Az Erdészettörténeti Szakosztály legutóbbi ülését 2014. január 30-án Sopronban szervezte meg. Örömteli körülmény, hogy szakosztályülésünket stílszerűen az Egyetem még Selmecbányáról származó műemlék könyvtárának környezetében, a soproni helyi csoport népes érdeklődő tagjainak társaságában tartottuk meg. Szakosztály ülésünk keretében a közelmúltban megjelent erdészettörténeti vonatkozású kiadványok bemutatására került sor.
Először Dr. Oroszi Sándor „Az erdőgazdálkodás története Erdélyben” című 282 oldalas összefoglaló jellegű könyvét mutatta be, mely az Erdészettörténeti Közlemények újabb sorozatának 88. köteteként jelent meg. Dr. Oroszi Sándor már 20 éve foglalkozik Erdély erdészettörténetének levéltári dokumentumokon alapuló kutatásával. Ennek a fáradhatatlanul végzett grandiózus vállalkozásnak eredményeképpen ez a kötet a tizennegyedik egyben záró kötet, mely az Erdészettörténeti Közlemények keretében, magyar nyelven, teljes körűen mutatja be az erdélyi erdőgazdálkodás 1920-ig terjedő történetét. Ezt a hatalmas teljesítményt látva az a kívánság fogalmazódik meg az emberben, hogy bárcsak a többi mai határokon belül és kívül eső Kárpát-medencei tájegység erdészettörténetének feldolgozása is megszületne egyszer.
A továbbiakban Dr. Bartha Dénes H. D. Wilckens: Erdészettan I-II. című könyvét ismertette. Mint ismeretes Heinrich David Wilckens (1763-1832) az erdészeti felsőoktatás első tanára volt Selmecbányán. Német nyelven tartott előadásait 1814-1815-ben Nedeczei Nedeczky Ferenc korabeli erdészhallgató jegyezte le példamutató szorgalommal és külalakkal. A német nyelvű jegyzeteket 1973-1975 között Zakar János fordította magyar nyelvre, majd tudománytörténeti értékeléssel kiegészítve Dr. Bartha Dénes 2014-ben adta közre. A könyvből egyértelműen kitűnik, hogy a selmecbányai erdészeti oktatás színvonala messzemenően megfelelt a korabeli nyugat-európai felsőfokú tanintézetek színvonalának. Meg kell jegyezni, hogy H. D. Wilckens előadásait a korabeli jegyzetelő öt kötetben jegyezte le. Most Bartha professzor csak a növénytani vonatkozású köteteket adta közre. Reméljük, hogy példáján felbuzdulva a további kötetek tudománytörténeti értékeléssel kibővített kiadása is megjelenhet egyszer a közeljövőben.
A következő napirendi pontként Schweighardt Ottó ismertette az általa szerkesztett „Megemlékezés a MEVME-ről” című kötetet. A Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete a MEVME évtizedeken keresztül szinte a teljes feledés homályába merült. Schweighardt Ottó, Inokai Balázs és mások által végzett lelkes erdészettörténeti kutatás emelte vissza ezt a régi egyesületet a szakmai köztudatba. A Tatabányán rendezett 2013. évi erdészeti vándorgyűlés résztvevői már megtekinthettek egy színvonalas kiállítást a MEVME tevékenységéről megmaradt tárgyi emlékekről. Szakosztályunk keretében is elhangzott egy előadás az egyesület történetéről, a most megjelent reprezentatív kötet pedig végleg méltó emléket állít a MEVME-nek. Az 1926-tól a II. világháborúig működött egyesület szellemiségét legjobban kifejezi a gyönyörű, zászlójukra hímzett jelmondatuk: „Istenfélelem, szeretet, munka, erre tanít bennünket az erdő örök bölcselete”.
Végül Köveskúti György szakosztály tagtársunk ismertette a „Hagyásfák üzenete” című kötetet, mely az 1954-ben végzett erdőmérnökök életútját tekinti át. A könyv korábbi megjelenése idején nem kapott elég figyelmet, ezért most utólag került sor egy figyelemfelkeltő ismertetésre. Az 1954-ben végzett évfolyam a legnehezebb időkben látogatta az akkori főiskolát. Akkoriban dúlt legélesebben az „osztályharc”, ez volt a diákhagyományok üldözésének időszaka. Így történhetett – a könyv alcímére utalva – hogy az 1954-ben végzett erdész évfolyam kék valéta szalaggal valétált. A gyakorlati életbe való kilépésük után rövidesen megkezdődött a magyar erdészet aranykorának nevezett felívelő időszak, mely az akkori fiatal erdőmérnökök alkotó kedvének bőséges teret biztosított. Említésre méltó az a baráti kollegialitás, erdész összetartás, melyet az évfolyam tagjai, még jóval az aranydiploma megszerzése után is ápolnak.
További képeket az Egyesület események képgalériában érhet el a szövegkapcsolóra kattintva
Forrás: OEE Erdészettörténeti Szakosztály
Szerző: Béni Kornél
Hírszerkesztő: Nagy László