"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Erdészeti útfelújítások a Kőszegi-hegységben

Erdészeti útfelújítások a Kőszegi-hegységben
 
 

Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőfeltárási Szakosztálya 2016. október 20-21-én a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és az OEE Szombathelyi Helyi Csoportja szervezésében szakosztályülést tartott. A rendezvény kiemelt témája a Kőszegi-hegységben megvalósult erdészeti útfelújítások volt.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. Központjába 25 szakember érkezett az ország egész területéről, akik a két nap alatt előadásokon és terepi bemutatón ismerhették meg az erdőgazdálkodási és erdőfeltárási szemléletet a Kőszegi-hegység magyar és osztrák oldalán. A szakosztály tagjait Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója köszöntötte szívélyesen. Ezt követően Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató – a Helyi Csoport elnökeként is -  üdvözölte a résztvevőket, majd előadásban mutatta be a Társaság gazdálkodását, részletezve az erdészeti feltáró utak rendszerét és a feltártsági adatokat is. Megemlítette, hogy legutóbb 2000-ben járt Vas megyében az Erdőfeltárási Szakosztály tanulmányúton. A megjelenteket köszöntötte Kálmán Miklós a Szakosztály elnöke is. 

Az előadást követően, egy gyors ebéd elfogyasztása után a határ túloldalán (Ausztriában) található Herceg Esterházy Magánalapítvány Lékai (Lockenhaus) Erdőgazdaságához látogattak a résztvevők. A terepi program keretében a természetközeli erdőgazdálkodási módszereket, valamint a magánerdészet erdőfeltárási tevékenységét Dipl. Ing. Martin Pollak az erdészet vezetője mutatta be. Gazdálkodási területükön kb. fele-fele arányban található a lomb és a fenyő állományok.  A hazai gyakorlathoz hasonlóan osztrák kollégáink is törekednek az egykorú tölgy és bükk főfafajú erdők többkorú erdőkké történő átalakítására. A házigazda elmondta, hogy hatására az erdők nagyobb ellenálló képessége mellett jelentős ráfordításcsökkenést is várnak, az erdőművelési költségek elmaradása miatt. A kedvező terep- és talajviszonyoknak köszönhetően az erdészeti útépítés viszonylag egyszerű és költségkímélő. Az 5500 ha gazdálkodási területen 257,5 km tehergépkocsi közlekedésre alkalmas erdészeti út található, ami kimagasló, 45 fm/ha feltártságot jelent. Ezen kimagasló feltártsághoz nagymértékben hozzájárul az a szerencsés helyzet, hogy az erdőgazdaságnak saját kőbányája van. 

A Lékai Erdőgazdaság gépparkjával nem csak saját erdészeti útjait, hanem mintegy 1250 km hosszúságban az egykori Esterházy birtokhoz tartozó gépkocsi közlekedésre alkalmas erdészeti utat szolgáltató vállalkozásként tartja karban. A szakmai programot követően a Lékai Szent Miklós plébániatemplomot, majd a Lékai várat tekintették meg a résztvevők. A Léka főterén álló kora barokk Szent Miklós plébániatemplomot belső terének gazdag díszítése, valamint számos magyar vonatkozású emléke miatt érdemes felkeresni. A templom alatt húzódó Nádasdy-kriptában a Nádasdy család síremlékei és az oltáron a Fekete Madonna ruhába öltöztetett faszobra találhatóak meg. A Léka várat valószínűleg a 13. század elején építették. A Kőszegiek, a Kanizsaiak majd a Nádasdyak birtokolták. 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg, aki a fellegvárban gyógyintézetet, az elővárban pedig panziót alakított ki. 1980-óta a Prof. Paul Anton Keller-Alapítvány tulajdonában működik. Az alapítvány vagyonából az épületeket fokozatosan renoválták, történeti múzeumot, koncerttermet, vendéglőt, szállodát alakítottak ki benne. A hosszú napot egy vacsora mellett baráti beszélgetés zárta. 

Másnap a Kőszegi-hegység magyar oldalának megismerésével töltötték a napot a szakosztály tagjai. Első programként Kőszeg városát ismerhették meg a résztvevők. A város történelmének leghíresebb momentuma, mikor 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzását hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett.

A kőszegi városnézést követően a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskolában előadások hangzottak el az erdészeti feltáró utak felújításával kapcsolatban. Elsőként Dr. Péterfalvi József „A Kőszeg hegységi erdészeti feltáró utak felmérési és felújítási módszereinek bemutatása” címmel tartotta meg előadását, majd kollégája Primusz Péter beszámolt az aszfaltos utak állapotfelvételének legújabb technológiájáról. Zombori László a COLAS Zrt. építésvezetője ismertette a hideg-remix eljárást és a hozzá tartozó géplánc bemutatását. A téma az útépítés területén napról-napra nagyobb jelentőséggel bír, hiszen az újrahasznosítás a gazdasági hasznok mellett számottevő környezeti előnyökkel is jár. Utolsó előadóként Gergye András a Szombathelyi Erdészeti Zrt. építési- és műszaki ellátási csoportvezetője tartotta meg prezentációját „A Kőszeg hegységi erdészeti feltáró utak 2009. és 2015. között megvalósult felújításának bemutatása a beruházó részéről” címmel. A Kőszegi erdészeti utak közül kiemelkedő fontosságú két út (a Velem-Hörmanforrási és a Cák-Velemi) felújítását a COLAS Zrt. végezte. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a fent említett időszakban hideg-remix technológiával 12 km hosszban újította fel a hegységben található közjóléti szerepet is betöltő erdészeti útjait, közel 480 MFt saját forrás felhasználással. 

A nem csillapodó eső miatt a felújított utak terepi bejárása sajnos elmaradt, de így is tartalmas napot zártak a szakosztályülést megtisztelő kollégák. A rendezvény egy ebéddel egybekötött baráti beszélgetéssel zárult a Stájer-házi Erdészeti Iskolánál, ahol Kálmán Miklós, az Erdőfeltárási Szakosztály elnöke köszönte meg a házigazdáknak a kiváló programot és szervezést.

Forrás: szherdeszet.hu

Szerző: Markó András

Fotók: Markó András

Hírszerkesztő: Túri János