Kaán Károly születésének 150. évfordulója és az első hazai természetvédelmi terület, a Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának 78. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület.
A résztvevőket a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Szalacsi Árpád azt mondta: a Debreceni Nagyerdő meghatározó fontosságú a megyeszékhely minden lakója számára. A város tüdeje, kikapcsolódás, pihenés, sportolás helyszíne. 1939. október 10-e jelentős dátum a Nagyerdő életében. Akkor a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be a Nagyerdő egy 31 hektáros részét. Kaán Károlyról szólva pedig úgy fogalmazott: a magyar erdőgazdálkodás meghatározó alakja volt. Az elsők között ismerte fel az erdők közjóléti, turisztikai és egészségvédelmi hasznát. Munkássága, gondolkodásmódja példaként szolgálhat minden ma élő erdész számára.
Dr. Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy a gondos kezek munkájának hatására kiváló állapotban van a Debreceni Nagyerdő. Kijelentette: példaértékű az önkormányzat és a NYÍRERDŐ Zrt. közötti együttműködés. A társaság az állampolgárok széles körét érintő jóléti fejlesztéseket valósított meg. Ilyen a Halápi Turistaház, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola, illetve a Békás-tavi játszótérhez adott támogatás. Az erdőgazdaság nem egy bezárkózott állami cég, amely öncélú fejlesztéseket végez, hanem olyan fejlesztésekben gondolkodik, amelyek az állampolgárok tömegeit szólítják meg.
Kaán Károly életműve korszakos jelentőségű az erdészet és az Országos Erdészeti Egyesület történetében – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Zambó Péter azt mondta: kevesen voltak képesek egy ágazat annyi részterületén maradandót alkotni, mint Kaán Károly. A legfontosabb teljesítménye a komplex erdőgazdálkodás eszmerendszerének megalkotása volt. Az általa feltárt természeti és társadalmi összefüggések alapján új szakterületek jöttek létre, ezek már részei a mindennapi életünknek. Olyan, napjainkban megkerülhetetlen fogalmak gyökereznek bennük, mint a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a táj- és vidékfejlesztés, az erdők ökoszisztéma szolgáltatásai. Az erdészet problémakörét kiterjesztően értelmezve jutott el a természetvédelemig – jelentette ki Zambó Péter.
Dr. Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója úgy fogalmazott: a NYÍRERDŐ Zrt. és az igazgatóság kapcsolata az elmúlt években nagyon sokat fejlődött, egyre sikeresebb az együttműködés. Ahogy Kaán Károly személyében jól megfért egymással az erdészeti és a természetvédelmi elkötelezettség, mi, akik itt vagyunk, ugyanerre törekszünk. Igyekszünk összehangolni az erdészeti és természetvédelmi teendőinket, szem előtt tartva egymás érdekeit, nem megfeledkezve a közös célról, ami nem lehet kevesebb, mint az, hogy utódaink egészséges környezetben, a Debreceni Nagyerdőhöz hasonló, gondozott parkerdőkben, gazdag természeti értékek között élhessenek.
A kettős évforduló tiszteletére emlékoszlopot avattak az ünnepségen, Vass Tamás erdőmérnök alkotását. Az emlékoszlop fája az Debreceni Nagyerdőben élt és halt el. A törzs már a védetté nyilvánítás idején létezett, és akkor is tisztes dimenziójú törzs volt.
Az ünnepségen adták át a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola által meghirdetett „Nyári élményeim a Nagyerdőn!” című rajzpályázat díjait is.
További fényképeket az Egyesületi események képgalériában nézhet meg!
Forrás: NYÍRERDŐ Zrt.
Fotók: Nagy László/Erdészeti Lapok
Hírszerkesztő: Nagy László