A Győri Erdőgazdasági Helyi Csoport tagjaiként viszontlátogatásra érkeztünk Sopronba a tavaly őszi közös rábaközi cseri programunk folytatásaként. Verőfényes, szeles tavaszi napon találkozott 33 fős csapatunk a Károly-kilátó parkolójában vendéglátóinkkal dr. Kárpáti László HCS elnökkel, Köveskúti Zoltán HCS titkárral, a soproni HCS tagjaival, valamint a programnak helyt adó Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. munkatársaival, élükön dr. Jámbor László vezérigazgató úrral.
Az egész napos programot a Rongyos Gárda emlékműnél kezdtük, ahol dr. Kárpáti László ismertette a történelmi körülményeket, az ágfalvi csata jelentőségét , amely az 1921. december 14-i népszavazáshoz vezetett, és Sopron és a környező települések hovatartozásáról döntött. Elhelyeztük a kegyelet babérkoszorúját, néma vigyázzállásban emlékeztünk a csata áldozataira Machatsek Gyula erdőmérnök hallgatóra, Szechányi Elemér bányamérnök hallgatóra valamint Pehm Ferenc pénzügyi tisztviselőre. Szakmai rendezvényünkre és a trianoni tragédiára tekintettel elénekeltük az Erdész-himnuszt és a Székely-himnuszt.
Gyalogosan folytattuk utunkat a Károly-magaslat felé, útközbeni megálláskor Csapó József erdészetvezető adott tájékoztatást a Várisi átalakító tömbről. A 390 ha-os tömb a Soproni-hegység turisták által legkedveltebb, leglátogatottabb részeit érinti. A tömb erdőállományainak 2/3-a kezelhető az átalakító üzemmódban javasolt módszerekkel, amelyek minőségi csoportos gyérítést, fokozatos felújítóvágást és szálalóvágást foglalnak magukban.
Sétánk következő állomásán Hédl András Bedő-díjas erdész szobránál Köveskuti Zoltán erdőgondnok ismertette az erdőgazdaság rövid történetét, a szakembergárda szerepét az erdőgazdálkodásban, tanulmányi, kutatási és közjóléti feladatokban.
A Károly – kilátó mellett Bánáti László erdészetvezető-helyettes ismertette az erdőgazdaság közjóléti és parkerdei tevékenységét. A Soproni hegyvidék látogatottság szempontjából a Budapest körüli agglomerációt követően a második helyen áll, ennek megfelelően a szolgáltatásokban is igyekszik megfelelni az erdőgazdaság a kiemelt szerepnek. Kilátók, tanösvények, emlékhelyek sokasága de kivilágított erdei sétány és tornapálya is szolgálja a természetben pihenni vágyókat.
A Károly-magaslaton - mely nevét a rajta álló kilátóval együtt Romwalter Károly városszépítőről kapta, aki az első fa-kilátót emeltette itt - a 21 m magas kilátó tetejéről a mostani tiszta időben csodás kilátás tárult a városra és a Fertő mentére, valamint az Alpok-aljára. Az épületben állandó kiállítások mutatják be Kitaibel Pál, Gombocz Endre, Kárpáti Zoltán, Roth Gyula, Csapody István és Winkler Oszkár munkásságát. A kilátó melletti padokon meleg pogácsát és frissítőt fogyaszthattunk vendéglátóink jóvóltából.
Visszaérve a parkolóba járművekre szálltunk és az Ultrai-feltáró úton Brennbergbánya felé haladtunk. Az erdőgazdaság szakemberei útközbeni megállásokkal az erdőfelújítások helyzetét, problémáit ismertették. Brennbergbányán a templomban folytattuk programunkat, dr. Kárpáti László ismertette a település és a templom történetét. A szénbányászat révén kezdett fejlődni a hegyi falucska, a XVIII. századtól az 1950-es évekig folyt itt a bányászat, sok ezer embernek adva megélhetést ezen időszak alatt.
A falu nevezetességei között egy barlangot is megtekinthettünk, mely csak engedéllyel látogatható a benne lakó kis patkósorrú denevér populáció védelme érdekében. A denevérek jelenleg is benn tartózkodtak, látogatásunkkor próbáltuk megkímélni a nyugalmukat. A barlangot és történelmi hátterét Udvardi Ferenc, a Fertő-Hanság Nemzeti Park tájvédelmi körzet vezetője ismertette. A barlang történetéhez tartozik, hogy az 1944-45-ös vészkorszakban a szovjetek elől menekülő Szálasinak és menyasszonyának rendeztek be itt búvóhelyet. A barlang védetté nyilvánítása előttig a nyilasok késői követői tartottak itt összejöveteleket. A lezárás óta békében és nyugalomban uralják a denevérek a barlangot, még a falfirkák sem zavarják őket a sötétben.
Ismét járművekre szálltunk és útközbeni megállással bükkösök természetes felújításáról kaptunk tájékoztatást Csapó József erdészetvezetőtől. Átsétáltunk a határon Récénybe (Ritzing), ahol a légaknát és a környezetében kialakított privát bányászati gyűjteményt tekintettük meg. A Szent István akna helyén - betemették az aknát- állított emlékműnél dr. Kárpáti László adott tájékoztatást. A bányász-himnusz eléneklésével a brennbergi bányászat és a bányaszerencsétlenségek áldozatai emlékének adóztunk. A rövid megemlékezést kiadós szabadtéri ebéd követte forró kolbásszal és hideg frissítőkkel. Eközben jóízű beszélgetés, anekdotázás folyt az ifjabb és szebb korú résztvevők között.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vízgazdálkodási Intézetének intercepciós kísérleteit Vig Péter és Gribovszki Zoltán mutatta be az érdeklődő közönségnek a Hidegvíz-völgyben.
A kiadós és sokrétű terepi program után jólesett a meleg pörkölt a Roth Gyula SZKI kollégiumának ebédlőjében. A vacsorát követően a vendég győriek részéről megköszöntük vendéglátóinknak az értékes programot, jó szervezést és szíveslátást amelyben részünk volt, majd kötetlen baráti beszélgetés következett. Szép élményekkel gazdagodva, rég látott kollégákkal, oktatókkal, barátokkal folytatott beszélgetés örömével térhettünk haza.
További képeket az Egyesületi események képgalériában nézhet meg, a szövegkapcsolóra kattintva.
Forrás: OEE Győri Erdőgazdasági Helyi Csoport
Szerző: Kóródi Sándor
Fotók: OEE Győri Erdőgazdasági Helyi Csoport
Hírszerkesztő: Nagy László