Szerző és fotók:Horváth Péter Brúnó

Személyre szabott régészeti vezetésen vehettünk részt 2012. május 30-án a Nyugat-Mecsek "tetején", a Jakab-hegyen. Gáti Csilla, Bertók Gábor, Kárpáti Gábor a Baranya Megyei Múzeumok igazgatóságának régészei illetve Szajcsán Éva a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa közreműködésével ismerkedtünk a Jakab-hegy múltjával.

Megtudtuk, hogy ez a múlt igen kiemelkedő volt, hiszen a földvárral védelmezett egykori település hajdanán a Dél-Dunántúl - a Balatontól a Száváig terjedő terület - központjának számított. Pécs XIX. századi városfallal védelmezett területével azonos területű, ez az európai összehasonlításban is jelentős méretű földvár. Közvetlen közelében több, mint háromszáz halomsír található, amelynek csak töredékét tárták eddig fel. A közelmúltban egy légi lézerszkenneres felmérést (LIDAR) végeztek, amely nagyban segíti a halomsírmező további kutatását.

A földvár belsejében található Pálos kolostor rom régészeti feltárása során kiderült, hogy elődje egy Szent István korából származó román stílusú templom volt. A szerzetesrend által üzemeltette kolostor és közel 3 hektáros, kisebb halastavakat is tartalmazó kolostorkert a török hódoltság alatt néptelenedett el először. A víz jelenléte a 592 m magas hegyen, az a különleges természeti adottság, amely az ősidők óta lehetővé tette a tartós megtelepedést, illetve a több oldalról védelmet biztosító meredek hegyoldal a másik tényező, amelyek a terület védelmét biztosította.

Az egész délután tartó programon végigjártuk a halomsírmezőt, a földvár jelentősebb kapuit, a fellegvárat, illetve a kolostor megmaradt falai által kerített helységeit.

További képeket a Fotóalbumokban a szövegkapcsolóra kattintva nézhet meg.