"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Az Országos Erdészeti Egyesület 144. Vándorgyűlésének első napja Tatán

Az Országos Erdészeti Egyesület 144. Vándorgyűlésének első napja Tatán

2013. július 12-13-án tartotta az Országos Erdészeti Egyesület az immár 144. Vándorgyűlését, Tata-Tatabánya központi helyszíneken. Több mint négy évtized telt el 1972 óta, amikor utoljára látogathattak el a Vértes erdeibe az OEE vándorgyűlés résztvevői. Az egyesületi tagok hagyományos éves országos találkozójának idei házigazdái a Vértesi Erdő Zrt. és az OEE Vértesi Helyi Csoportja valamint szakmai partnerként a HM Budapest Erdőgazdaság Zrt. voltak. A rendezők a Vértesbe és a Gerecsébe szervezett programok során a múlt felidézésével együtt kívánták bemutatni az itt gazdálkodó erdészek munkáját, aktuális feladatait és térségi szerepvállalásuk eredményeit.

A július 12-i ünnepélyes megnyitóra a vándorgyűlésnek helyet adó tatai Öreg-tó Kemping területén felállított rendezvénysátorban került sor, ahol Lomniczi Gergely főtitkár üdvözölte a megjelenteket, a színpadon felsorakozott meghívottakat és a Kínai Állami Erdészeti Szolgálat vezetőit, köztük Chen Shuxian igazgató-helyettes urat.

Az ország minden szegletéből összesereglett erdészeket elsőként - a rendezők nevében - Kocsis Mihály vezérigazgató köszöntötte. Ezt követően Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tartotta meg ünnepi beszédét, melynek első részében arra utalt, hogy a seregszemlének helyet adó tájon és egyben az itt megjelent erdészek között is, mindenkor otthon érzi magát. Kiemelte, hogy az erdészek a válságos történelmi időszakokban mindig bebizonyították hazaszeretetüket és önfeláldozásukat. Egyben vezető szerepet vállaltak a magyar vidék életében, hagyományának és kultúrájának megőrzésében. Hangsúlyozta az Országos Erdészeti Egyesület szakmán belül betöltött feladatának fontosságán túl, a határon átnyúló erdész kapcsolatok ápolásában kiérdemelt elévülhetetlen szerepét és ezzel a magyar nemzet összetartozását erősítő törekvéseit. Beszédében megemlítette, hogy a vidéki életforma, a természet harmóniája, az elődök tisztelete, a munka alapú gazdaság és a gyermekvállalásra épülő hagyományos családmodell az, amely az erdészeket mindig is jellemezte. Ezt az életformát akarja a nemzeti kormányprogram is erősíteni. „A ma erdészei komplex, sokszor önellentmondásos társadalmi igényrendszer szolgálatában állnak. Úgy gondolom ennek Önök kiválóan képesek megfelelni.” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Beszédét végül az idei vándorgyűlés jelmondatára utalva fejezte be, mely szerinte az egyszerre tükrözi a múlt tiszteletét és a jövőbe vetett bizakodást. Ennek fényében személyesen igyekszik majd elősegíteni, hogy az erdészek munkája és eredményeik megkapják az értékükhöz méltó elismerést.

A miniszterelnök-helyettes beszéde után dr. Kardeván Endre a Vidékfejlesztés Minisztérium élelmiszerlánc felügyeletért és agrárgazdálkodásért felelős államtitkára felszólalásában többek között kiemelten fontos feladatnak nevezte a 2014-2020 közötti uniós költségvetési és támogatási időszakra való érdemi felkészülést, melyben számítanak az OEE tevékeny együttműködésére is.

Ezután Popovics György Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Medgyasszay László, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke tartott üdvözlő beszédeket.

Az ünnepélyes megnyitó végén a vándorgyűlés résztvevői elindultak a szakmai programok helyszíneire. A rendezők öt program lehetőséget állítottak össze, melyek közül választani lehetett. Az első program hagyományosan kulturális jellegű volt, mely során a komáromi Monostori-erdőrendszerrel lehetett megismerkedni és a tatai Eszterházy kastélyban berendezett, az 1926-ban Esztergomban megalakult, mad Tatán egyesületi székházzal rendelkező Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete (MEVME) és egykori utolsó elnökének, vitéz Szekeres Károlynak az emlékkiállítását lehetett megtekinteni.

A második program már a Dél-Vértesbe kalauzolt el. Az első bemutató hely a Csákberény közelében lévő Juhdöglői ősbükkös volt, ahol az időskorú, kb. 230 éves állomány alkotja a négy hektáros erdőrezervátum magterületét. Itt az elsődleges cél a kutatás, mely többek között arra irányul, hogy az időskorú bükk egyedek képesek-e még növedéket produkálni. A második bemutató helyen a bagoly-hegyi volt bauxitbányában a boksa faszén égetésének bemutatása, a faszénégetés történetének, munkarendjének, munkafolyamatainak ismertetése zajlott. Ezt követően Vérteskozma közelében 2013. január 22-én felállított II. világháborús huszár emlékművet koszorúzták meg a program résztvevői.

A harmadik szakmai programnak a Vértesi Erdő Zrt. Pusztavámi Fűrészüzemének területe adott otthont. Ennek keretében bemutatásra kerültek azok a jelenleg alkalmazott technológiák, amelyek lehetővé teszik a biomassza gazdaságos felkészítését és felhasználását. A faapríték hasznosítása mellett a fabrikett, a pellet és a mezőgazdasági melléktermékek energetikai felhasználását is prezentálták a rendezők. A látványos és hasznos, gyakorlati oldalú gép- és technológiai sor bemutatók mellett, szakmai előadások is színesítették a programkínálatot.

A negyedik program keretében, a ma mindegyre hangsúlyosabbá és fajsúlyosabbá váló közjóléti tevékenység került a fókuszba, az Agostyáni Arborétum területén tett rövid séta kapcsán. Ezt követően a HM Budapest Zrt. Süttői Erdészeténél, mint szakmai partnernél, a lőtéri gazdálkodás sajátosságaiba lehetett belelátni a helyi kollégák segítségével. Végezetül a Süttői Arborétum meglátogatására került sor.

Az ötödik programon a Nagyegyházi külfejtés erdősítési munkáit és eredményeit tárták az érdeklődök elé. A vértes erdeire, az erdőgazdaság működésére a 20. század folyamán legnagyobb hatást a helyi bányavállalatok gyakorolták. Ez óhatatlanul számos, a természetet károsító jelenséghez vezetett. Az aknák, üzemek nagy része erdős területen épült. A meddőhányók, bányagödrök, külfejtések, kötél- és szalagpályák, iszapgödrök mind-mind a termőterületeket csökkentették. A mára felhagyott bányaterületeket ütemesen és igényesen állították helyre. A termelés megszűnésével az átlagosnál több rekultivációs feladat hárult az erdőgazdálkodóra. A szakmázáson túlmenően a program során nagyegyházi Hangistállót, mint különleges rendezvénytermet is mód nyílt megtekinteni.

A terepi programok végén, az első és az ötödik program résztvevői, előre tervezetten korábban érkeztek vissza Tatára, a többi programhoz képest, így jelen lehettek az egykori Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesülete emlékművének avató ünnepségén. Lomniczi Gergely főtitkár felvezetője és a felhangzó vadászkürt szólamok után, Zambó Péter az OEE elnöke köszöntötte a megjelenteket és tartott ünnepi megemlékezést. Győrffy Balázs a Nemzeti Agárgazdasági Kamara elnöke is szólt az avatáson megjelentekhez, majd az OEE elnökével kölcsönösen kicserélték a NAK és az Egyesület között megkötött együttműködési megállapodás aláírt dokumentumait. Az emlékmű avatás kapcsán beszédet mondott Czunyiné dr. Bertalan Judit a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja és Michl József Tata polgármestere is. Az emlékművet Kocsis Mihály vezérigazgató és Michl József leplezte le, majd a tisztelet koszorúit Czunyiné dr. Bertalan Judit, Zambó Péter és Győrffy Balázs helyezték el a talapzat tövében. Az emlékmű a MEVME egykori Eszterházy u. 1 szám alatt álló székházának a helyét jelöli.

A 144. Vándorgyűlés eseményei egy rövid felfrissítő pihenés, átöltözés és a többi programon résztvevők megérkezése után a hagyományos baráti találkozóval és ünnepi vacsorával folytatódtak, az Öreg-tó Kemping területén. A találkozó fesztelen és jó hangulatát alapozta meg a Vértesi Erdő Zrt. támogatásával minden évben, a pusztavámi Malomerdő vendégház területén megrendezésre kerülő ún. Kormorán-Kobak nyári tábor gyerek résztvevői és maga a Kormorán zenekar. A vérpezsdítő, lábdobogtató néptánc betétekkel fűszerezett látványos koncert a magyar népzenei és rock zenei hagyományokat ötvözte egybe. A zene ezután sem távozott a rendezvénysátorból, ahol a jó hangulatú résztvevők mondhatnánk,” hajnalig ropták a táncot”.

A baráti találkozó kedves eseménye volt a jelenlévők közül az 1972-es Vándorgyűlésen résztvevők színpadra hívása.

További képeket a Vándorgyűléseink webgalériában nézhet meg, böngészhet a szövegkapcsolóra kattintva.

Forrás: OEE

Szerző: Nagy László

Fotók: Greguss László Géza, Mőcsényi Miklós, Nagy László

Hírszerkesztő: Nagy László