"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Tanulmányút a Pilis csúcsain

Tanulmányút a Pilis csúcsain

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az OEE Visegrádi Helyi Csoportjának meghívására kétnapos szakmai programon vettek részt az OEE Szombathelyi Helyi Csoportjának tagjai 2015. június 12-13-án.

A házigazdák részéről Zambó Péter vezérigazgató, Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök (egyúttal a Visegrádi Helyi Csoport elnöke) és Kissné Szabó Gabriella közjóléti előadó fogadta a vendégeket Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kollégiumának parkolójában.

Pár percnyi pihenés után a vendégsereg ellátogatott a 447 m magasságú Nagy-Kopasz hegyre, ahol a Dévényi Antalról elnevezett, „Jenga rendszerű” kilátó avatására került sor. Az átadó ünnepségen Zambó Péter a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, Habsburg Mihály főherceg, Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint Dr. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott tartott beszédet. A rendezvényen Habsburg Mihály főherceg személyes emlékein keresztül mutatta be a névadó Dévényi Antalt, aki az első Bedő Albert-díjas erdész volt. A 11,5 m magas kilátóból gyönyörű látvány tárult a kíváncsiak szeme elé a Budai-hegységről és a Pilisről.

Az átadást követően a tapasztalatcsere résztvevői a Budakeszi Vadasparkba látogattak, ahol Szabó Péter, a Vadaspark ügyvezető igazgatója kalauzolta az érdeklődő csoportot. A Magyarország őshonos állatfajait bemutató, évente megközelítőleg 100-150 ezer fő látogatót fogadó családbarát vadaspark állandó programjait és interaktív rendezvényeit (erdei nyomozás, állatsimogatás, stb.) a működtető szemszögéből is láthatták a résztvevők. Olyan többlet információkat kaptak így, mely által megismerkedhettek a park vezetésével, a park lakóinak mindennapi életével, valamint az állatok betanításának- és a kerítésen belüli erdő felújításának szakmai fortélyaival. Különösen nagy tetszést aratott az aranysakál és az egyik gondozó ,,párbeszéde”. A látogatást követően az ebédet a Budakeszi Vadaspark hangulatos éttermében tálalták fel.

A délután folyamán a hárshegyi tölgyes örökerdő gazdálkodás került bemutatásra. A főváros szomszédsága és az erdő többcélú funkciójának való megfelelés itt már korábban életre hívta azokat az erdőkezelési eljárásokat, melyeket ma örökerdő gazdálkodásnak nevezünk. A sétával egybekötött bemutatón, a csoport szakvezetését végző Csépányi Péter főmérnök ismertette az erdő természetes dinamikáját kiaknázó-, az erdőnevelési és fahasználati munkákat célszerűen ötvöző beavatkozásokat, illetve azok várható hatásait. Különösen hasznos tapasztalatokat szerezhettek a vasi erdészek, hiszen a tölgy főfafajú állományok átalakítása-, illetve szálalása megoldandó problémát jelent az ország egész területén. A nap vacsorával egybekötött baráti találkozóval zárult a Mogyoróhegyi Erdei Művelődési Házban.

A második nap reggelén a Boldog Özséb-kilátóhoz látogattak el a vendégek. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a 756 m magas Pilis-tetőn tavaly átadott kilátóról, kellemesen hűvös időben nézhettek szét a tájon. A kilátóhoz vezető úton a szakvezető beszámolt az elmúlt év decemberében történt zúzmara és jégkárokról. A kalamitás sújtotta területekről és a károk mértékéről első kézből kaphattak információkat a szemlélődők, valamint láthatták, hogy milyen következményei vannak a káreseménynek különböző korú- és szerkezetű állományokban. Egyértelműen láthattuk, hogy az átalakító üzemmódban kezelt erdők kevéssé károsodtak, mint a mellettük lévő egykorú, jelenleg még vágásos üzemmódban kezelt állományok. A leginkább károsodott fiatal- és egykorú állományokban a kármentesítési munkálatok a mai napig folyamatban vannak.

A további szakmai programon a Mexikó-pusztai Pro Silva Bemutató Területet látogatta meg az érdeklődő közönség, ahol a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás került bemutatásra. Az itt folyó hosszútávú üzemi kísérlet a folyamatos erdőborítású gazdálkodás erdőművelési eljárásainak fejlesztésére és bemutatására szolgál, illetve a gazdálkodás ökonómiai elemzéséhez szolgáltat hasznos adatokat.

A pilisi látogatás utolsó pontja a Pilisszentlélek határában található Pálos Kolostor romjainak meglátogatása volt. A XIII. században alapított kolostort, még a mai napig is a Pálos rend megmaradt tagjai használják, rendezvényeknek ad otthont. A kolostor alapítója Boldog Özséb volt, aki az aznap látott kilátó névadója is.

A nap végén a Pilismaróti Erdészet területén található Hoffmann Vadászházban köszöntötte a vendégeket Brandhuber Ádám erdészetvezető, majd röviden bemutatta az erdészetet. A finom ebéd elfogyasztása után a vendégek nevében Csapó György főmérnök és Bakó Csaba erdőgazdálkodási igazgató, a Szombathelyi Helyi Csoport elnöke köszönte meg a szíves vendéglátást, a színvonalas szakmai programok megszervezését és lebonyolítását a  házigazda Pilisi Parkerdő Zrt-nek. Külön köszönet jár a főszervező Csépányi Péter főmérnöknek és a két nap kedves ,,háziasszonyának”, Kissné Szabó Gabriella közjóléti előadónak.

Forrás: OEE Szombathelyi HCs

Szerző: Bitter Adrienn Márta – Kámpel József

Fotók: Markó András

Hírszerkesztő: Nagy László