Szoboravatással és könyvbemutatóval folytatódott az Erdők Nemzetközi Napja a Pro Silva Hungariae miniszteri díjak adományozása után, a Földművelésügyi Minisztériumban, Egyesületünk másfél évszázados alapítását ünneplő idei jubileumi emlékév rendezvényeként.
A minisztérium Kossuth téri épületének árkádsorán, Wagner Károly portréjával szemben avatta fel Fazekas Sándor miniszter, Zambó Péter elnök és Bitay Márton államtitkár, kálnoki Bedő Albert egykori országos főerdőmester és államtitkár, az OEE alapító titkárának, majd tiszteletbeli elnökének mellszobrát.
Fazekas Sándor a leleplezés előtt tartott köszöntő beszédében kiemelte, hogy egy olyan nagy elődnek állítunk emléket a panteonban, aki egész életében nemzeti kincsünkért, a magyar erdőkért küzdött és munkálkodott. Wagner Károly mellett ő a második erdész, akit példaként állítunk a jelenkor és a jövő elé, mint a magyar erdőgazdálkodás egyik legkiemelkedőbb alakját. Tevékenysége annyira szerteágazó volt, hogy talán nincs is az erdőgazdálkodásnak olyan ága, amiben ne alkotott volna maradandót.
A most 150 éves jubileumát ünneplő Országos Erdészeti Egyesület létrehozásának ő volt az egyik fő előkészítője, első titkára, majd pedig alelnöke, később tiszteletbeli elnöke. Nevéhez fűződik az egyesület Alkotmány utcai székházának a felépíttetése is.
Bedő a ma is működő színvonalas Erdészeti Lapok szerkesztője volt hosszú évekig, amelybe rendszeresen publikált. Szerepe kiemelkedő volt az erdészeti kutatások megindításában.
Gondoskodott a magyar nyelvű erdészeti szaknyelv és szakirodalom megteremtéséről. Szívén viselte a magyar nyelvű erdészeti oktatás ügyét. Fontosnak tartotta az alsófokú állami erdészképzés megteremtését és az erdész szakma szakemberekkel történő ellátását.
Meghatározó szerepe volt az 1879-ben megjelenő új, korszerű, európai színvonalú, polgári erdőtörvény megalkotásában, amelyet Divald Adolffal és Wagner Károllyal együtt készített elő. Képviselőként kiállt a magyar mezőgazdaság támogatásáért és egyben sokat tett szülőföldje, Székelyföld felemelkedéséért.
Bízom abban, hogy Bedő Albert nyomdokain járva híven, gondosan és szakértelemmel vigyázzuk nemzeti kincsünket, az erdőt - fejezte be köszöntőjét a miniszter.
Zambó Péter az OEE elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy Bedő Albert szobra olyan embernek állít emléket a Földművelésügyi Minisztérium előtt, aki éppen ezen a helyen dolgozva alkotott maradandót a hazai erdőgazdálkodás intézményesítése területén. Sőt, munkájával a környék mai arculatának kialakításához is hozzájárult, hiszen a mai napig áll az Alkotmány utcában az Országos Erdészeti Egyesület egykori székháza, melynek építésében gróf Tisza Lajos egyesületi elnök mellett Bedő Albertnek nagy szerepe volt. Az ott felállított ravataláról indult utolsó útjára is, hogy szülőföldjén, a Kovászna megyei Kálnokon leljen végső nyugalomra. 98 év után tér vissza szobra a fővárosba, hogy emléket állítson nagyszerű életútjának. Külön öröm, hogy erre a visszatérésre az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150 éves jubileuma alkalmából kerül sor.
Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az ő egykori elkötelezettsége, munkája nélkül ma nem ünnepelhetnénk Magyarország egyik legrégebbi civil szervezetének másfélszázados jubileumát.
Méltó társaságba is került a szobor. A szemközti falon áll a panteon másik erdész tagjának, Wagner Károlynak a képmása. Akárcsak az életben, a tanítvány követte mesterét. Wagner és Bedő együtt teremtették meg a közjót szolgáló magyar erdőgazdálkodás alapjait. Azét a gazdálkodásét, amelyből az elmúlt évszázadban kinőhetett a hazai természetvédelem; amely a fásítási programok megvalósításával segített kiheverni a trianoni veszteségeket, és megduplázta az ország erdőterületét; amely háborúk, gazdasági fellendülések és válságok között is megőrizte közös nemzeti kincsünket, a magyar erdőterületet.
Az általuk lerakott, az Országos Erdészeti Egyesület működésében megtestesülő másfél évszázados alapra bátran lehet a jövőt is alapozni. Ez az alap időtálló, mert ez a közjó szolgálata. Ez nemcsak a múlt, ez a jövő útja!
Bedő Albert személyisége nemcsak a múltat és a jövőt kapcsolja össze, hanem a határon túli és az anyaországi szakembereket is. Ezt az összetartozást fejezi majd ki Egyesületünk jubileumi vándorgyűlése júniusban, Erdélyben.
Bedő Albert példája sarkalljon bennünket arra, hogy a mi mai munkák is jelentsen olyan stabil alapot a következő generációk számára, mint amit nagy elődeinktől, Bedő Alberttől és Wagner Károlytól örököltünk - zárta avató beszédét Egyesületünk elnöke.
A méltató megemlékezéseket követően Fazekas Sándor, Zambó Péter és Bitay Márton együttesen leplezték le Bedő Albert szobrát.
Az avatást követően Tordai Ernő Sepsiköröspatak unitárius lelkésze szentelte fel a Bedő-mellszobrot, majd az erdélyi küldöttség nevében Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Kisgyörgy Sándor Sepsiköröspatak-Kálnok polgármestere, Andrésiné dr. Ambrus Ildikó az OEE technikus alelnökével együtt helyezték el a tisztelet koszorúit. A Wagner-szobor előtt Szakács Sándor az OEE Erdélyi Helyi Csoport elnöke és Mocz András magánerdős alelnök hajtott fejet.
A szoboravató ünnepséget követően a jubileumi emlékév kiemelkedő fontosságú egyesületi kiadványaként került sor dr. Oroszi Sándor "A magyar erdőgazdálkodás képes története 1867-1918" című, páratlan szakmatörténeti értékű, eddig még nem publikált kordokumentumokat és archív felvételeket felvonultató, reprezentatív igényességgel szerkesztett és kivitelelezett albumsorozat első kötetének könyvbemutatójára.
A szerző a közreműködőknek, támogatóknak is köszönetet kifejező részletes könyvismertetése után, Andrésiné dr. Ambrus Ildikó és egyesületünk tiszteletbeli tagja, dr. Király Pál Bedő Albert éleútját és munkásságát taglaló előadásai zárták le az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett egyesületi jubileumi ünnepséget.
Kapcsolódó híranyagunk:Pro Silva Hungariae díjak adományozása a Földművelésügyi Minisztériumban
A rendezvényen készített további fényképeket az Egyesületi események képgalériában nézheti meg!
Forrás: OEE
Szerző: Nagy László
Fotók: Nagy László