"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Pannónia Napok - Nemzetközi Erdésztalálkozó zajlott Szlovéniában

Pannónia Napok -  Nemzetközi Erdésztalálkozó zajlott Szlovéniában

Több mint négy évtizedes múltra tekint vissza a három szomszédos ország (Magyarország, Szlovénia, Ausztria) határmenti erdészeti egyesületi csoportjainak szakmai tapasztalatcseréje. Az idei találkozó házigazdája Szlovénia volt, amelyen részt vettek a Burgenlandi Erdészeti Egyesület, Magyarországról a Vas megyei (OEE Szombathelyi Helyi Csoport) és a Zala megyei (OEE Nagykanizsai Helyi Csoport) képviselői, míg a rendező szlovéneket a Muraszombati- és Maribori Erdészeti Egyesület vezetői, tagjai képviselték.

A vendégeket Daniel Zorko, a Muraszombati Erdészeti Egyesület elnöke, valamint Josef Mrakics a Maribori Erdészeti Egyesület elnöke köszöntötte. A magyar résztvevőket Vlado Bratkovics, a muraszombati erdészet vezetője, - a magyar erdészek régi barátja, vándorgyűléseink rendszeres résztvevője - segítette a két nap során.

A találkozó, valamint az esti szálláshely Muraszombat és Maribor között, Cerkvenjak községben, a Firbas család parasztgazdaságának vendégházában volt. A rövid bemutatkozás, majd a házigazda termékeiből készült gyors tízórai elfogyasztása után indultunk a betervezett programokra.

Először Negovában a kívülről szépen felújított kastélyt tekintettük meg, amely a XIII. században épült és parkjában korhű jelmezekben fogadta csoportunkat a főerdész, majd a gróf és a grófné. A kastély a XVI. századtól az osztrák Trautmannsdorf grófi család tulajdonában volt.

Az épület egyik termében Sztanko Rojko erdőmérnök, erdészetvezető vetítőképes előadásában mutatta be a térség erdőgazdálkodásának múltját és az általuk irányított negovai erdészet munkáját. Szlovéniában az állami erdők kezelését a 90-es évek közepén az állam koncesszióba adta 15 évre magántulajdonban lévő erdészeti társaságoknak, koncessziós díj fejében. Ez a 15 éves időszak 2016-ban jár le. A kezelőknek évente el kell számolniuk bevételeikről, költségeikről és az ez alapján fizetendő díjról a szlovén földalappal. A helyi erdészet is ilyen konstrukciókban működik.

Ezt követően helyi idegenvezetővel megtekintettük az első ütemként uniós forrás bevonásával 6 millió EUR-ból felújított kastély külső épületeit.

A kastély megtekintése után a Negova-i birtok 03018 d jelű erdőrészletét tanulmányozhattuk. A 3,5 ha területen a bükk a főfafaj, mely mellett elegyként megjelenik az erdeifenyő, a kőris és a hegyi juhar. Jelenleg a hektárankénti fakészlet 630 m3. A szlovén erdész kollegák itt mutatták be néhai Branko Zurmann erdész szolgálati naplójának a helyhez és a térség erdőgazdálkodásához kötődő dokumentumait. Az erdész a II. világháború utáni időszakban ezen a területen irányította az erdőgazdálkodást, részletes leírásokat hagyva a kor gazdálkodásáról, szakmai viszonyairól az utókor számára. Az erdőrészlet a város szélén a Szőlő-hegy mellett helyezkedik el, így - a fejlett bükk újulat ellenére - „örök erdőként” meghagyják a faállományt.

A rövid ebédszünetet követően megtekintettünk egy jól működő családi parasztgazdaságot. A gazdaság 30 ha szántó, 10 ha erdő, 0,5 ha szőlő és 15 ha bérelt mezőgazdasági területen dolgozik. A programhoz csatlakozott Michael Strak úr, volt termelőszövetkezeti elnök, aki az első Pannonia találkozó szervezője is volt. A gazdaságban tájékoztatót hallottunk az Uniós támogatások szlovéniai és muravidéki felhasználásáról, ezen belül az erdőgazdálkodás gépesítésének fejlesztéséről.

Szlovéniában a 2007-2013-ig tartó Uniós ciklusban, 16,5 millió EUR támogatásból 50 % önrész biztosítása mellett, 8 db harwester, 92 db kiszállító szerelvény (traktor, markoló, pótkocsi), 300 db traktor, 140 db csörlő, 3 db kötélpálya, és 170 db motorfűrész került fejlesztésként beszerzésre. A Muravidéken (az ország erdeinek 6 %-a található itt) 1,7 millió EUR támogatásból 14 db traktort, 7 db kihordó szerelvényt, 8 db motorfűrészt vásároltak.

A tapasztalatcsere következő helyszíne a Negovai kastélydomb tövében elterülő tó volt. Az erdészet vezetőjétől megtudhattuk, hogy több ilyen kis víztározót létesítettek az ősidőkben, melyből támadás esetén a vizet kiengedve védték a várat a támadásoktól. Ezen a helyszínen kaptunk tájékoztatót a Muravidéken 2007 óta jelenlévő és egyre jobban terjedő kőrispusztulásról (Chalara fraxinea).

A 2013-as évben közel 1000m3 beteg kőrisfát kellett kitermelniük. A védekezéssel kapcsolatos erdészeti kutatás több irányba indult el, míg végül, arra jutottak, hogy a kőris csemeték 4 – 5 órán keresztül 36 – 38 oC hőmérsékletű vízbe mártásával, megelőzhető a gomba károsítása. Melegben ugyanis a gombafertőzés nem terjed. Tapasztalataik alapján nagy koncentrációban a vegyszeres kezelés eredményre vezethet ugyan, azonban a környezetet is jelentősen terheli. Bíztató eredményt értek el antagonista gombafaj kitenyésztésével is.

A szakmai programok után vacsorával egybekötött pincebemutatón és borkóstoláson vettünk részt az osztrák határ mellett a Radgonske gorice-i Gmbh pincészetében, megismerve a pezsgőkészítés fortélyait.

Másnap Radenci város főterének 9 ha-on elterülő parkjába látogattunk el. (A városban palackozzák a város nevét viselő, híres ásványvizet.) A parkot a XIX. század második felében létesítették, abban az időben Szlovénia legszebb 19 parkja között volt. 2008-2009-ben komoly szélvihar kár érte a parkot. A viharkárokról és a helyreállítási munkákról Richterics Jonas polgármester és Zdenko Bukovetz kerületvezető erdész tájékoztatta a csapatunkat. 2008. július 13-án a mintegy 140 éves fákból (nagyrészt lucfenyő) álló parkban, széldöntés következtében 330 db fa (mintegy 660 m3) fordult ki gyökerestül, amelyet 2009. június 16-án 200 fa kidőlése követett, 250 m3 mennyiségben. A tuskók kiszedése, elszállítása után a tereprendezést követően 2012. tavaszán került sor a park újraültetésére. A korábbi „egyfafajos” sötét park után 19 fafajból, cserjefajból létesítettek egy úgynevezett világos, szellős parkot. A városi park rekonstrukciós munkái a helyi erdészek irányították. Az ültetési anyagot támogatók (cégek, magánszemélyek) vásárolták meg.

A programot követően a Mura folyón vízi túrán vettünk részt, házigadáink vezetésével. Induláskor kicsit tartottunk a sebesen érkező víztől, azonban néhány métert haladva a már szélesebb mederben - néhány bátorító korty gyógycsepp bevétele után - egész jámbornak hatott a folyó. A leereszkedés során láthattunk drótköteles kompot, folyó mellé telepített malmot - melyet úszó lapátkerék működtetett - valamint tanulmányozhattuk a szabályozott folyó partjának erdészeti- és mezőgazdasági kultúráját. Az Izakovci szigeten kiszállva egy muzeális, de még ma is működő úszó vízimalmot, valamint a hozzá tartozó múzeumot tekintettük meg.

A találkozót tájjellegű ebéddel zártuk. Az itt elhangzott értékelő beszédek az elismerés hangján szóltak a szlovéniai Muravidéken folyó erdészeti munkáról, valamint érezhetően tovább erősödött a szakmai barátság a három nemzet erdészei között.

A következő év házigazdájaként a Zalaerdő Zrt. és az OEE Nagykanizsai Helyi Csoportjának képviseletben Páll Tamás élt a megtisztelő meghívással. Valamennyi szlovén kollegánknak köszönjük a baráti fogadtatást, az élménydús találkozó megszervezését, külön Zorko Daniel muraszombati egyesületi elnöknek és Vlado Bratkovics muraszombati erdészetvezetőnek, aki barátként kalauzolta a magyar erdészeket a két nap során.

További képek a szakmai tapasztalatcseréről és találkozóról az Egyesület események képgalériánkban érhető el.

Forrás: OEE Szombathelyi HCs

Szerző: Kutas Lajos, Bakó Csaba

Fotók: Bakó Csaba

Hírszerkesztő: Nagy László