"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Élet, erdő, egészség - beszélgetés Spiegel Endrével, a DALERD Zrt. vezérigazgatójával

Élet, erdő, egészség - beszélgetés Spiegel Endrével, a DALERD Zrt. vezérigazgatójával

Éppen egy évtizeddel ezelőtt volt utoljára az Alföldön - egész pontosan Debrecenben - egyesületi vándorgyűlés, így időszerű volt már, hogy ismét az alföldi erdők, erdőgazdálkodás, és az alföldi erdészek felé forduljon a szakma és ezzel együtt ma már bizonyos mértékben a nem szakmabeliek figyelme is. A végtelen rónaságok világának egyik emblematikus szeglete, a Viharsarok és annak „gyöngyszeme”, Gyula városa látja vendégül a Kárpát-medencéből összesereglő magyar erdészeket, az Országos Erdészeti Egyesület idei 149. Vándorgyűlésén. Az éves nagy találkozóhoz hagyományosan kapcsolódva ugyancsak a Gyula környéki erdőkben, Városerdőn rendezik az Év erdésze - 2018 szakmai verseny országos döntőjét is. A kiemelt jelentőségű szakmai és egyesületi programok kapcsán Spiegel Endrével, a házigazda szerepét betöltő DALERD Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

Az első pillantásra egyhangúnak tűnő alapvetően agrártájról valljuk be még a szakmán belül sem biztos, hogy elsőként az erdők jutnak eszünkbe, pedig itt fekszik az Alföld második legnagyobb kiterjedésű erdőtömbje, a Mályvádi-erdő. Milyen szerepet töltenek be ma az erdők Békés megye életében, különösen, ha a Társaság – címben is szereplő - hármas jelszavára gondolunk?

Nagy tisztelettel köszöntöm az olvasókat! Valóban a közvélemény számára először a megye mezőgazdasági arculata jut eszébe, sokan Magyarország éléskamrájaként tekintenek Békésre. Azonban, ha rápillantunk a térképre, akkor jól látható, hogy megyénk egy folyómedrekkel szeldelt, erdőtömbökkel és gyepekkel tarkított kisebb északi, és egy szántókban bővelkedő nagyobb déli részre tagolható.

A megyénk északi részén élő emberek mindennapi életében ezért hagyományosan jelen volt és van az erdő, míg megyénk főként szántókkal borított részén élők életében kevésbé. Itt egy házhely nagyságú facsoportot is erdőnek tekintenek és nem kisebb szeretettel említik a település mellett elterülő „rengeteget” mint hazánk nagyobb erdővidékeinek lakói. Nekünk, itt élő erdészeknek a meglévő erdőállományaink megőrzése mellett az erdőterületünk bővítése talán az egyik legfontosabb feladatunk.

Erdeink a mai kor elvárásának megfelelő kezelés mellett ugyanazokat az értékeket nyújtják az itt élőknek és az ide látogatóknak, mint bárhol máshol az országban. Amellett, hogy munkalehetőséget adnak a vidéki lakosság számára, egyre nagyobb mértékben nyújtanak teret az erdei sporttevékenységnek, kirándulásoknak, kikapcsolódásnak, ezzel is szolgálva az itt élő embereket.

A békési, csongrádi erdészek által kezelt erdőterületek nagyon változatos adottságúak, a Körösök völgyében fekvő jó termőhelyű tölgyesektől, a homokhátakon álló felnyíló erdőkig. Nem könnyíti meg a gazdálkodást a mozaikosság sem. Milyen szakmai kihívásoknak kell ma a gyakorlatban megfelelnetek, akár az erdőművelés, akár a fahasználat terén?

28.632 ha erdőterületünk gazdasági értékét tekintve elmarad az országos átlagtól. Széttagoltságunkra jellemző, hogy két megyében 83 községhatárban gazdálkodunk.

Számtalan ok nehezíti a gazdálkodásunkat és ebben talán a legkisebb probléma a mozaikosságunk. Ez utóbbi rendkívül szoros logisztikát igényel, főleg a fakitermelések vonatkozásában.

Talán a termőhelyi és időjárási szélsőségektől eltekintve a jogszabályokból adódó korlátozások okozzák a legnagyobb szakmai kihívást számunkra. Területünkből 6.311 ha védett és 14.095 ha NATURA 2000 terület. A természetvédelmi elvárásoknak megfelelő kezelés a területünkön található nemzeti park igazgatóságokkal kialakított jó viszonynak köszönhetően országosan is példaértékű.

Viszont az időjárási kitettségünkből fakadó aszály- és tűzkárok, a hullámtéri árvízi elöntésekből fakadó árvízkárok ismétlődő káreseményei 4-5 évente tulajdonképpen gazdaságilag a startvonalra húznak vissza bennünket.

A vezérigazgatói interjú teljes terjedelmében az Erdészeti Lapok júniusi lapszámában olvasható!

Forrás: Erdészeti Lapok/OEE

Szerző: Nagy László