasöntöde Kft-be látogattunk el, ahol Kovács Sándor ügyvezető igazgató és kohómérnök munkatársai fogadták a csoportot a gyár tárgyaló helységében. A vetítettképes beszámoló, majd az ezt követő gyárlátogatás során a 200 kg-os súlyt is elérő öntvények gyártási technológiájával ismerkedtünk meg igazi nagyöntödei körülmények között. Különösen érdekes volt látni a szekrényes öntősoron az acélöntést és az ötvözet előkészítést a 2 tonnás indukciós kemencékben. A szikrázó olvadt acélsugár látványa és az öntvénytisztítás nem épen tiszta környezete az erdész kollégákat elgondolkodtatta, hogy mindazon gépek, melyek az ő munkájukat is kiszolgálják, hogyan állnak össze a nehézipari munkafolyamatok után és milyen más, még zord időjárási körülmények között is, de tiszta levegőben dolgozni.
A gyárlátogatás után a csoporttagok találkoztak a helyi OMBKE tagokkal, akikkel kellemes körülmények között konzultációt folytattak az egyesületi tevékenység és a selmeci hagyomány ápolás lehetőségeinek kölcsönös megerősítése céljából A Szegedi Vasöntöde OMBKE tagjai csatlakoztak a csoporthoz és velünk tartottak az” Erdők Hete Ásotthalmon „délutáni rendezvényrészre.
A XVIII. Erdők Hete rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a 30 főnyi csoport először a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskolába látogatott el, ahol az iskola folyosóin elhelyezett kiállítást tekintették meg. Az erdész kollégák, akik ebben az intézményben tanultak lázasan keresték a falakon lévő tablókat és lelkesen emlegették az itt töltött szép éveket.
Az eligazításukban segítségükre volt Halápi Nándor erdőmérnök igazgató úr, az OEE Csongrád Megyei Csoportjának újraválasztott elnöke is, aki a csoport minden tagjával kezet szorítva fogadta a látogatásra érkezetteket. Ezt követően egy demonstrációs teremben részletes és filmmel is illusztrált ismertetést adott az intézet változatos fenntartói történetéről és az értéket és igazi szaktudást adó töretlen szakmai képzési tevékenységéről. Az ismertető közben csatlakozott Sere Ferenc erdőmérnök DALERD Zrt. főmérnöke is a vendéglátókhoz, aki az OEE Csongrád Megyei Helyi Csoport újraválasztott titkára.
A másfél órás, mindenre kiterjedő ismertetők után a konzultációt követően Halápi igazgató úrtól átvehettük az „ 50 éves az Erdészeti Oktatás Szegeden” jubileumi kiadványt is. A résztvevők autóikba ülve mentek át a DALERD Zrt Ásotthalmi Erdészete által kezelt Kiss Ferenc Emlékerdőbe, melyben rövid sétát téve ismerkedtek meg az ősi homoki fehér nyáras növényvilágával, amely 1944-ben került védelem alá Kiss Ferencnek kezdeményezésére, aki még 1886-ban jelölte ki ezt az ősi pusztai tölgyes helyén kialakult nyáras, erdei fenyős, homoki gyepekkel meg-meg szakított 17 ha-os és akácossal is tarkított területet.
Móra Ferenc, a Szegedi Naplóban írt méltató cikkében, Kiss Ferencet, akinek az OEE 1940-ben tiszteleti tagságot is adományozott, a „ szegedi erdők atyjának” nevezte el a kiváló erdőmérnököt, aki 1923-ban Kaán Károly földművelési államtitkárral együtt alkotta meg az Alföld fásításának törvényét. Az Emlékerdőben 1976-ban felállított Emlékoszlopnál Andrési Pál erdőmérnök, a Bedő Albert Középiskola Erdészeti Szakiskola és Kollégium szaktanára ismertette Kiss Ferenc életútját és szakmai munkásságát. Ezt követően került sor a koszorúk elhelyezésére, melyeket az OMBKE részéről Csurgó Lajos kohómérnök a Fémkohászati Szakosztály elnöke és Dánfy László vegyészmérnök a Szakosztály Kecskeméti Helyi Szervezetének elnöke, az OEE részéről Koczka Zoltán erdőmérnök, az OEE Kecskeméti Helyi Csoport és Sere Ferenc erdőmérnök az OEE Csongrád Megyei Helyi Csoport titkárai helyeztek el a DALERD Zrt és a KEFAG Zrt valamint a szegedi Erdőtervezési Iroda és a két megyei erdészeti szakiskola munkatársainak közreműködésével. A koszorúzáson jelen volt Ásotthalom alpolgármestere, Fackelmann István úr is a település önkormányzata képviseletében.
A program a Bedő Albert Középiskola Erdészeti Szakiskola és Kollégiumban folytatódott, ahol Andrésiné dr. Ambrus Ildikó igazgató asszony az iskola legrégebbi épületén elhelyezett emléktáblák előtt, részletes ismertetést adott az 1883. október 10 én, Bedő Albert országos erdőmester által átvett, akkor felépült, ma már 131 éves, egykori Királyhalmi Magyar Királyi Erdészeti Szakiskola, szakmai oktatási tevékenységéről. Az ismertetőt követően a résztvevők felkeresték az intézményben kialakított kiállítást és a névadó kültéri és beltéri szobrainál emlékeztek meg a „ székely erdész”-ről, aki az 1879 évi nagy szegedi árvizet követő város újjáépítéskor, Ferenc József császár és magyar király társaságában 1883 október 16-án is látogatást tett az Magyarország első erdőőri szakiskolájában.
A rendezvény következő helyszíne, ahová Fackelmann István alpolgármester kalauzolta el az egybegyűlteket, Guller István magán Arborétuma volt, amely Ásotthalom délkeleti részén mintegy 5 ha-os területen lett kialakítva az utóbbi évtizedekben. A tulajdonos egyéni elképzelése és saját kivitelezése során 10 ezer, döntő többségében örökzöld növény lett telepítve, a folyamatosan szépen gondozott területen. Az önmagát művészembernek tartó tulajdonos a területen kialakított egy halastavat is, melynek vizét a szükséges időszakokban, a növények öntözésére is használja a horgászati lehetőségeken túl. A halastó partján befejezéshez közeledik egy fantasztikus házi kivitelezésű, soktornyos várkastély épületegyüttes, amely 16 különböző alaprajzú és méretű földszinti helységből áll 714 m2 alapterületen. Ezt a torony épületrészekben lévő emeleti helységek egészítik ki, várfalakkal, gyilokjárókkal.
Az Arborétum eddig zárt volt a látogatók előtt. Az első látogatói a rendezvény résztvevői voltak, akik szakmai szemmel is rácsodálkoztak a természet szerető laikus által kialakított növényvilágra. Arra a kérdésre, hogy miért is vannak túlsúlyban az örökzöldek, egyszerű lakónikus választ kaptunk: „ mert azok télen is zöldek”. A település vezetése a község turisztikai látványosságának tartja az Arborétumot és reméli, hogy a közeljövőben együtt tud működni a tulajdonossal és talán fejlesztési forrásokat is tud szerezni a hasznosíthatóság harmonikus kialakításához. Ma, szintén a tulajdonos gyűjtőszenvedélyéből származóan, egy több, mint 60 db-os öntöttvas kályha gyűjtemény is megtekinthető különböző gyártóhelyekről, melyek közül a legtöbbet a kaláni öntödékben készítettek, csodálatos mintázatokkal díszítve. A kályhákon nyomon követhető a korabeli fűtési technika és a fűtőanyag változás is, mivel az energia hatékonyság nem csak mai keletű követelmény. A tulajdonossal folytatott beszélgetés eredményeként megtörtént az első lépés az Arborétum Ásotthalom turisztikai látványosságaiba történő bekapcsolása érdekében és az erdészeti szakemberek meghívást kaptak egy 2015 június elejei részletes szakmai látogatásra, melyet örömmel el is fogadtunk.
Forrás: OEE Kecskeméti Helyi Csoport
Szerző: Dánffy László, Koczka Zoltán
Fotók: Dánffy László
Hírszerkesztő: Nagy László