"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Szent Borbála-napi ünnepi szentmise a Sziklatemplomban

Szent Borbála-napi ünnepi szentmise a Sziklatemplomban

2016.12.04-én délután 17°° órakor került sor a pálos atyáknál Budán a Sziklatemplomban a templom rendszerváltozást követő helyreállítása óta immár 25. alaklommal (az első ilyen ünnepélyes liturgikus ünneplésre 1992. december 04-én került sor) ünnepélyes főpapi szentmise keretében Szent Borbála a bányászok védőszentje - a tizennégy segítőszent egyike - emléknapjának megünneplésére. Az ünnepi szentmisét megelőzően a templomot teljesen megtöltő ünneplő közösség jelenlétében került sor Petrás Mária csángó énekmondó, keramikusművész szent Borbála alakját ábrázoló - az OMBKE tagjainak anyagi hozzájárulásával készült - szobrának a szentelésére.

Ezt követően a kerek évfordulóra is tekintettel az OMBKE részéről Martényi Árpád bányamérnök mondott köszöntőt, melyben kitért arra, hogy ennek a liturgikus térnek a bányászok szempontjából is kiemelt jelentősége van, hiszen olyan a liturgia helyszíne is, úgy került kialakításra, mint ahogyan egy bányabelső, formailag is egységben áll a bánya világával.

Az ünnep Dr. Fabiny Tamás az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökének igehirdetésével folytatódott, melyben püspök úr hangsúlyos szerepet szánt az advent helyes megélésének, lelkünknek az Úrjövethez méltó felkészítéséhez Malakiás próféta könyvéből vett verssel vezette be elmélkedését: „De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja!”. Reményét fejezte ki a keresztények egysége mielőbbi megvalósulásának is, amihez elengedhetetlenek a mai alkalommal megült és más hasonló ünnepek is, ezek ugyanis rendkívül fontos találkozási pontjaink!

Ezt követően a szentmisét a házigazda pálos atyák részéről P. Győrfi Béla Szabolcs pálos rendi szerzetes és Bíró László tábori püspök Magyarország Katonai Ordináriusa, a szentmise főcelebránsa közösen mutatták be.

Bíró püspök úr homíliájában tovább szőtte Szent Borbála személye kapcsán a Fabiny püspök úr által ébresztett, az őskeresztény egyházhoz kötődő a szent legendája köré szőtt gondolatokat. A szent történetéből a Legenda Aureából idézett történet szerint Borbála (neve a Barbarus azaz pogány nőnemű alakjának, Barbarának a magyar megfelelője) Órigenésztől kapott tanítás alapján lett hívő kereszténnyé. Amikor édesapja toronyba záratta, a helyiség két ablaka mellé egy harmadikat is vágatott így is kifejezve a Szentháromságba vetett keresztény hitét. Nikomédiában (ma a törökországi Izmit) a provincia praefectusa, Martinianus elé vitték, aki a keresztény leányt kegyetlenül megkínoztatta, de Borbála hű maradt a hitéhez. Végül lefejezésre ítélték. Pogány apja kivette a hóhér kezéből a pallost és maga hajtotta végre az ítéletet. Büntetésül, amikor hazafelé tartott, villám sújtotta halálra, és ,,elemésztette" a testét.

Így Borbálát a ,,hirtelen és készületlen halál'' elleni oltalmazónak tekintik, a váratlan veszélyben, sújtólég veszélyében dolgozó bányászoknak is ezért lett a védőszentje.

Az igehirdetéseikben a püspök urak a vértanú szűz alakja és tisztelete kapcsán egyaránt idézték Ferenc Pápát a vértanúságban megjelenő ökumenéről, hiszen a kereszténység történelme során a kezdetektől fogva és napjainkban is sokakat üldöztek, öltek meg a világban keresztény, keresztyén hitükért.

Az oltár körüli szolgálatban, adománygyűjtésben a szent olvasmányok felolvasásában bánya, erdő és kohómérnök kollégák segédkeztek, a hívek könyörgéseit az OMBKE tagjai olvasták fel.

A szentmise végén a házigazda pálos atya P. Győrfi Béla Szabolcs mondott köszönetet a szép számban megjelent hívőknek a szentmisében való részvételükért, és kitért a templom létrehozásában nagy munkát vállaló-végző „soproniak” bányászok erdészek kohászok munkája kapcsán arra is, hogy Szent Borbála ma is össze tudja gyűjteni a más-más szakmákba és keresztény felekezetekbe tartozó embereket. (A Sziklatemplom építésében és a pálosok két világháború közti magyarországi visszatérésében Pfeiffer Gyula erdőmérnök kollégánkat feltétlen említenünk kell, de mindazokat a bányász és kohász kollégákat is, akik akkor és napjainkban is tevőlegesen részt vettek az építésben és a mai időkben is részt vesznek a szükséges fenntartási munkákban!)

A püspöki áldások következtek, majd a hívek a Bányász Himnuszt együtt énekelve búcsúztak az ünneptől.

A bensőséges ünneplés után mindenképpen elmondhatjuk, hogy az Apostoli Hitvallásban elhangzó szakasz, mely szerint hisszük a szentek közösségét (a régi megfogalmazásban egyezségét) az ünnep után mindannyiunk számára jobban érthetővé vált!

Jó Szerencsét! Üdv az erdésznek!

Budapest, 2016.12.14. Schweighardt Ottó

Szerző: Schweighardt Ottó

Hírszerkesztő: Túri János