2017. 10. 20. Ma Vendel, Irén, Kleopátra névnapja van. Pontos idő: 03:27
Érdekességek,kitekintő

Alkonyához érkezett a fosszilis korszak? | 2012-11-21

Megújuló energiaforrások, lokális termelés, rövid szállítási láncok, természetes körforgás - a megoldás sarokpontjai

Történelmi választóvonalhoz érkeztünk az energiafelhasználásunkban, túl vagyunk a fosszilis energiaforrások korszakának delelőjén – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett Fenntarthatósági Csúcson.

Olyan választóvonalhoz érkeztünk a fosszilis energiaforrások használatában, amelyre később majd visszatekintve fontos pont lesz civilizációnk fejlődésében. Mérleget kell vonnunk, nehogy gazdaságunk a kimerülés állapotába jussunk. 56-ban volt egy olajról szóló konferencia Texasban, ahol Marion King Hubbert geológus az USA olajkészleteinek felmérése alapján úgy becsülte, hogy 1970-ben csökkenni fog az Egyesült Államok olajkitermelése. Ez be is következett, a kitermelés azóta folyamatosan esik. Most a nem hagyományos készletek kitermelése ugyan lassítja az esést, de megállítani nem fogja. A hagyományos kőolajkészletek durván felét már kitermeltük, mintegy 1200 milliárd hordót. A nem hagyományos olajkészletek azonban még bőségesek, azonban ezeknek kitermelése egyre drágább és a kitermelés nem tud lépést tartani a kereslettel” - mondta Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE TTK tudományos munkatársa a Piac&Profit által rendezett harmadik Fenntarthatósági Csúcson.

„Azok, akik azt mondják, hogy a megmaradt olajat fokozódó ütemben fogjuk tudni kibányászni, azok nincsenek tisztában a technológiai nehézségekkel. A valóság az, hogy ugyan nő az olaj iránti kereslet, de egyszerűen nem lehet ennél többet kitermelni. Ezt a piac nem tudja megoldani: 2005 óta ötszörösére nőttek az olajárak, míg a kitermelés csak fél százalékkal nőtt. Sajnos semmi okunk sincs azt feltételezni, hogy valahol elrejtve még hatalmas olajtartalékok vannak. Ezért szembe kell néznünk hamarosan azzal, hogy ugyan jelentős drágulás következik be, de lényegesen kevesebb lesz a kőolaj” – vélekedett a fizikus.

Hetesi Zsolt szerint hasonló lesz a helyzet a földgázzal. A hagyományos földgázkészletek kimerülőben vannak és a palagáz-kitermelés felfutása sem tudja pótolni a kiesést. A palagáz kitermelő fúrások ugyanis szemben a hagyományos gázmezőkkel kisebb hozamúak és rövid élettartamúak, átlagosan egy-két év alatt kimerülnek, így csak a jelenlegi kitermelés szinten tartásához a jelenlegi új kúttelepítések háromszorosára lenne szükség. A szénkitermeléssel viszonylag jó a helyzet, bármikor meg lehetne kettőzni a kőszénkitermelést, és fenntartani 2050-ig, ez azonban nagyon komoly környezetszennyezéssel jár.

„Arra sem számíthatunk, hogy egyik pillanatról a másikra beugranak a fosszilis erőforrások helyére a megújuló energiaforrások. Sajnos ezek sem mindentudók: ugyan elegendő napenergia éri a földet óránként ahhoz, hogy lefedheti az emberiség éves energiafelhasználását, azonban ehhez a bolygó jelentős részeit le kellene fedni napelemekkel. Egy magyar ember ma naponta 87 kwh energiát fogyaszt: ebbe beletartozik a közlekedés, fűtés, stb. Ebben jelenleg a megújuló energiaforrások szinte alig kapnak szerepet, de a jövőben is viszonylag kevés százalékot tudnak lefedni. Ha személyenként két napelem-panelt szerelnénk fel minden háztetőre akkor is csak az ország energiafogyasztásának 4-5 százalékát tudnánk fedezni. Ahhoz, hogy napelemből annyit termeljünk, mint a Paksi Atomerőmű, 930 négyzetkilométert kellene lefednünk napelemekkel. Ennyi összesen Európában nincs. A biomasszára veszélyes alapozni: az ugyanis részben függ az időjárástól, részben pedig komoly területeket vesz el az élelemtermeléstől. A megújulóknak azonban az a fő gondjuk, hogy nem egyenletes a termelésük, így komoly terhelést jelentenek amúgy is feszült európai villamos energia rendszereknek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a megújuló energiaforrások: legyen szó naperőművekről, szélerőművekről, vagy geotermális forrásokról, rendkívül helyigényesek.

Azonban nincs más választásunk: olyan társadalmat kell építenünk, amelyben a megújuló energiaforrásokra alapozzuk energiellátásunkat, illetve erősítjük a lokális termelést, hogy rövidülhessenek a szállítási láncok. Azonban az igazi megoldást az jelenti majd, ha a természetben előforduló körforgást le tudjuk másolni. Az ökoszisztémákban ugyanis nem keletkezik hulladék és csak megújuló forrásokat használ. Ezt az átmenetet nekünk is végre kell hajtanunk.

Alkonyához érkezett a fosszilis korszak?
Forrás: energiainfo.hu
Szerző: Farkas Károly
Fotók: jcwinni.biz,energiainfo.hu
Hírszerkesztő: Nagy László
<< vissza
Szentpéteri Sándor az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezető igazgatója

Szentpéteri Sándor az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezető igazgatója | 2017-10-13

Lomniczi Gergely főtitkár október 15-tel búcsúzik


Emlékoszlopot avattak Debrecenben - képgaléria!

Emlékoszlopot avattak Debrecenben - képgaléria! | 2017-10-11

Emlékezés Kaán Károlyra és az első hazai természetvédelmi terület védetté nyilvánítására


Elindult az

Elindult az "Év Fája 2018" online szavazás! | 2017-10-03

Virágos kőris, fehér fűz, rezgő nyár?


A Hazai Erdész következő adásának műsorajánlója - videóval!

A Hazai Erdész következő adásának műsorajánlója - videóval! | 2017-10-19

2017.10.21 - szombat 12:30 óra – ECHO-TV


Tájékoztató előadások erdőtulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak

Tájékoztató előadások erdőtulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak | 2017-10-18

Folytatódik a MEGOSZ rendezvénysorozata


Harctéren a vadvilág

Harctéren a vadvilág | 2017-10-18

Természetvédelmi siker katonai területen - a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. közreműködésével




Szavazzon az ÉV FÁJA 2018-ra!
Virágos kőris (Fraxinus ornus)

Ökológiai szempontból egyre nagyobb figyelmet kap (pl. a feketefenyő tömeges pusztulása miatt), e mellett kertészeti szerepe is jelentős. Sajnálatosan a gyomfa-szemléletünk továbbra is él, így kevésbé becsüljük ezt a fafajt.

Fehér fűz (Salix alba)

Az árterek vízháztartásának romlása miatt sok helyen pusztulnak állományai, nemesített fajtái visszaszorították az alapfajt. A múltat idéző fejesfa üzemmódban kezelt botoló füzesek eltűnőben vannak, holott tájképi szerepük is kiemelkedő.

Rezgő nyár (Populus tremula)

Hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újraerdősülésében. Tarra vágott területeken tömegesen verődhet fel, ezért igyekeznek vissza-szorítani. Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét.

Már szavaztam, tovább az oldalra >>
Imperial22 futárszolgálat