Bedő Albert (1839–1918) kálnoki származású székely erdész-akadémikus születésének 175. évfordulójára szervezett emlékülést szombaton az árkosi Szentkereszthy-kastély Európa Tanulmányi Központjában az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) erdészeti szakosztálya és a magyar Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Erdélyi Helyi Csoportja.
Az erdélyi Háromszéken már több alkalommal tartott erdészeti konferenciát az EMT, az erdélyi mérnökgenerációkat tömörítő egyesület. A Kárpát-medence különböző területeiről érkezett szakembereket Szakács Sándor, az EMT erdészeti szakosztály elnöke, az OEE Erdélyi Helyi Csoport elnöke, Tamás Sándor a megyei tanács elnöke és Köllő Gábor, az EMT országos elnöke köszöntötte.
Bár az értekezők igencsak magas szakmai szintű előadásokkal jelentkeztek, nem volt olyan, aki ne emlékezett volna Bedő Albertre, a magyar erdőtörvény atyjára, munkásságára. Dr. Király Pál, az OEE tiszteletbeli tagja és Lomniczi Gergely, az OEE főtitkára is Bedő Albertről, az OEE meghatározó alakjáról beszélt.
Dr. Oroszi Sándor, a magyarországi Mezőgazdasági Múzeum főmuzeológusa és az OEE Erdészettörténeti Szakosztályának elnöke Bedő Albert személyét mint az erdélyi erdők kiváló ismerőjét hozta közel. Bedő Albert és az erdészeti kutatás összekapcsolódását Dr. Borovics Attila, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója mutatta be az akkori korszak legnagyobb művének tekinthető hazai erdőleírásfelvillantásával. A vendégelőadók sorát Andrésiné Ambrus Ildikó, a Bedő Albert nevét viselő Ásotthalmi Erdészeti Szakképzőiskola és Kollégium igazgatója zárta, emlékezve az iskolaalapító Bedő Albertre.
A konferencia helybeli előadójaként Kisgyörgy Zoltán Bedő Albert aránylag rövid háromszéki és erdélyi életpályájának felkutatását sürgette, biztatva erre a megyében élő fiatal erdészmérnököket. Kiemelte annak szükségességét is, hogy emlékjelet kell állítani Bedő Albert sepsikőröspataki születési helyén, amelyre ez alkalommal szolgált eddig ismeretlen adatokkal.
A konferenciát követően a jelen lévő egyesületek, a helybeliek népes serege a kálnok–kőröspataki rezesbanda zenéje mellett megkoszorúzta Bedő Albert Kálnokon álló mellszobrát. Köszöntőt mondott Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere, Lomniczi Gergely, az OEE főtitkára és Melles Előd, a Székelyföldi Magánerdő-tulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke.
Addig nem veszhet feledésbe dr. Bedő Albert emléke, amíg magyar erdészember él a földön – hangzott el az Osztrák-Magyar Monarchia egykori főerdőmesterének kálnoki szobránál. A szombaton szervezett emlékünnepségen – jellemző módon – háromszor annyian voltak Magyarországról, mint Romániából. Házigazdaként Kisgyörgy Sándor, úgy vélte Székelyföld szülötte azért ismertebb Magyarországon, mert itt évtizedekig tudatosan elhallgatták a nevét.
Mint mondta: Nem a mi hibánk, hogy jelenleg nem egy országhoz tartozunk. Annyit tehetünk, hogy próbáljuk gyerekeink elé példaképnek állítani ezt a nagy embert, akit ez a kis falu nemcsak a magyar, hanem az európai erdészetnek adott. Reméljük, folytatta a polgármester, hogy Kálnok az európai erdészszakma zarándokhelyévé növi ki magát, és négy év múlva, halálának századik évfordulóján, már az új, addig felépülő Bedő Albert emlékházban fogadhatjuk a látogatókat.
Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára szerint Bedő Albert személye megtestesíti az egyesület jelmondatát: szakértelem, erkölcs és összetartozás. Szakértelméhez nem fért kétség: tudományteremtő, iskolaalapító tevékenységével lerakta a modern erdészet alapjait. Töretlen hazafisága erkölcsi tartást ad ma is a testületnek, az összetartozást pedig saját személyes sorsa példázza.
Most figyel minket onnan, fentről és bizonyára elégedetlen. Miután megteremtette a magyar erdészeti szakszótárt, ahová jó érzékkel emelt be kifejezéseket a székely nyelvjárásból, most azt kell látnia, hogy ebben az országban az erdészeti szakképzés kizárólag román nyelven folyik – mondta dr. Melles Előd, a Székelyföldi Magánerdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke. – Ez mindenképpen ki kellene hogy mozdítson minket a „langyos komfortzónánkból”, erőt és kitartást kellene hogy merítsünk a romániai magyar erdészet szakmai újjászületéséhez – tette hozzá az elnök.
A kálnoki és kőröspataki első osztályosok nagy tapsot kiváltó előadása után a résztvevők megkoszorúzták Bedő Albert szobrát.
Majd a jelenlevők részt vettek az unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteleten, ahol Szabó Adél lelkész a Magvető példázatáról beszélt, hiszen az ünnepelt Bedő Albert is – akinek síremléke a templom előterében található – jeles székely magvető volt. A síremléknél a koszorúzás előtt Andrésiné Ambrus Ildikó mondott emlékbeszédet, Kisgyörgy Sándor polgármester pedig bemutatta az unitárius parókia telkén épülő Bedő Albert-emlékház eddigi munkálatait, kifejezve reményét, hogy széles körű összefogással avathatják fel Bedő halálának századik évfordulóján.
A 175. évfordulóra emlékező Bedő ünnepségről, az EMT és az OEE 14. alkalommal megrendezett erdélyi erdész találkozójáról hamarosan részletes képgalériát böngészhet Egyesületünk honlapján!
Forrás: erdelyma.ro, 3szek.ro
Szerző: Kisgyörgy Zoltán, Erdélyi András
Fotók: oee.hu, Kisgyörgy Zoltán, Erdélyi András
Hírszerkesztő: Nagy László